Zöld szigetelőanyagok új és meglévő épületekhez

  • Olvasási idő:4perc

Napjainkban a szigetelőanyagok választéka elég nagy ahhoz, hogy az anyagi helyzetünkhöz és a fenntarthatósággal kapcsolatos igényeinket is ki tudjuk elégíteni velük. Ha választani kell, inkább válasszunk a zöld és fenntarthatóan „gyártható” anyagokból, amik közül most nézzünk meg egy párat.


Kapcsolódó cikk


Amikor az épületszigetelésről van szó, a választási lehetőségek közül nehéz lehet választani, különösen azon tulajdonosok számára, akik csökkenteni szeretnék a CO2-kibocsátást, növelni az R-értéket, környezetvédelmi alapú tanúsítványokat szeretnének kapni, vagy aggódnak a szigetelőanyagokban lévő káros anyagok miatt.

Szerencsére a szigetelési típusok hatalmas választéka azt jelenti, hogy rengeteg alternatíva áll rendelkezésre, a természetes anyagoktól kezdve az újrahasznosítottig számos megoldás és anyag áll rendelkezésre.

Cellulózszálas szigetelőanyag

A cellulóz alkotja a növények sejtfalát és rostjait, beleértve a gyapotot és a fa 30 százalékát, amelyből papír készíthető. A cellulózszálas szigetelés egyben a szigetelés egyik legrégebbi formája is, a zárt falakba és a födémek közé laza töltéssel, tömörítetten vagy akár hab formájában is be lehet beépíteni.

A cellulózszigetelés általában újrahasznosított újságpapírból készül (körülbelül 75-85 százalékban újrahasznosított papírtartalomból), amit gyakran kezelnek égésgátló anyagokkal, például bórsavval, bóraxszal vagy ammónium-szulfáttal. Ezek a vegyi anyagok hatékony égésgátlók, és az emberre káros mellékhatások nélkül segíthetnek az R-érték javításában.

A cellulózszál hátrányai közé tartozik, hogy akár 20 százalékban is leülepedik, ami kitöltetlen területeket eredményezhet, szárazon kell tartani, és nehezebb, mint az üvegszál. Az építési projektek többségénél azonban ezek a feltételek nem jelentenek problémát.

A formaldehidtől, azbeszttől, üvegszálaktól és ásványgyapottól mentes cellulózszálas szigetelés évente több száz tonna papírt távolít el a hulladéklerakókból. Hatékony zajcsillapítóként is működik, mert csökkenti a falak közötti hangátvitelt.

Parafa

A képlékeny szigetelőanyagokkal ellentétben a parafa szigetelőanyag egy félmerev anyag, amely 100 százalékban parafából áll. A legalább 18 éves paratölgyek külső kérgéből készült parafa teljesen természetes és megújuló erőforrás, mivel a kéreg eltávolítása nem károsítja a fát, és idővel regenerálódik. A fa körülbelül 200 éves élettartama alatt a betakarítás kilencévente történhet.

A dupla üvegezésű ablakokhoz hasonló termikus tulajdonságokat használva a parafa sejtjei közötti teret kitöltő levegő kiváló szigetelővé teszi a parafát, vastagságtól függően jellemzően 3-4 R-értéket ér el 3 cm vastagságon.

Farmeranyag

A cellulózszálak (pamut) egyik formája, a farmer szigetelés az újrahasznosított papír előnyeivel azonos. A farmergyártó üzemekből származó hulladékokból és nyesedékből készült, újrahasznosított farmer szigetelés üvegszálas vagy ásványgyapot szigetelőelemek helyett használható a hozzáférhető tetőgerendák, mennyezeti gerendák és falcsapok között.

Ez a környezetbarát szigetelés az átlagosnál magasabb (körülbelül 30 százalékos) hangcsillapítással rendelkezik, ezáltal csökkenti a hangátvitelt és növeli a hangelnyelést, miközben magas, R-13 és R-30 közötti hőszigetelési teljesítményt is biztosít.

Gyakran kezelik boráttal, hogy A osztályú tűzállóságot biztosítson, valamint gombaölő gátlókkal a penész és a kártevők elleni védelem érdekében. Ráadásul a felhasznált természetes pamutszálak 100 százalékban újrahasznosíthatók, így zárva az életciklus körforgását.

Ásványgyapot, kőzetgyapot

A kiváló tűzállóságot és akusztikai teljesítményt nyújtó ásványgyapot vagy kőzetgyapot szigetelés valójában nem tartalmaz olyan szerves vegyületeket, mint a gyapjú. Ehelyett ásványi anyag, üveg, ipari salak és kőzet hozzáadásával hozzák létre, amit különböző eljárásokkal addig alakítanak, amíg rostos-szerkezetű anyaggá nem válik.

Európában és Kanadában széles körben használják, és a tanulmányok azt mutatják, hogy jól csapdába ejti a levegőt, kivételes termikus tulajdonságokat hozva létre, amelyek csökkentik az épület által felhasznált energia mennyiségét.

A fa és acélvázas épületekhez egyaránt alkalmas ásványgyapot jellemzően több mint 90 százalékban ásványi szálakból készítik, és kötőanyagokkal, például fenolos formaldehiddel ragasztják össze, ami problémás lehet azok számára, akik csökkenteni kívánják a formaldehid és VOC-felhasználást.

Micélium

A parafához hasonlóan a micélium szigetelés is természetes anyag (a gomba gyökérszerű szerkezete, amely elágazó, fonalszerű hifák tömegéből áll), amely egymáshoz kötődik, és 3 cm vastagságon körülbelül 3 R-értéket biztosít.

A merev szigetelőblokkok a gomba gyökérszerű szálainak ellenőrzött körülmények között történő összefonódásával készülnek. Az anyagot még csak rövid ideje használják, de folyamatosan találnak ki új felhasználási lehetőségeket.

A polisztirol szigeteléssel ellentétben a micéliumszigetelés adalékanyagok nélkül is ellenáll a hőnek. Azzal együtt, hogy előállítása viszonylag alacsony költséggel jár, nagy mennyiségben még nem tudják „gyártani”, de kiváló lehetőségek elé néz ez az anyag az építőipari felhasználásoknál, de még nem egészen áll készen a szigeteléseknek való felhasználásra. Viszont az előállítási fejlesztések révén a következő évtizedben ígéretes anyagnak tűnik az építőipar számára.

Gyapjú

Néha a természethez való visszatérés jobb lehet, mint az ember alkotta alternatívák. A gyapjúszigeteléssel a természetes, megújuló erőforrás nem csak VOC-mentes, de a gyapjúban lévő aminosavak visszafordíthatatlanul kötődhetnek a formaldehidhez és más szennyező anyagokhoz, ezáltal megszűrik a levegőt és javítják a beltéri levegő minőségét.

Más képlékeny anyagokhoz hasonlóan a gyapjúból készült szigetelőbetétek R-3,6 teljesítményűek 3 cm vastagságban. Mind a tömörített, mind a befúvott gyapjúszigetelés jó hangelnyelést biztosít. Ami az élettartama végét illeti: természetes anyagként, adalékanyagok nélküli felhasználás esetén komposztálhatóak.

legfrissebb cikkek
cikkek amelyek érdekelhetik