A globális fenntarthatóság folyamatosan fejlődő világában a Building Research Establishment Environmental Assessment Method (BREEAM) és a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) tanúsítványok a fenntartható építés előmozdításának kulcsfontosságú kereteit jelentik.
Ezek a tanúsítványok jelentős átalakuláson mentek keresztül, hogy igazodjanak a globális fenntarthatósági célokhoz, tükrözve az iparág válaszát a környezetvédelem, az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás sürgető szükségességére.
Mi az a BREEAM ?
A Building Research Establishment Environmental Assessment Method (BREEAM) egy vezető globális fenntarthatósági értékelési rendszer épületek, infrastruktúra és városrendezési projektek számára. Ez a módszertan segít mérni és javítani egy épület környezeti teljesítményét számos kategóriában, beleértve az energiagazdálkodást, vízhasználatot, belső környezet minőségét, szállítást, anyagokat, hulladékkezelést, ökológiai hatásokat és szennyezés csökkentését.
A BREEAM értékelési rendszer célja, hogy elősegítse a környezetbarát építési gyakorlatok alkalmazását, javítsa az épületek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait, és támogassa a fenntartható fejlődés céljait.
Mi az a LEED ?
A Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) egy nemzetközi elismertségű zöld épület tanúsítási rendszer, amelyet az Amerikai Zöld Épület Tanács (U.S. Green Building Council, USGBC) fejlesztett ki. Célja, hogy elősegítse a környezettudatos tervezést, építést, üzemeltetést és fenntartást. A LEED rendszer különböző szintjein (Certified, Silver, Gold, Platinum) keresztül értékeli az épületek környezeti teljesítményét számos kritérium alapján, többek között az energiahatékonyság, vízhasználat, CO2-kibocsátás, belső környezet minősége, anyagok és erőforrások hatékony felhasználása terén.
A LEED tanúsítvány megszerzése azt jelenti, hogy egy épület megfelel a magas szintű fenntarthatósági előírásoknak, és elismerést nyújt az építészeknek, fejlesztőknek és tulajdonosoknak a környezetvédelmi és egészségügyi tudatosság terén végzett munkájukért.
2023: A frissítések és kiigazítások éve
2023-ban mind a BREEAM, mind a LEED tanúsítványok kritikus frissítéseket kaptak, amelyek célja, hogy növeljék relevanciájukat és hatásukat a kortárs kihívásokkal szemben. A WELL tanúsítási rendszer például bevezette a WELL Equity minősítést, amely olyan környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) tényezőket hangsúlyoz, mint a szén-dioxid-kibocsátás, az erőforrás-gazdálkodás, a sokszínűség, a befogadás és az etikus üzleti gyakorlat. Ezek a frissítések a fenntarthatóság holisztikusabb megközelítése felé való elmozdulást jelzik, amely a környezeti teljesítmény mellett a lakók jólétét is figyelembe veszi.
Mi az a WELL tanúsítási rendszer ?
A WELL tanúsítási rendszer a világ első bizonyítékokon alapuló rendszere, amelyet arra terveztek, hogy mérje, monitorozza, tanúsítsa és figyelemmel kísérje az épített környezet azon jellemzőit, amelyek az emberi egészségre és jólétre hatással vannak. A WELL a nemzetközi WELL Épület Intézet (International WELL Building Institute, IWBI) által kezelt és adminisztrált harmadik féltől származó épület tanúsítási rendszer, amelyet szoros együttműködésben dolgoznak ki a Zöld Épület Tanúsítási Intézettel (Green Building Certification Institute, GBCI).
A WELL az épített környezet emberi egészségre és jólétre gyakorolt hatásait vizsgálja, különös tekintettel a levegő, víz, táplálkozás, fény, mozgás, termikus kényelem, hang, anyagok, szellemi jólét, közösség és innováció területére. A WELL tanúsítás azt jelenti, hogy egy épület vagy belső tér megfelel a meghatározott egészségügyi és jóléti előírásoknak, amelyeket szakértők állítottak össze és a legújabb tudományos kutatásokon alapulnak.
A WELL tanúsítási folyamat részeként az épületek teljesítményét mérik, tanúsítják és monitorozzák olyan tényezők alapján, amelyek befolyásolják az ott tartózkodó emberek egészségét és jólétét. A WELL számos funkciót tartalmaz, amelyek előírásokat (Preconditions) és optimalizációkat (Optimizations) kínálnak az épületek számára, hogy javítsák azoknak az embereknek a jólétét, akik ezekben az épületekben élnek vagy dolgoznak.
Ezek a funkciók lehetnek teljesítményalapú szabványok, amelyek rugalmasságot biztosítanak abban, hogyan teljesíthet egy projekt elfogadható kvantitatív küszöbértékeket, vagy leíró szabványok, amelyek konkrét technológiák, tervezési stratégiák vagy protokollok alkalmazását írják elő.
A WELL v1 elsősorban kereskedelmi és intézményi irodák számára optimalizált, de pilot programok segítségével más épülettípusokra is kiterjeszthető, mint például a kiskereskedelem, többlakásos lakóépületek, oktatási intézmények, éttermek és kereskedelmi konyhák. A WELL v2 egy új verzió, amely célja, hogy átfogóbb és célzottabb térségeket hozzon létre az emberi egészség és jólét elősegítése érdekében.
A pandémia utáni időszakban az IWBI bevezette a WELL Health-Safety értékelést, amely egy bizonyítékokon alapuló, harmadik fél által ellenőrzött értékelési rendszer, amely segít az épülettulajdonosoknak, létesítménykezelőknek és üzemeltetőknek a COVID-19 terjedésének megakadályozására vonatkozó legjobb gyakorlatok alkalmazásában.
A Fitwel, a tanúsítási paletta másik kulcsszereplője, portfóliószintű megoldást és összesített értékelőlapot indított, ami a fenntarthatósági tanúsítások hatékonysága és skálázhatósága felé mutató tendenciát hangsúlyozza. Eközben a LEED bejelentette a tanúsítási díjak 12%-os emelését, ami a fejlesztések finanszírozásának és a szabvány szilárdságának biztosításának szükségességét tükrözi. Ez a kiigazítás az iparágban tapasztalható szélesebb körű tendencia része, a BREEAM és más tanúsítási szabványok esetében is hasonló díjemelésekről számoltak be.
A BREEAM Net Zero frissítése
A BREEAM stratégiai frissítése, amely a megtestesült szén-dioxid szigorúbb figyelembevételét tartalmazza, jelentős fordulatot jelent a nettó nulla célkitűzés felé. Ez a lépés része az iparág szélesebb körű elmozdulásának a fenntarthatósági értékelések felé, amelyek pontosabban tükrözik az építőanyagok és építési folyamatok szén-dioxid-lábnyomát, és ezzel is elősegítik a szén-dioxid-mentesítés irányába történő elmozdulást.
A LEED jövőbeli irányultságai
A LEED az 5. verziójával (v5) átalakuló változásokon megy keresztül, hangsúlyt fektetve a dekarbonizációra, az ellenálló képességre, az emberi egészségre, a befogadásra és a regeneratív fejlesztési gyakorlatokra. Ezek a változások kiemelik a Green Building Council elkötelezettségét a LEED-szabványok fejlesztése mellett, hogy megfeleljenek az éghajlatváltozás sürgető jellegének és az iparágnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepének.
Az építőiparra gyakorolt hatás
A BREEAM és a LEED tanúsítványok fejlődése az építőipar jövőjét alakítja, az innovációt és a fenntarthatóságot ösztönzi. A szén-dioxid-mentesítés, az ellenálló képesség és az emberi jólét hangsúlyozása összhangban van a szélesebb körű globális célokkal, például a Párizsi Megállapodásban és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaiban megfogalmazottakkal. A tanúsítási szabványok fejlődésével ösztönzik a zöld építési gyakorlatok elfogadását, elősegítve az egész iparágban a fenntarthatóság irányába történő elmozdulást.
Ezen túlmenően a frissítések tükrözik az ESG-tényezők jelentőségének növekvő elismerését az építőiparban. Ezen szélesebb körű megfontolások beépítésével a BREEAM, a LEED és a hasonló minősítések nemcsak a környezeti fenntarthatóságot, hanem a társadalmi felelősségvállalást és a kiváló irányítást is előmozdítják.
A jövőbe tekintve a BREEAM és a LEED tanúsítványok pályája egyértelmű. Továbbra is adaptálják, finomítják és bővítik kritériumaikat, hogy megfeleljenek az építőipar fenntarthatóságának sokrétű kihívásainak. Ezek a változások a fenntarthatóbb, rugalmasabb és inkluzívabb épített környezetek felé történő globális elmozdulást jelzik, kiemelve az építőipar kulcsfontosságú szerepét a globális fenntarthatósági célok elérésében.



cikkek amelyek érdekelhetik
Fenntartható építészet
Zöld építőipar: Miért csak papíron létezik?
Építészet
A jogi aknamező anatómiája: szerződéses aszimmetria az építőiparban
Az építőipar jogi környezete az utóbbi évtizedben egyre inkább hasonlít egy sűrűn szőtt hálóhoz, amelyben a>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Energetikai kényszerpályán: fűtéskorszerűsítés 2026
A 2026-os év nem csupán egy naptári fordulópont az épületgépészetben, hanem az a határvonal, ahol az>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
A leggyakoribb hibák okosotthon tervezésnél, amik többletköltséget okoznak a kivitelezés során
Az épületautomatizálási piac dinamikus növekedése és a fogyasztói elektronika demokratizálódása egy paradox helyzetet teremtett: miközben az>>> Olvassa el az egész cikket
Építészet
Miért csúszik minden építkezés Magyarországon?
Lakásgenerál
Kapacitásgát: a magyar lakáspiac belső fékjei
A magyar gazdaság egyik legmeghatározóbb pillére az építőipar, amelynek teljesítménye közvetlen hatással van a bruttó>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
MI-forradalom az építőipari válságkezelésben
Építészet
Rendszerszintű féknyomok: a földhivatali ügyintézés diagnózisa
A hazai ingatlanpiac dinamikája és a közigazgatási háttérrendszerek reakcióideje között tátongó szakadék az elmúlt években>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Valódi liapor technológia vs. hagyományos könnyűszerkezet
Lakásgenerál
Áramszünet – fenyegetés a lakások fűtésében
Modern Építési Technológiák
Hibrid hőszigetelés: vákuumpanelek és grafénbeton az okosotthon energiarendszerében
Az építőiparban 2025-re látványos technológiai konvergencia körvonalazódik: a BACHL gyártó katalógusában párhuzamosan szerepel a rendkívül>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
BIM kötelezővé tétele 2026-tól: a magyar KKV-k felkészületlensége
Fenntartható építészet
Stratégiai fordulat: Az építőanyag-függetlenség új útja
Az építőipar ellátási láncainak sérülékenysége az elmúlt időszakban nem csupán piaci bosszúságot, hanem nemzetbiztonsági kockázatot>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Nád, kókusz és cellulóz-szigetelés: Mit kell tudni róluk?