A BIM (Building Information Modeling – épületinformációs modellezés) világszerte kulcsfontosságú, sőt kötelező folyamat, amely biztosítja, hogy az épületek tervezése, kivitelezése és építése rendkívül hatékony és együttműködő legyen. Olvasson tovább, hogy megtudja, mi a BIM, hogyan használják a BIM-et, és mit jelentenek a BIM-szintek.

Kapcsolódó cikkek

• Mi az a 4D tervezés az építkezéseknél ?
• A mesterséges intelligencia előnyei az építőiparban

Mi a BIM ?

A BIM a Building Information Modeling vagy Building Information Management rövidítése. Ez egy rendkívül együttműködő folyamat, amely lehetővé teszi az építészek, mérnökök, ingatlanfejlesztők, vállalkozók, gyártók és más építőipari szakemberek számára, hogy egyetlen 3D-s modellen belül tervezzenek, és építsenek meg egy szerkezetet vagy épületet.

Az épületek üzemeltetése és kezelése is kiterjedhet az épület vagy építmény tulajdonosainak rendelkezésére álló adatok felhasználásával (innen az épületinformáció-kezelés). Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy a kormányok, önkormányzatok és ingatlankezelők megalapozott döntéseket hozzanak a modellből származó információk alapján – még az épület megépítése után is.

A tervrajzoktól a CAD-en át a BIM-ig

A múltban a tervrajzokat és rajzokat használták egy adott épülettervre vonatkozó információk kifejezésére. Ez a 2D-s megközelítés nagyon megnehezítette a méretek és követelmények megjelenítését. Ezután jött a CAD (Computer Aided Design), amely segített a tervezőknek abban, hogy a tervek előnyeit digitális környezetben lássák. Később a CAD 3D-s lett, ami valósághűbb vizuális megjelenítést hozott a tervrajzokba. Ma már a BIM (Building Information Modeling) a szabvány – de ez sokkal több, mint egy 3D-s modell.

BIM objektumok

A BIM-objektumok, a BIM-modellt alkotó összetevők intelligensek, geometriával rendelkeznek és adatokat tárolnak. Ha bármelyik elem megváltozik, a BIM szoftver frissíti a modellt, hogy az tükrözze a változást. Ez lehetővé teszi, hogy a modell a teljes folyamat során konzisztens és összehangolt maradjon, így a statikusok, építészek, MEP mérnökök, tervezők, projektmenedzserek és kivitelezők együttműködőbb környezetben dolgozhatnak.

Az „I” a BIM-ben

A BIM, mint egész, az épített eszközök építésében és életciklus-menedzsmentjében részt vevő valamennyi fél együttműködésére és az adatok megosztására irányuló folyamatra utal. A BIM valódi ereje azonban az „I”-ben (információ) rejlik. Az összes összegyűjtött információ – a koncepciótól a befejezésig – nem csak tárolva van, hanem használható is.

Az adatok felhasználhatók a pontosság javítására, a tervezési szándék kifejezésére az irodából a terepre, az érdekelt felek közötti tudásátadás javítására, a módosítási megbízások és a helyszíni koordinációs problémák csökkentésére, valamint a meglévő épületek megismerésére a későbbi felújítási projektekhez.

Hogyan történik a BIM-információk megosztása ?

A BIM-modellben szereplő információk megosztása egy kölcsönösen hozzáférhető online téren, az úgynevezett közös adatkörnyezeten (CDE) keresztül történik, és az összegyűjtött adatokat „információs modellnek” nevezik. Az információs modellek az épület életének minden szakaszában felhasználhatók, a kezdetektől az üzemeltetésig, sőt a felújításokig is akár.

Most, hogy áttekintettük, mi a BIM és hogyan használható, térjünk rá a BIM szintekre.

Mik azok a BIM-szintek ?

A BIM különböző szintjei különböző típusú projektek esetében érhetők el. Minden szint más-más kritériumrendszert képvisel, amely az „érettség” egy adott szintjét mutatja. A BIM-szintek a 0-val kezdődnek, és 4D, 5D, sőt 6D BIM-ig terjednek. Ezeknek a szinteknek a célja annak mérése, hogy mennyire hatékonyan, illetve mennyi információt osztanak meg és kezelnek a teljes folyamat során.

Tehát mit foglalnak magukban az egyes szintek, és hogyan tudja azonosítani, hogy melyik szinten dolgozik ? Az alábbiakban az első három szint rövid leírását és annak magyarázatát találja, hogy az egyes szintek milyen kritériumokat tartalmaznak.

0. szint BIM: Papír alapú rajzok + nulla együttműködés

A 0. szintű BIM arra utal, hogy egyáltalán nem működik együttműködésben. Ha 2D-s CAD-et használ, és papíralapú, vagy digitális tervrajzokkal dolgozik, akkor nyugodtan mondhatja, hogy a 0. szinten van. Ma az iparág nagy része ezen szint felett dolgozik, bár nem minden szakember rendelkezik megfelelő BIM-képzéssel, és egyes projektek nem tartalmazzák a BIM használatát a szerződéses előírásokban.

1. szint BIM: 2D-s építési rajzok + némi 3D-s modellezés

Ha 3D-s CAD-et használ a koncepcionális munkához, de 2D-t a gyártási információk és egyéb dokumentáció elkészítéséhez, akkor valószínűleg az 1. szintű BIM-et alkalmazza. Ezen a szinten a CAD-szabványokat szabvány szerint kezelik, és az adatok elektronikus megosztása egy közös adatkörnyezetből (CDE) történik, amelyet általában a kivitelező kezel. Sok cég az 1. szintű BIM-en dolgozik, ami nem jár sok együttműködéssel, és minden érdekelt fél a saját adatait teszi közzé és kezeli.

2. szintű BIM: A csapatok saját 3D modellekkel dolgoznak

A 2. szintű BIM elkezd hozzáadni egy együttműködő környezetben. A 2. szintű BIM-et 2016 áprilisában valóban kötelezővé tették az Egyesült Királyságban minden közbeszerzési pályázatot kiíró projekt esetében. Franciaország nem sokkal később, 2017-ben követte a saját mandátumával.

A 2. szinten a csapat minden tagja 3D-s CAD-modelleket használ, de néha nem ugyanazt a modellt. Az érdekeltek információcseréjének módja azonban megkülönbözteti a többi szinttől. Az épített környezet tervezésével kapcsolatos információkat közös fájlformátumon keresztül osztják meg.

Amikor a cégek ezt a saját adataikkal kombinálják, időt takarítanak meg, csökkentik a költségeket, és kiküszöbölik az utómunka szükségességét. Mivel az adatok ilyen módon kerülnek megosztásra, a CAD-szoftvereknek képesnek kell lenniük az exportálásra egy közös fájlformátumba, például az IFC (Industry Foundation Class) vagy a COBie (Construction Operations Building Information Exchange) formátumba.

3. szintű BIM: A csapatok megosztott 3D modellel dolgoznak

A 3. szintű BIM még inkább együttműködő. Ahelyett, hogy minden csapattag a saját 3D modelljében dolgozna, a 3. szint azt jelenti, hogy mindenki egyetlen, közös projektmodellt használ. A modell egy „központi” környezetben létezik, és mindenki számára elérhető és módosítható. Ezt Open BIM-nek nevezik, ami azt jelenti, hogy egy újabb réteggel egészül ki az felesleges munka ellen, ami minden szakaszban hozzáadott értéket jelent a projekt számára.

A 3. szintű BIM előnyei a következők

• A teljes projekt jobb 3D-s vizualizációja
• Könnyű együttműködés több csapat és szakma között
• Egyszerűbb kommunikáció és a tervezési szándék megértése
• Csökkentett utómunka és átdolgozás a projekt minden szakaszában.
• 4., 5. és 6. szintű BIM: ütemezési, költség és fenntarthatósági információk hozzáadása.

A BIM 4. szintje új elemet hoz az információs modellbe: az időt. Ez az információ magában foglalja az ütemezési adatokat, amelyek segítenek felvázolni, hogy a projekt egyes fázisai mennyi időt vesznek igénybe, illetve a különböző komponensek sorrendjét.

Az 5. szintű BIM költségbecslést, költségvetési elemzést és költségvetési nyomon követést ad az információs modellhez. A BIM ezen szintjén dolgozva a projekt tulajdonosai nyomon követhetik és meghatározhatják, hogy milyen költségek merülnek fel a projekt időtartama alatt.

A 6. szintű BIM-információk hasznosak az épület energiafogyasztásának kiszámításához, mielőtt megépülne. Ez biztosítja, hogy a tervezők ne csak az eszköz előzetes költségeit vegyék figyelembe. A 6. szintű BIM biztosítja az energiafogyasztási követelmények pontos előrejelzését, és képessé teszi az érdekelt feleket arra, hogy olyan szerkezeteket építsenek, amelyek energiahatékonyak és fenntarthatóak.

A 4., 5. és 6. szintű BIM előnyei

• Hatékonyabb helyszíni tervezés és ütemezés
• Hatékonyabb átadás az építési szakasz lépései között
• Valós idejű költségmegjelenítés
• Egyszerűsített költségelemzés
• Hosszú távon csökkentett energiafogyasztás
• Az épület vagy építmény jobb üzemeltetési irányítása az átadás után.

A BIM jövője

Az egyértelmű előnyök miatt a BIM már itt van, hogy az építkezéseknél hasznos információs, és modellezési adatokkal lássa el az épületen dolgozókat.

Meghatározott célokkal és célkitűzésekkel rendelkezik, amelyek egyértelműen előnyösek mindazok számára, akik a szinteken keresztül dolgoznak. Kétségtelen, hogy az építőipar jövője még erősebben együttműködő és digitális lesz. Ahogy a BIM egyre kifinomultabbá válik, a 4D, 5D, sőt a 6D BIM is elkezd szerepet játszani az építési folyamatokban.

Ezenkívül világszerte próbálják csökkenteni a hulladékot az építőiparban. Ennek nagy része az ellátási lánc hatékonyságának hiányosságaira, a feladatok ütközéseire és az utómunkálatokra vezethető vissza. A BIM-környezetben való együttműködéssel mindez sokkal kevésbé valószínű, és ezzel megteremti a feltételeket egy jobb, és olcsóbb épület építéséhez.