A rózsák gondozásának fontos része a rendszeres és megfelelő trágyázás, mivel a rózsák nagy tápanyagigényűek. A rózsáknak három makrotápanyagra van szükségük – nitrogénre (N) a lombozat növekedéséhez, foszforra (P) a gyökérnövekedéshez és káliumra (K) a virágképzéshez -, valamint különböző mikrotápanyagokra, köztük vasra, kalciumra és magnéziumra.

Az alábbiakban útmutatót talál a rózsák trágyázásához, beleértve azt is, hogy mikor a legjobb az idő a trágyázásra, hogyan kell pontosan trágyázni a bokrokat, valamint azt, hogy hogyan használjon szerves vagy szervetlen trágyát,

Ahhoz, hogy legyen egy kiindulási alapunk, és ne kelljen találgatnunk, hogy milyen tápanyagokra és mennyi tápanyagra van szüksége a talajnak, mindig érdemes talajvizsgálatot végeztetni. A talajvizsgálat azt is megmondja, hogy a talaj pH-ja megfelelő-e a rózsák számára. A rózsák a semleges vagy enyhén savanyú talajt kedvelik, amelynek pH-értéke 5,5-6,5, ezért előfordulhat, hogy mészkő hozzáadásával növelnie kell a talaj pH-értékét.

Hogyan és mikor kell trágyázni a rózsákat ?

Az, hogy mikor és mennyit kell trágyázni a rózsákat, függ a rózsatípustól – a tearózsa például több tápanyagot igényel, mint a bokorrózsa -, valamint a tenyészidőszak hosszától. Íme néhány iránymutatás:

Akkor kezdje el a trágyázást, amikor megjelennek az első levelek, és már nem fenyeget a súlyos tavaszi fagyok veszélye. Ezt követően a trágyázási ütemezésnek azon kell alapulnia, hogy a rózsa milyen hosszú ideig és milyen gyakran virágzik. Az ökölszabály szerint minden virágzási ciklus után trágyázni kell, de a műtrágya mennyiségét minden alkalommal fokozatosan a felére kell csökkenteni. A trágyázást hat-nyolc héttel a területére jellemző első átlagos fagy időpontja előtt hagyja abba. Ennek oka az, hogy nem szeretné, ha a növény késő nyáron sok puha új hajtást hozna, amelyet az őszi és téli hideg időjárás károsítana.

Miután a rózsák nyugalmi állapotba kerültek, ismét trágyázhatja őket. A műtrágya hozzáadása ilyenkor nem árt a növényeknek, de felkészíti őket a következő tavaszra. A konténeres rózsák gyakrabban igényelnek trágyázást, mint a talajban neveltek. Trágyázza őket a fent leírt időközönként, valamint bármikor, amikor a lombozat kissé klorotikusnak tűnik, ami tápanyaghiányra utal. Hasznos, ha naptár vagy feladatemlékeztető alkalmazás segítségével naplót vezet arról, hogy mikor trágyázza rózsáit.

Az újonnan ültetett rózsákat csak foszforral szabad trágyázni, hogy elősegítsük a gyökerek fejlődését és megtelepedését. Várja meg, amíg a rózsa virágzik, mielőtt bármilyen más műtrágyát adna hozzá.

A különbség a szerves és szervetlen műtrágya között

A rózsatrágyáknak két alapvető típusa van, a szerves és a szervetlen műtrágyák. A legtöbb szerves trágya természetes úton lassabban és hosszabb idő alatt kerül a talajba, mint a szervetlen műtrágyák. Kivételt képeznek a szervetlen, szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák, amelyek a talaj nedvességétől és hőmérsékletétől függően több hónap alatt szabadítják fel a tápanyagokat.

Szerves rózsatrágyák használata

Az öregített vagy komposztált trágya, amelyet körülbelül 3-8 cm mélyen dolgozzunk be a talajba, mindhárom makrotápanyag – N, P és K – kiváló forrása. Mindig ügyeljünk arra, hogy a trágya „öregített” legyen, azaz ne legyen friss, különben magas nitrogéntartalma műtrágyaégést okoz a növényekben.

A csontliszt foszfort ad a talajhoz. Keverje mélyen a talajba, nemcsak azért, mert az öntözéssel nem jut könnyen a talajba, hanem azért is, hogy a vadon élő állatokat ne vonzza a szaga, és ne ássák fel a talajt. Adjon hozzá rózsatövenként egy-egy halom evőkanálnyit.

A szárított vérliszt szintén jó nitrogénforrás. Körülbelül egy evőkanálnyit tegyen minden egyes növény köré. A túl sok nitrogén megégetheti a gyökereket, ezért ne alkalmazzon túl sokat.

Ha nem zavarja a szag, a folyékony haltrágya vagy halemulzió a termék címkéje szerint vízzel hígítva gyorsan felszabaduló szerves nitrogénforrás.

Egyéb szerves trágyák közé tartoznak a következők:

• Zöldhomok a kálium és a mikrotápanyagok számára.
• Kőzetfoszfát foszfor, kalcium és mikrotápanyagok pótlására.
• Lucernaliszt mint kiegyensúlyozott műtrágya.
• Tengeri moszat nitrogén és foszfát formájában.
• Az epszomsót gyakran dicsérik szerves trágyaként és növényvédő szerként. Az Epsom só rózsatrágyaként való használata a talaj magnéziummal való ellátására azonban tudományosan nem bizonyított.
• Az Epsom só alkalmazása valójában károsíthatja a növényt.

Szervetlen rózsatrágyák használata

Léteznek olyan speciális rózsatápok, amelyek a rózsák magasabb foszforigényéhez igazodnak, és N-P-K arányuk például 18-24-16. De nem feltétlenül kell speciális műtrágyát beszereznie a rózsáihoz. Használhat általános, magas foszforarányú teljes értékű műtrágyát is, mint például 5-10-5, 4-8-4 vagy 4-12-4. A mennyiséget illetően kövesse a műtrágya címkéjén található utasításokat.

Mivel a szervetlen műtrágyák koncentráltabbak, mint a szerves trágyák, ne halmozza fel a száraz talajra, mert az égési sérüléseket okozhat. Ehelyett a műtrágyát vékonyan és egyenletesen terítse szét a növény körül, és enyhén gereblyézze be a nedves vagy vizes talajba. A műtrágya kijuttatásának legjobb ideje közvetlenül eső előtt vagy öntözés előtt van. A műtrágyát tartsa távol a oltványkötéstől, és a műtrágyázás után jól öntözze meg a növényeket.

A szabályozott hatóanyag-leadású műtrágyák esetében az ökölszabály az, hogy növényenként körülbelül fél csészével juttasson ki, hacsak a termék címkéjén másként nem szerepel.