Milyen fenntarthatósági szabályozásokra és irányvonalakra számíthat az építőipar a jövőben Európában ?

  • Olvasási idő:6perc

Az európai építőiparra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fenntarthatóbbá váljon. Mivel a kormányok és a fogyasztók egyaránt nagyobb környezeti felelősségvállalást követelnek, az ágazatnak alkalmazkodnia kell az új előírásokhoz és szabványokhoz. Nézzük meg hogy milyen fenntarthatósági szabályozásokra számíthat az európai építőipar a jövőben, és mit jelentenek ezek az iparág számára.

Az egyik legjelentősebb közelgő szabályozás az EU Green Deal (Európai Unió Zöld Megállapodás). A 2019-ben bejelentett Green Deal célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Az építőipar jelentős mértékben hozzájárul Európa szén-dioxid-kibocsátásához, és mint ilyen, a Green Deal nagymértékben érinti majd.

Az Európai Unió zöldprogramja a Green Deal
Az Európai Unió zöldprogramja a Green Deal

A terv értelmében az új épületeknek 2050-re nullára kell hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása, és minden meglévő épületet fel kell újítani az energiahatékonyság javítása érdekében. Ez megköveteli az építőipartól, hogy energiahatékonyabb anyagokat és technológiákat használjon, valamint új épülettervezéseket és gyakorlatokat alkalmazzon.

Egy másik fontos szabályozás az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD). Az EPBD meghatározza az új és meglévő épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket. Az irányelv az új és meglévő épületekben intelligens mérőórák felszerelését is előírja, amelyek pontosabb adatokat szolgáltatnak az energiafogyasztásról, és segítik az épületek tulajdonosait és használóit az energiafelhasználás csökkentésében.

Ezen előírások mellett az építőipar is számíthat arra, hogy nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható anyagok használata. Az EU célokat tűzött ki a megújuló és újrahasznosított anyagok építőipari felhasználásának növelésére. Az EU körkörös gazdasági cselekvési terve például azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra 70%-ra növelje az építési és bontási hulladék újrahasznosítását. Ehhez az építőiparnak új módszereket kell találnia a fenntartható anyagok használatára és a hulladék csökkentésére.

Az építőiparra hatással lesznek a víz- és levegőminőségre vonatkozó előírások is. Az EU vízügyi keretirányelve előírja, hogy a felszíni és felszín alatti vizeket meg kell védeni és 2027-ig jó állapotba kell hozni. Ez megköveteli az építőipartól a vízszennyezés csökkentését és a víz hatékonyabb felhasználását. Az EU nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelve korlátozza a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét.

 

Vízszennyezés
Vízszennyezés

Ez szintén megköveteli az építőipartól, hogy tisztább technológiákat és anyagokat használjon, és csökkentse az építkezésekből származó kibocsátásokat.

Összefoglalva, az európai építőipar a fenntarthatósági szabályok széles skálájára számíthat a jövőben. Ezek a szabályozások megkövetelik majd az iparágtól, hogy energiahatékonyabb anyagokat és technológiákat használjon, új építési terveket és gyakorlatokat fogadjon el, fenntartható anyagokat használjon, és csökkentse a hulladékot, a vízszennyezést és a kibocsátást.

Az építőiparnak alkalmazkodnia kell majd ezekhez az új szabályozásokhoz, de ez egyben lehetőséget is jelent a vállalatok számára az innovációra és a környezetvédelmi teljesítményük javítására.

Fontos, hogy a vállalatok tájékozottak legyenek az új szabályozásokkal kapcsolatban, és ennek megfelelően tervezzenek. Ha így tesznek, akkor előnyös helyzetben lesznek, hogy megfeleljenek a fenntarthatóbb jövő kihívásainak.

Mi az a Európai Unió Zöld Megállapodás ? (EU Green Deal)

Az Európai Unió Zöld Megállapodás, más néven “Európai Zöld Megállapodás” az Európai Bizottság által kidolgozott átfogó terv, amelynek célja az EU gazdaságának fenntarthatóvá tétele. A terv célja, hogy az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá alakítsa át, ahol 2050-re nem lesz nettó üvegházhatású gázkibocsátás, és a gazdasági növekedés függetlenedik az erőforrás-felhasználástól.

A Zöld Megállapodás két fő pillérre épül: az éghajlatra és a környezetvédelemre. Az első “pillér” az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energiák arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására összpontosít. A második “pillér” a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására, a szennyezés csökkentésére és a körforgásos gazdaság biztosítására összpontosít.

A zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme az EU azon célkitűzése, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak az évszázad közepére nettó nullára kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. E cél elérése érdekében a Zöld Megállapodás egy sor intézkedést határoz meg, például a megújuló energiaforrások részarányának növelését, az energiahatékonyság javítását, valamint a szén-dioxid-leválasztásba és tárolásba való beruházást.

A Green Deal másik fontos szempontja a körforgásos gazdaság előmozdítása. A körforgásos gazdaság lényege, hogy az erőforrásokat a lehető leghosszabb ideig használjuk, és a lehető legtöbb értéket nyerjük ki belőlük, mielőtt a termékeket és anyagokat visszanyerjük és regeneráljuk. Ez nemcsak az új erőforrások iránti igényt csökkenti, hanem a hulladék és a környezetszennyezés mértékét is.

E fő pilléreken kívül a Zöld Megállapodás konkrét intézkedéseket is tartalmaz a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására, a szennyezés csökkentésére, valamint a fenntartható és egészséges élelmiszerrendszerek előmozdítására.

Ezen ambiciózus célok elérése érdekében az EU számos finanszírozási mechanizmust hozott létre, például az európai zöldalku beruházási tervet, hogy 2030-ig legalább 1 billió eurónyi beruházást mozgósítson a zöld átmenet érdekében. Az EU azt is tervezi, hogy szorosan együttműködik a tagállamokkal, a vállalkozásokkal, a civil társadalommal és a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy a zöld alku sikeres legyen.

Az EU Green Deal egy átfogó és ambiciózus terv, amelynek célja az uniós gazdaság fenntarthatóvá tétele és a környezet védelme. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Zöld Megállapodás sikere az összes érdekelt fél – köztük a kormányok, a vállalkozások és a polgárok – aktív részvételétől és támogatásától függ. Ha most cselekszünk, jobb jövőt teremthetünk mindenki számára, és biztosíthatjuk, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődésben.

Milyen módszereket kéne követniük az építőipari cégeknek hogy meg tudjanak felelni a jövőbeni fenntarthatósági szabályozásoknak Európában ?

Az építőipari vállalatok számára az egyik legfontosabb módszer a jövőbeli fenntarthatósági szabályozásoknak való megfeleléshez az energiahatékonyság előtérbe helyezése az épületek tervezése és kivitelezése során. Ez magában foglalja az energiahatékony építőanyagok és rendszerek, például a nagy teljesítményű szigetelés és a háromrétegű üvegezésű ablakok beépítését, valamint a megújuló energiaforrások, például a nap vagy szélenergia felhasználását az áramtermeléshez.

A megfelelés másik kulcsfontosságú módszere a fenntartható anyagok használatának előtérbe helyezése. Ez magában foglalja az olyan anyagok használatát, amelyeknek alacsony a környezeti hatása, mint például a visszanyert fa vagy az újrahasznosított acél, valamint az anyagok teljes életciklusának figyelembevételét, a kitermeléstől és a gyártástól az ártalmatlanításig vagy újrahasznosításig.

Az építőipari vállalatok a hulladék minimalizálására és a körforgásos gazdaság előmozdítására is törekedhetnek a hatékony erőforrás-gazdálkodási gyakorlatok bevezetésével, például az építési hulladék újrahasznosításával vagy újrafelhasználásával, moduláris vagy előregyártott építési módszerek alkalmazásával, valamint az épületek könnyű szétszerelhetőség és újrafelhasználás érdekében történő tervezésével.

Emellett az építőipari vállalatok eleget tehetnek a jövőbeli szabályozásoknak azáltal, hogy az épületben lakók egészségét és jólétét helyezik előtérbe, olyan funkciók beépítésével, mint a természetes fény, a szellőzés és a zöldterületek, amelyek elősegítik a beltéri levegő minőségét és az emberi kényelmet.

Az ezeket a módszereket alkalmazó építőipari vállalat példája a Skanska, az egyik vezető építőipari és fejlesztési vállalat. A Skanska célul tűzte ki, hogy 2045-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást ér el működéséből, és számos fenntartható építési gyakorlatot vezetett be, többek között megújuló energiaforrások felhasználásával, hulladékgazdálkodási programok végrehajtásával, valamint az épületek energiahatékonyság és beltéri környezetminőség szempontjából történő tervezésével.

Lényegében az építőipari vállalatoknak prioritásként kell kezelniük az energiahatékonyságot, a fenntartható anyagok használatát, a hulladékgazdálkodást és a beltéri környezet minőségét, hogy megfeleljenek az Európai Unió jövőbeli fenntarthatósági előírásainak. 

Keressen valamilyen témában

Cikkek amelyek érdekelhetik.....