A kenderbeton egy lenyűgöző építőanyag, amely környezetbarát tulajdonságai miatt egyre népszerűbb az építőiparban. Ez az anyag őrölt kender, mész és víz keverékéből áll. Ez a keverék szilárd és tartós terméket alkot, amely könnyű, tűzálló és nem mérgező hatású. Ezenkívül áteresztő, átengedi a levegőt és a nedvességet, ami segít megelőzni a penész kialakulását.

A kenderbetont az 1990-es évek eleje óta használják Franciaországban, elsősorban nem teherhordó szigetelőfalak létrehozására. Kanadában a kenderbeton Ontario és Quebec tartományban vált népszerűvé, mint innovatív építőanyag, amely összhangban van az organikus építési technológiákkal.

A kenderbeton megvalósítására két elsődleges építési technikát alkalmaznak. Az első technika a kenderbeton közvetlen helyszíni előállítását jelenti, míg a második technika a falazott építkezéshez hasonló, és a projekt helyszínére szállított előre gyártott blokkok egymásra helyezését jelenti.

A kenderbeton gyártása

A kenderbeton előállítása során a darált kendert mészalapú kötőanyaggal és vízzel keverik össze. A felhasznált kötőanyag általában hidratált mészből vagy természetes hidraulikus mészből készül. A hidratált mész tiszta mészkőből készül, és a szénsavasodás során CO2 megkötésével szilárdul meg.

Ha azonban az idő sürget, a hidraulikus kötőanyagokat hidratált mésszel együtt használják, mivel a kenderbeton a hagyományos mészhez képest körülbelül két hét és egy hónap alatt éri el a megfelelő szilárdságot. Kis mennyiségű cement és/vagy pozzolán kötőanyag adható a kötési idő felgyorsítása érdekében. A teljes folyamat során egy olyan keverék keletkezik, amely tartós, mégis könnyű termékké szilárdul.

A kenderbeton mechanikai tulajdonságai

A kenderbeton viszonylag új anyag, és mechanikai teljesítménye számos tényezőtől függ. Az adalékanyag (őrlemény) mérete, a kötőanyag típusa, a keveréken belüli arányok, az előállítási és formázási módszerek, valamint a tömörítési technika mind befolyásolhatják a mechanikai tulajdonságait.

A vizsgálatok magas variációs együtthatót (COV) mutattak ki a Young-modulus (rugalmassági modulus) és a nyomószilárdság tekintetében. A kenderbeton Young-modulusa 22,5 MPA, nyomószilárdsága pedig általában 0,3 MPA körül van. Alacsonyabb nyomószilárdsága miatt a kenderbeton nem használható teherhordó elemként az építőiparban.

A kenderbeton életciklus-elemzése

A kenderbeton szén-dioxid-tároló anyagnak minősül, mivel a kender termesztése során CO2-t vesz fel a légkörből. A kenderbeton blokk a teljes életciklusa alatt folyamatosan tárolja a CO2-t, ami pozitív környezeti előnyökkel jár. A kötőanyag-előállításnak van a legnagyobb környezeti hatása, ezt követik a szállítási fázisok. 

A kenderbeton előnyei és korlátai

A kenderbeton egy fenntartható és környezetbarát építőanyag, amely őrölt kender, mész és víz keverésével készül. Bár az 1990-es évek eleje óta létezik, a kenderbeton viszonylag új anyag, amelyet még mindig tanulmányoznak. A kenderbeton mechanikai teljesítménye alacsony, és az építőiparban nem használható teherhordó elemként. Egyedi tulajdonságai azonban a hagyományos építőanyagok kiváló alternatívájává teszik a nem teherhordó szigetelőfalak esetében, különösen a földrengésveszélyes területeken.

Alkalmazások

A kenderbeton kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, tűzálló, alacsony toxicitású és nedvességálló, így biztonságosabb és egészségesebb megoldást jelent az épületek számára. A kenderbeton falakat egy másik (erősebb) anyagból készült vázzal együtt kell használni, amely az épületépítés során a függőleges terhelést viseli.

A kenderbeton nem teherhordó falakhoz is alkalmas, és a keverék sűrűsége a különböző alkalmazásokhoz igazítható. A nagyobb sűrűségű keverékeket padló- és tetőszigeteléshez használják, míg a kisebb sűrűségű keverékek belső szigetelésre és külső vakolásra alkalmasak.

Környezeti előnyök

A kenderbeton szén-dioxid-nyelő anyagnak minősül, mivel a kender termesztése során CO2-t vesz fel a légkörből. A kenderbeton blokk az életciklusa során folyamatosan tárolja a CO2-t, ami pozitív környezeti előnyökkel jár. A kenderbeton blokkok életciklus-elemzése (LCA) megállapította, hogy a blokkok nagy mennyiségű szenet tárolnak a növény növekedése során a fotoszintézisből, valamint a blokkok felhasználási fázisa során a karbonizációból. 

A kenderbetont elsősorban lakóépületek építésénél használják, ahol kiváló szigetelést biztosít, csökkenti az energiaköltségeket, és kényelmes lakókörnyezetet teremt. A lakóépületek mellett a kenderbeton kereskedelmi épületekben, például irodákban és raktárakban, valamint nem építési célú szerkezetekben, például zajvédő falak és támfalak esetében is használatos.

Számos előnye ellenére a kenderbeton használatával kapcsolatban kihívások is felmerülnek. A kenderbeton még nem áll széles körben rendelkezésre, és előállítási költségei még mindig viszonylag magasak. Ezenkívül a kenderbeton megfelelő beépítése speciális készségeket és ismereteket igényel, ami korlátozhatja az építőiparban való felhasználását.

Végezetül…

Ahogy azonban egyre többen ismerik meg a kenderbeton előnyeit, várható, hogy az elkövetkező években a felhasználása növekedni fog. Kiváló szigetelési tulajdonságai, alacsony toxicitása és tartóssága révén a kenderbeton ideális választás az építőiparban történő alkalmazások széles körére. Ha a kenderbetont választjuk építőanyagként, csökkenthetjük szénlábnyomunkat, és egy fenntarthatóbb jövő felé haladhatunk.