Az EU építési szabályozásának legújabb hírei

2024 elejétől az Európai Unióban jelentős változások következnek be az építési szabályozások terén, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a megújuló energiára. Ugyanakkor aggályok merülnek fel ezen új politikák végrehajtásával és hatékonyságával kapcsolatban.

Az egyik legfontosabb terület az építési termékekről szóló rendelet (CPR) felülvizsgálata volt, amelynek célja az építési termékek környezeti és éghajlati hatásainak kezelése. Annak ellenére, hogy elismeri ezeket az igényeket, a felülvizsgált CPR-t kritika érte, mivel nem tartalmaz konkrét útmutatást a végrehajtásra, a tervekre, a határidőkre vagy a célokra vonatkozóan, különösen a fenntartható építési termékek tekintetében.

Ez a homályosság nagy teret enged az iparág által kidolgozott szabványokra való további hagyatkozásnak, az uniós intézmények korlátozott felügyelete és a civil társadalom minimális részvétele mellett. Pozitív fejlemény, hogy a gyártók kötelesek környezeti információkat, különösen a globális felmelegedési potenciált (GWP) közzétenni, de ez csak a környezeti hatások egy részét fedi le, és 2028-ig és 2030-ig nem terjed ki az olyan tényezőkre, mint a víz- és erőforrás-felhasználás, a vegyi anyagok és a földhasználat hatásai.

Emellett néhány, az utolsó pillanatban hozott eltérés ellenére az EU 2026 végétől zöld közbeszerzési (GPP) szabályokat fog kidolgozni az építőipari termékekre, ami potenciálisan biztosíthatja a zöld termékeket az építőipari tevékenységekre fordított közkiadásokkal.

Egy másik jelentős jogalkotási fejlemény az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) felülvizsgálata, amely az európai Green Deal keretében megvalósuló „fit for 55” csomag részét képezi. A felülvizsgálat célja az épületek felújítási arányának felgyorsítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának és energiafogyasztásának csökkentése, valamint a megújuló energiaforrások épületekben való elterjedésének előmozdítása.

A legfontosabb rendelkezések közé tartozik, hogy 2030-ra minden új épületnek zéró kibocsátásúnak kell lennie (2028-ra az állami szektor által használt vagy tulajdonolt épületek esetében), valamint a tagállamok számára előírt kötelezettség, hogy 2030-ra legalább 16%-kal, 2035-re pedig 20-22%-kal csökkentsék a lakóépületek átlagos primerenergia-felhasználását.

Ezenfelül a nem lakóépületek legrosszabb teljesítményt nyújtó épületek 16%-ának felújítására vonatkozó követelmény 2030-ig, illetve 26%-ának felújítására vonatkozó követelmény 2033-ig, a minimális energiateljesítményre vonatkozó követelmények alapján.

A Világgazdasági Fórum a 2024-es évet a fenntartható irodaházakba történő beruházások fordulópontjaként is kiemeli. Ez azt jelzi, hogy egyre inkább felismerik a fenntartható építési gyakorlatokba történő beruházások értékét és megtérülését, ami tovább hangsúlyozza a környezettudatosabb építési és épületüzemeltetési gyakorlatok felé való elmozdulást.

Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy az EU elkötelezett a fenntartható építés és a megújuló energiaforrások iránt, bár az átfogó és hatékony végrehajtás még kihívásokkal jár. Egyértelmű, hogy az EU építőipara jelentős változásokon megy keresztül, és erőteljesen a fenntarthatóság felé tolódik, de még nem tudni, hogy ezeket a politikákat mennyire hatékonyan hajtják végre és érvényesítik.