A Brexit hatása az EU építőanyag-ellátási láncaira

térkép
  • Olvasási idő:3perc

A Brexit hatása az EU építőanyag-ellátási láncaira sokrétű, és tükrözi a jogszabályi és szabályozási környezet változásait, a Brexit és a COVID-19 világjárvány okozta zavarokat, valamint a tágabb geopolitikai környezetet. Ez az összetett forgatókönyv jelentősen érintette az építőipart, különösen a szerződéskezelés, a vitarendezés, az ellátási lánc rugalmassága és az anyaghiány tekintetében.

A Brexit után az építőiparnak fokozott zavarok kockázatával kell szembenéznie, ami kiemeli a szerződéses keretek felülvizsgálatának fontosságát. A „jogszabályváltozással”, a „lényeges kedvezőtlen változással” és a „vis maiorral” kapcsolatos rendelkezések kritikus jelentőségűek, ez utóbbit a Brexit és a COVID-19 kontextusában is nehéz lesz megállapítani.

Az ellátási láncon belüli rendszeres kommunikáció és együttműködés elengedhetetlen a viták elkerülése és a beszállítók fizetésképtelenségének megnövekedett kockázatának kezelése érdekében.

Az európai ellátási láncokat a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború még inkább megterhelte. A világjárvány a „hosszú COVID” és a korai nyugdíjazások miatti munkaerő-csökkenéshez vezetett, ami megterhelte az európai ellátási láncokat.

Emellett Kína „nulla COVID” politikája megzavarta a globális ellátási láncokat, ami a konténerek hiánya miatt befolyásolta a kritikus alkatrészek elérhetőségét és az áruk mozgását. Az ukrajnai orosz invázió súlyosbította ezeket a problémákat, és jelentős hatással volt a feldolgozóipar és az építőipar számára alapvető fontosságú nyersanyagok, például az acél, a neon, a réz és az alumínium elérhetőségére. Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciók tovább súlyosbították az ellátási problémákat.

E kihívásokra válaszul az EU jogalkotási intézkedésekkel és nemzetközi partnerségekkel igyekezett biztosítani ellátási láncát. A közelmúltban elfogadott jogszabályok, például az FDI-átvilágítási keret és a kényszerítés elleni eszköz a meglévő ellátási láncok védelmét célozzák, míg más eszközök a fenntartható kapacitások fejlesztésére és a külföldi források diverzifikálására összpontosítanak.

Az olyan országokkal, mint Kanada, Ukrajna, Namíbia, Kazahsztán és Egyiptom stratégiai partnerségek célja a kritikus nyersanyagok ellátási láncainak rugalmasságának és fenntarthatóságának javítása.

A kritikus nyersanyagokról szóló európai törvény olyan jogszabályi válasz, amelynek célja, hogy biztosítsa az EU ipara számára létfontosságú kritikus nyersanyagok – például az akkumulátorokhoz szükséges lítium és a napelemekhez szükséges gallium – biztonságos és fenntartható ellátását.

A jogszabály célja, hogy a hazai ellátási láncok megerősítésével, a nemzetközi kötelezettségvállalás erősítésével, valamint az ellátási lánc fenntarthatóságának és körforgásának előmozdításával csökkentse az EU függőségét az egyetlen országból származó importtól.

Ezek az intézkedések aláhúzzák az EU proaktív megközelítését az építőanyag-ellátási láncok Brexit utáni sebezhetőségének kezelésére. A rugalmasságra, a fenntarthatóságra és a nemzetközi együttműködésre összpontosítva az EU célja, hogy enyhítse a Brexit, a COVID-19 világjárvány és a geopolitikai feszültségek építőiparára és tágabb értelemben vett gazdaságára gyakorolt kedvezőtlen hatását.

legfrissebb cikkek
cikkek amelyek érdekelhetik