Fenntartható építészet

Fenntartható építészet helyzete Magyarországon 2025-ben

Posted on by Buzgó László
architecture
15
márc
  • Olvasási idő:17perc

A fenntartható építészet Magyarországon 2025-re jelentős fejlődésen ment keresztül, amit jól tükröz a jogszabályi környezet átalakulása, az energiahatékonyságra való fokozott törekvés és a környezetbarát építőanyagok elterjedése. Az elemzés átfogó képet nyújt a jelenlegi helyzetről, kiemelve a Szentendrén nyíló Mintaházpark komplex jelentőségét, amely mérföldkőnek számít a fenntartható építészeti megoldások népszerűsítésében.

Kapcsolódó cikkek

A hazai építészeti szabályozás egyre hangsúlyosabban érvényesíti a környezet- és klímavédelmi szempontokat, miközben a szakmai gyakorlatban is egyre inkább teret nyer a körforgásos szemlélet és az energiahatékony megoldások alkalmazása. 

A fenntartható építészet szabályozási kerete

A fenntartható építészet magyarországi szabályozási kerete 2025-re jelentős átalakuláson ment keresztül, ami elsősorban a 2023. évi C. törvény rendelkezéseinek köszönhető. Ez a jogszabály – amely most, 2025-ben már teljes hatályában érvényesül – alapvetően határozza meg az építészeti tervezés és kivitelezés irányelveit a fenntarthatóság szempontjából.

A törvény kifejezetten célként fogalmazza meg „az építési szabályok olyan tartalmú megállapítását, amely a fenntartható fejlődés környezet- és klímavédelmi szempontjainak érvényesíthetőségét és a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja a magyar építési anyagok felhasználásával”. Ez a célkitűzés egyértelműen jelzi, hogy a jogalkotók felismerték a fenntartható építészet kulcsszerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A törvényi szabályozás ezen túlmenően kitér a „polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvére” is, amely magában foglalja a környezettudatossági és fenntarthatósági szemlélet érvényesítését, valamint az építésgazdasági és körforgásos településfejlesztési szempontok figyelembevételét. 

Ez a megközelítés összhangban van az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó irányelveivel, amelyek a hulladék minimalizálására és az anyagok újrahasznosítására helyezik a hangsúlyt. A jogalkotók ezzel a megközelítéssel akarják biztosítani, hogy az építészeti örökséget fenntartható módon használják, megőrizve azt a jövő generációi számára is.

A jogszabályi keretek érvényesítése érdekében 2025-re már több ellenőrzési és tanúsítási rendszer is működik, amelyek biztosítják a fenntarthatósági előírások betartását. Ezek a rendszerek nemcsak az energiahatékonyságra, hanem az épületek teljes életciklusára kiterjedő környezeti hatások elemzésére is kiterjednek. A szabályozási keret így átfogó módon kezeli a fenntartható építészet kérdéseit, alapot teremtve a gyakorlati megvalósításhoz.

Energiahatékonysági előírások és tanúsítási rendszerek

A magyarországi építészeti szabályozás energiahatékonysági előírásai 2025-re összhangba kerültek az Európai Unió legújabb irányelveivel. Ennek köszönhetően az új építésű épületeknek már közel nulla energiaigényű standardoknak kell megfelelniük, ami jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest.

Az energiahatékonyság növelése kulcsfontosságú a fenntartható építészetben, hiszen Magyarországon „a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható”. Ezek az adatok jól mutatják, hogy az építőipar felelőssége és lehetőségei ezen a területen rendkívül jelentősek.

A tanúsítási rendszerek terén is előrelépés tapasztalható 2025-ben. A nemzetközi viszonylatban már bevált LEED és BREEAM minősítések mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi sajátosságokat figyelembe vevő magyar tanúsítási rendszerek is. Ezek a rendszerek az épületek energiahatékonyságán túl már figyelembe veszik a felhasznált anyagok környezeti lábnyomát, a helyi erőforrások kihasználását és az épület teljes életciklusát is.

A tanúsítási folyamat során különös figyelmet fordítanak a megújuló energiaforrások integrálására és a passzív hőszigetelési megoldások alkalmazására.

Az energiahatékonysági előírások betartását szigorú ellenőrzési mechanizmusok biztosítják, amelyek a tervezési fázistól kezdve a kivitelezésen át egészen az épület használatba vételéig jelen vannak. Ezek a mechanizmusok hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar építészet egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozduljon el, csökkentve az ország ökológiai lábnyomát és energiafüggőségét.

Jelentős fejlesztések és mintaprojektek

A Szentendrei Mintaházpark: A fenntartható építészet élő laboratóriuma

A fenntartható építészet magyarországi fejlődésének egyik kiemelkedő példája a 2025-ben megnyílt Szentendrei Mintaházpark, amely valódi mérföldkőnek számít az ágazatban. Ez a létesítmény nem csupán bemutatótér, hanem egyfajta élő laboratóriumként is szolgál, ahol a látogatók első kézből tapasztalhatják meg a különböző fenntartható építészeti megoldások előnyeit.

A Mintaházparkban „tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe”. Ezek között megtalálhatók természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek, átfogó képet nyújtva az építészeti piac aktuális trendjeiről.

A Mintaházpark létrehozásának célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét1. Ez azért különösen fontos, mert a fenntartható építészet nem csupán technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltást is igényel, amely az emberek mindennapi döntéseit is alakítja.

Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök és a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője hangsúlyozza: „A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk”. Ez a megközelítés jól tükrözi a Mintaházpark mögött álló filozofiát, amely szerint a környezetvédelem és az élhető otthonok megteremtése kéz a kézben járnak.

A Mintaházparkban bemutatott technológiák között jelentős szerepet kapnak az előregyártott építési megoldások, mint például a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek. Ezek nemcsak a kivitelezési folyamatot teszik gyorsabbá és precízebbé, hanem jelentősen csökkentik az építkezés során keletkező hulladék mennyiségét is. A park így valódi hídat képez az elméleti fenntarthatósági elvek és azok gyakorlati alkalmazása között, inspirálva mind a szakembereket, mind a lakosságot.

További innovatív projektek országszerte

A Szentendrei Mintaházpark mellett számos más innovatív projekt is megvalósult vagy folyamatban van Magyarországon 2025-ben, amelyek a fenntartható építészet különböző aspektusait helyezik előtérbe.

Az egyik ilyen példa a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont, amely „igazi zöld szigetnek számít”. A létesítmény energiaellátását termálkútból nyert vízzel oldották meg, ami lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék az épületet és a medencéket. Emellett a sportközpont tetején lévő üvegfelületeknek és fényfolyosóknak köszönhetően az épület szinte teljes egészébe eljut a természetes világítás, jelentősen csökkentve az elektromos áramfogyasztást.

Veszprémben a Zöld város program keretében történt fejlesztések szintén a fenntartható építészet elveit követik. A korábbi várostervezési hibák korrigálásával a program célja egy egybefüggő belvárosi zöld park létrehozása, ami javítja a levegő minőségét, csökkenti a zaj-, por- és levegőszennyezettséget, valamint a hőingadozást, miközben növeli a biológiai sokféleséget. Ez a projekt jól példázza, hogy a fenntartható építészet nem korlátozódik az egyes épületekre, hanem kiterjed a városi környezet egészére is.

Az ilyen és ehhez hasonló projektek jelentősége túlmutat a közvetlen környezeti előnyökön. Demonstrálják, hogy a fenntartható megoldások nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyösek, hanem gazdaságilag is életképesek és vonzóak lehetnek. Ezáltal hozzájárulnak egy szélesebb körű szemléletváltáshoz az építőiparban és a társadalomban egyaránt.

Innovatív építőanyagok és technológiák

Környezetbarát anyagok a modern magyar építészetben

A fenntartható építészet egyik alapvető pillére a környezetbarát építőanyagok használata, amely területen Magyarország 2025-re jelentős előrelépést tett. Az építőiparban egyre nagyobb teret nyernek az újrahasznosított és természetes anyagok, amelyek minimális ökológiai lábnyommal rendelkeznek.

A modern magyar építészetben különösen népszerűvé vált a bambusz használata, ami „gyorsan növekszik, erős és tartós, így ideális építőanyag lehet”. Emellett az újrahasznosított fémek és a természetes kő is gyakran alkalmazott anyagokká váltak, ami jelentősen hozzájárul az építkezések környezeti terhelésének csökkentéséhez.

Az építőiparban keletkező hulladékok újrahasznosítása szintén kiemelt figyelmet kap 2025-ben. Az építési hulladékok jelentős része – mint például a fémek, beton és üveg – újra felhasználható különböző építési projektekben. Ez nemcsak a hulladéklerakók terhelését csökkenti, hanem az új nyersanyagok kitermelésének szükségességét is mérsékli.

A körforgásos gazdaság elvei így egyre inkább beépülnek a magyar építőipar gyakorlatába, összhangban a 2023. évi C. törvény által megfogalmazott körforgásos településfejlesztési szempontokkal.

A fa mint építőanyag reneszánszát éli a magyar építészetben 2025-ben. A modern faépítészeti megoldások, különösen a CLT (cross-laminated timber) technológia, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. 

Ez a tendencia nemcsak a fa természetes és megújuló jellegének köszönhető, hanem annak is, hogy a modern technológiáknak köszönhetően a faszerkezetek tartóssága és tűzállósága is jelentősen javult. A fa használata emellett hozzájárul az épületek szén-dioxid lábnyomának csökkentéséhez is, mivel a fa természetes szénmegkötőként működik.

Előregyártott és moduláris rendszerek térnyerése

Az előregyártott és moduláris építési rendszerek térnyerése a magyar építőiparban 2025-re meghatározó trenddé vált. Ezek a technológiák „gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket”, miközben „minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot”. 

Az előregyártott rendszerek közül különösen a CLT és a nagypaneles megoldások váltak népszerűvé, amelyek nemcsak a kivitelezés idejét rövidítik le jelentősen, hanem a minőséget is garantálják a precíz gyári előállításnak köszönhetően.

A moduláris építési rendszerek különösen a kisebb családi házak és a középületek esetében váltak elterjedtté. Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy az épületek nagyobb része kontrollált gyári körülmények között készüljön el, minimalizálva a helyszíni munkálatok mennyiségét és az időjárási körülményeknek való kitettséget.

A moduláris megoldások emellett rugalmasságot is biztosítanak, hiszen az épületek később könnyen bővíthetők vagy átalakíthatók a változó igényeknek megfelelően.

Az előregyártott és moduláris rendszerek elterjedésének gazdasági előnyei is vannak. A gyorsabb kivitelezés csökkenti a munkaerőköltségeket, míg a precíz gyári előállítás mérsékli az anyagveszteséget és a későbbi garanciális problémák kockázatát. Ezek a gazdasági előnyök jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a fenntartható építészeti megoldások nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem üzleti szempontból is vonzóvá váljanak a befektetők és építtetők számára.

Energiahatékonyság és fenntarthatósági megoldások

Napenergia és más megújuló források Integrációja

Az energiahatékonyság növelése a fenntartható építészet egyik kulcsfontosságú eleme, és Magyarország ezen a területen is jelentős előrelépést tett 2025-re. A modern zöld épületek tervezésénél számos technológiát alkalmaznak a napenergia hasznosításától kezdve a szélenergia integrálásáig, valamint a hatékony szigetelés és ventilációs rendszerek kialakításáig. Ezek a megoldások nemcsak az energiaköltségek csökkentését szolgálják, hanem hozzájárulnak a környezeti terhelés mérsékléséhez is.

A napenergia hasznosítása különösen elterjedtté vált a magyar építészetben. Számos új épület már a tervezési fázisban figyelembe veszi a napenergia optimális kihasználásának lehetőségeit, legyen szó akár passzív napenergia-hasznosításról (például a déli tájolás és a nagy üvegfelületek révén), akár aktív rendszerekről, mint a napkollektorok vagy napelemek.

A technológia fejlődésével és az árak csökkenésével a napenergia-rendszerek beépítése egyre több projekt esetében vállik gazdaságilag is vonzóvá, ami továbbgyorsítja elterjedésüket.

A geotermikus energia hasznosítása szintén fontos szerepet játszik a magyar fenntartható építészetben. Erre kiváló példa a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont, ahol „a termálkútból nyert víz adta hőmennyiség lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket”. 

Magyarország geotermikus adottságai különösen kedvezőek, ami lehetőséget biztosít ezen erőforrás szélesebb körű kihasználására.

Szigetelési innovációk és intelligens épületirányítási rendszerek

A megfelelő szigetelés az energiahatékony épületek egyik alapkövetelménye, és ezen a területen is számos innovatív megoldás került előtérbe a magyar építőiparban. A modern szigetelőanyagok és technikák lehetővé teszik, hogy az épületek minimális energiafelhasználással tartsák fenn a kényelmes belső hőmérsékletet mind télen, mind nyáron.

Az épületek burkolatának megfelelő kialakítása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nyílászárók minőségi paraméterei is, hiszen ezek gyakran a leggyengébb pontjai az épületek hőháztartásának.

Az intelligens épületirányítási rendszerek elterjedése szintén jelentős mértékben hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez. Ezek a rendszerek valós időben képesek optimalizálni az épület energiafelhasználását, figyelembe véve a külső időjárási körülményeket, a bentlakók szokásait és preferenciáit, valamint az energiaárak alakulását.

Az automatizált árnyékolástechnika, a smart termosztátok és a mesterséges intelligencia által vezérelt energiamenedzsment rendszerek együttesen akár 20-30%-os energiamegtakarítást is eredményezhetnek a hagyományos megoldásokhoz képest.

Az energiahatékonyság növelése nemcsak az új építésű épületek esetében fontos, hanem a meglévő épületállomány felújításánál is. Magyarországon 2025-ben számos program támogatja az épületek energetikai korszerűsítését, ami jelentősen hozzájárul az ország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez.

A felújítások során egyre inkább előtérbe kerülnek a komplex megoldások, amelyek nemcsak a hőszigetelésre, hanem a gépészeti rendszerek korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások integrálására is kiterjednek.

Társadalmi hatások és gazdasági vetületek

A fenntartható építészet társadalmi elfogadottsága

A fenntartható építészet társadalmi elfogadottsága Magyarországon jelentősen növekedett az elmúlt években, és 2025-re már széles körben elismert értékké vált. A szentendrei Mintaházparkhoz hasonló kezdeményezések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fenntarthatóság koncepciója közelebb kerüljön a hétköznapi emberekhez.

A park célja kifejezetten az, hogy „közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét”. Ez a szemléletformálás különösen fontos, hiszen a fenntartható építészet nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltást is igényel, amely az emberek mindennapi döntéseit is alakítja.

A társadalmi elfogadottság növekedésével párhuzamosan változnak a fogyasztói preferenciák is. Egyre több építtető részesíti előnyben a környezetbarát anyagokat és az energiahatékony megoldásokat, még akkor is, ha ezek kezdeti beruházási költsége magasabb lehet.

Ezt a tendenciát erősíti az is, hogy a fenntartható épületek üzemeltetési költségei általában alacsonyabbak, ami hosszú távon gazdaságosabb megoldást jelent. Emellett az ingatlanpiacon is megfigyelhető, hogy a zöld minősítéssel rendelkező épületek magasabb értéket képviselnek és könnyebben értékesíthetők.

Az oktatás területén is egyre hangsúlyosabbá válik a fenntartható építészet. Az építészeti és mérnöki képzésekben már alapvető követelményként jelenik meg a fenntarthatósági ismeretek elsajátítása, ami biztosítja, hogy a jövő szakemberei már ezzel a szemlélettel kezdjék pályafutásukat. Emellett számos szakmai továbbképzés és workshop is elérhető a már praktizáló szakemberek számára, hogy naprakész ismereteket szerezzenek a legújabb fenntartható technológiákról és gyakorlatokról.

Gazdasági előnyök és befektetési megtérülés

A fenntartható építészet gazdasági előnyei egyre nyilvánvalóbbá válnak, ami jelentősen hozzájárul a terület fejlődéséhez. Bár a kezdeti beruházási költségek gyakran magasabbak a hagyományos építési módszerekhez képest, a teljes életciklusra vetített költségek általában alacsonyabbak.

Ez elsősorban az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhető, különösen az energiafelhasználás terén. Az ilyen épületek értékállósága is magasabb, ami vonzóbbá teszi őket befektetési szempontból is.

A magyar kormány és az Európai Unió által nyújtott támogatások tovább növelik a fenntartható építészeti megoldások gazdasági vonzerejét. A különböző pályázati lehetőségek és adókedvezmények célja, hogy ösztönözzék mind a lakossági, mind a vállalati szektort a fenntartható beruházások megvalósítására. Ezek a támogatások jelentősen csökkenthetik a kezdeti beruházási költségeket, rövidítve ezzel a megtérülési időt és növelve a projektek jövedelmezőségét.

Az előregyártott és moduláris rendszerek gazdasági előnyei különösen jelentősek. Ezek a technológiák nem csak a kivitelezés idejét rövidítik le, hanem az anyagveszteséget is minimalizálják.

A gyorsabb kivitelezés csökkenti a munkaerőköltségeket, míg a precíz gyári előállítás mérsékli a későbbi garanciális problémák kockázatát. Ezek a gazdasági előnyök jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a fenntartható építészeti megoldások nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem üzleti szempontból is vonzóvá váljanak.

Kihívások és lehetőségek a magyar építőiparban

Jelenlegi akadályok és megoldási stratégiák

A fenntartható építészet magyarországi terjedésének továbbra is vannak kihívásai, amelyeket az ágazatnak 2025-ben is kezelnie kell. Az egyik legjelentősebb akadály a kezdeti beruházási költségek magasabb szintje a hagyományos építési módszerekhez képest.

Bár hosszú távon a fenntartható épületek üzemeltetési költségei alacsonyabbak, és értékállóságuk is jobb, a rövid távú költségszemléletet nehéz megváltoztatni. Ez különösen igaz a kisebb vállalkozások és a családi házat építők esetében, akik gyakran korlátozott pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek.

A szakemberek és szakértelem hiánya szintén jelentős kihívást jelent. A fenntartható építészet speciális ismereteket és készségeket igényel, amelyek nem mindig állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben és minőségben. Különösen a kisebb településeken és vidéki régiókban okoz ez problémát, ahol nehezebb hozzáférni a szükséges szaktudáshoz.

A helyzet javítása érdekében szükség van a szakképzés és a felsőoktatás további fejlesztésére, valamint a már dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzésére.

A szabályozási környezet bonyolultsága és az adminisztratív terhek szintén nehezítik a fenntartható építészeti projektek megvalósítását. Bár a 2023. évi C. törvény jelentős előrelépést jelent a fenntarthatósági szempontok érvényesítése terén, a gyakorlati megvalósítás során még mindig sok az adminisztratív akadály. A bürokrácia egyszerűsítése és a folyamatok digitalizálása segíthetne ezeknek az akadályoknak a leküzdésében, gyorsítva és hatékonyabbá téve a projektek megvalósítását.

Fejlődési irányok

A kihívások ellenére a fenntartható építészet jövője Magyarországon biztatónak tűnik. A növekvő társadalmi elfogadottság, a jogszabályi háttér fejlődése és a gazdasági előnyök felismerése mind hozzájárulnak a terület további fejlődéséhez. A technológiai innovációk, mint például az új építőanyagok és építési módszerek, tovább bővítik a fenntartható megoldások tárházát és javítják azok költséghatékonyságát.

Az előregyártott és moduláris rendszerek további terjedése várható, különösen a családi házak és kisebb középületek piacán. Ezek a rendszerek gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket, miközben minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot. A technológia fejlődésével és a gyártási kapacitások bővülésével ezek a megoldások egyre versenyképesebbé válnak árban is, ami tovább növeli népszerűségüket.

A digitális technológiák, különösen a BIM (Building Information Modeling) és az AI-alapú tervezési eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a fenntartható építészetben. Ezek a technológiák lehetővé teszik az épületek teljes életciklusának optimalizálását, a tervezéstől kezdve az üzemeltetésen át egészen a bontásig.

Az intelligens épületirányítási rendszerek elterjedése szintén jelentős mértékben hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, lehetővé téve az épületek energiafelhasználásának valós idejű optimalizálását.

Magyarország helyzete az európai fenntartható építészeti trendekben

Magyarország fenntartható építészeti helyzete 2025-ben az európai kontextusban vizsgálva vegyes képet mutat. Egyes területeken, mint például a geotermikus energia hasznosítása, az ország kiváló adottságokkal rendelkezik és élenjáró megoldásokat alkalmaz, mint ahogy azt a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont példája is mutatja. 

Más területeken azonban még van lemaradás a nyugat-európai országokhoz képest, különösen az épületállomány energetikai korszerűsítésének ütemében és a zöld minősítési rendszerek elterjedtségében.

Az Európai Unió Zöld Megállapodása (Green Deal) által támasztott követelmények és a rendelkezésre álló uniós források jelentős húzóerőt jelentenek a magyar fenntartható építészet fejlődése számára.

Az EU-s szabályozások egyre szigorúbb energiahatékonysági és fenntarthatósági követelményeket támasztanak, amelyekhez a magyar építőiparnak is alkalmazkodnia kell. Ez egyrészt kihívást jelent az ágazat számára, másrészt lehetőséget teremt az innovációra és a fejlődésre.

A nemzetközi együttműködések és tudástranszfer területén Magyarország aktívan részt vesz különböző európai kezdeményezésekben és projektekben. Ezek a partnerségek lehetővé teszik a jó gyakorlatok átvételét és adaptálását a helyi viszonyokhoz, valamint a magyar innovációk és megoldások nemzetközi megismertetését.

A szentendrei Mintaházpark is része ennek a nemzetközi együttműködési hálózatnak, bemutatva a különböző építési technológiák sokszínűségét és alkalmazhatóságát a magyar körülmények között.

Magyar innovációk és egyedi megközelítések

Magyarország több területen is egyedi megközelítéseket és innovatív megoldásokat alkalmaz a fenntartható építészetben. Az egyik ilyen terület a hagyományos építészeti elemek és technikák újraértelmezése modern kontextusban.

A népi építészet olyan elemei, mint a vastag falak, a természetes szellőzés vagy a napenergia passzív hasznosítása, inspirációt nyújtanak a mai tervezők számára is. Ezek a hagyományos megoldások, kombinálva a modern technológiákkal, különösen hatékony és kulturálisan beágyazott fenntartható megoldásokat eredményezhetnek.

A vályogépítészet modern újraértelmezése szintén magyar sajátosságnak tekinthető. A vályog mint építőanyag számos fenntarthatósági előnnyel rendelkezik: természetes, jó hőszigetelő, páraáteresztő és minimális ökológiai lábnyommal bír. A modern technológiákkal kombinálva, például stabilizált vályogblokkok vagy prefabrikált vályogelemek formájában, versenyképes alternatívát kínál a hagyományos építőanyagokkal szemben.

A Mintaházparkban bemutatott tíz különböző építési megoldás közül több is olyan innovatív megközelítést képvisel, amely magyar szakemberek fejlesztése vagy adaptációja. 

Ezek a megoldások figyelembe veszik a helyi éghajlati, gazdasági és kulturális sajátosságokat, és olyan fenntartható lakhatási alternatívákat kínálnak, amelyek specifikusan a magyar viszonyokra lettek optimalizálva. Ez a helyi kontextusba ágyazott innováció kulcsfontosságú a fenntartható építészet szélesebb körű elfogadtatásához és sikeréhez.

A fenntartható építészet magyarországi helyzete 2025-ben számos pozitív fejleményt mutat, miközben még mindig jelentős kihívásokkal néz szembe. A jogszabályi keretek, különösen a 2023. évi C. törvény, erős alapot biztosítanak a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez az építőiparban. 

A különböző mintaprojektek, mint a szentendrei Mintaházpark, fontos szerepet játszanak a fenntartható építészeti megoldások népszerűsítésében és a szemléletformálásban. Az innovatív építőanyagok és technológiák elterjedése, valamint az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvések mind hozzájárulnak az ágazat fenntarthatóbbá válásához.

A fenntartható építészet további fejlődése érdekében azonban még számos lépésre van szükség. A kezdeti beruházási költségek csökkentése, a szakemberképzés fejlesztése és az adminisztratív akadályok lebontása mind kritikus fontosságú a terület előtt álló kihívások leküzdéséhez.

A digitális technológiák, különösen a BIM és az AI-alapú tervezési eszközök, valamint az intelligens épületirányítási rendszerek fokozottabb alkalmazása szintén jelentős potenciált rejt magában.

A fenntartható építészet jövője Magyarországon végső soron azon múlik, hogy az ágazat szereplői, a jogalkotók és a társadalom egésze mennyire képes felismerni és kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. A környezeti kihívások, különösen a klímaváltozás, valamint az energiabiztonság növelésének igénye mind olyan tényezők, amelyek a fenntartható építészeti megoldások felé tolják az ágazatot.

Ha Magyarország képes lesz megfelelően reagálni ezekre a kihívásokra, és kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket, akkor a fenntartható építészet területén akár regionális vezetővé is válhat.

A jelenlegi trendek és fejlemények alapján elmondható, hogy Magyarország jó úton halad a fenntarthatóbb építőipar felé, de a folyamat még korántsem zárult le. A következő években várhatóan folytatódni fog az innováció, a tudástranszfer és a szemléletformálás, ami tovább erősíti a fenntartható építészet pozícióját az országban.

Ehhez azonban elengedhetetlen az összes érintett fél – az építőipari vállalatok, a tervezők, a jogalkotók és a lakosság – együttműködése és elkötelezettsége a közös cél, egy fenntarthatóbb épített környezet megteremtése érdekében.

Források:

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

  • [1] 2023. évi C. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.
  • [2] Európai Unió Zöld Megállapodása (European Green Deal) – COM(2019) 640.
  • [3] „Közel nulla energiaigényű épületek” EU direktíva (2010/31/EU).

JELENTŐS FEJLESZTÉSEK

  • [4] Szentendrei Mintaházpark hivatalos projektdokumentáció (2024-2025).
  • [5] V.30 Belvárosi Sportközpont fenntarthatósági jelentés (2024).
  • [6] „Zöld város” program – Veszprém városfejlesztési dokumentáció (2023-2025).

FENNTARTHATÓ TECHNOLÓGIÁK ÉS ANYAGOK

  • [7] Bogdán Attila (2025): „A fenntartható építészet praktikuma” – Platánplán Mérnöki Iroda.
  • [8] Magyar Építőanyag Gyártók Szövetsége: „Fenntartható építőanyagok kézikönyve” (2024).
  • [9] Környezetvédelmi és Építésügyi Minisztérium: „Megújuló energiaforrások az épületekben” (2024).
  • [10] CLT Technológiai Klaszter: „Cross-laminated timber alkalmazások Magyarországon” (2025).

ENERGIAHATÉKONYSÁG

  • [11] Magyarországi épületenergetikai adattár (2024-2025).
  • [12] Energiahatékonysági tanúsítási rendszerek összehasonlító tanulmánya (2025).
  • [13] Geotermikus energia hasznosítása az épületgépészetben – esettanulmányok (2023).

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEMPONTOK

  • [14] „A fenntartható építészet gazdasági megtérülése” – kutatási jelentés (2025).
  • [15] Közvéleménykutatás a fenntartható építészeti megoldások társadalmi elfogadottságáról (2024).
  • [16] „Zöld képzések” – építőipari szakemberképzés statisztikák (2025).
cikkek amelyek érdekelhetik