Olvasási idő:5perc

Az épületek energiahatékonysága ma már nem csak egy divatos buzzword, hanem kőkemény realitás, ami meghatározza, hogyan élünk, dolgozunk, és mennyit költünk a rezsire. Az Európai Unió nemrégiben felülvizsgált irányelve, az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD), új szintre emeli ezt a témát.

Az EPBD legfrissebb változata, amit 2024 áprilisában fogadott el az EU Tanácsa, egyértelmű üzenetet küld: 2050-re az uniós épületállománynak klímasemlegessé kell válnia. De mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan érinti az Ön házát, irodáját vagy éppen a sarki pékséget? Nézzük meg közelebbről, mi áll a szigorúbb szabályok mögött, és miért lehet ez az évtized egyik legfontosabb zöld fordulata!

Miért kellett frissíteni az EPBD-t?

Kezdjük az alapoknál: az EU-ban az épületek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért, és a teljes energiafogyasztás 40%-át ők szívják fel. Ez nem kis szám, főleg, ha azt nézzük, hogy az épületek többsége – körülbelül 75%-a – máig elavult, energiafaló technológiával működik.

Az EU célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és ehhez az épületek dekarbonizációja kulcsfontosságú. Az EPBD frissítése tehát nem egy hirtelen jött ötlet, hanem egy átgondolt stratégia része, amit a zöld megállapodás és a REPowerEU-terv is támogat.

A régi szabályok már nem voltak elég erősek ahhoz, hogy lépést tartsanak a klímaválság kihívásaival. Az új EPBD ezért ambiciózusabb célokat tűzött ki: szigorúbb energiahatékonysági követelményeket, gyorsabb felújítási tempót és a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetését.

De ne ijedjen meg, nem arról van szó, hogy holnaptól minden ház tetejére napelemet kell szerelni – bár az sem ártana! A változások fokozatosak, és a tagállamok kezében van a megvalósítás üteme.

Közel nulla energiafelhasználású épületek (NZEB) – A jövő sztenderdje

Ha új ház építésén gondolkodik, készüljön fel: 2030-tól minden új épületnek közel nulla energiafelhasználásúnak (NZEB) kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az épület energiaigénye minimális, és amit fogyaszt, azt nagyrészt megújuló forrásokból kell fedezni – például napelemekkel vagy hőszivattyúkkal. Magyarországon például egy NZEB-ház éves energiafogyasztása nem haladhatja meg a 76 kWh/m²-t, a szén-dioxid-kibocsátása pedig a 20 kg/m²/év értéket.

Képzelje el: egy modern családi ház, ahol a fűtést és a meleg vizet egy hőszivattyú biztosítja, a tetőn napelemek termelik az áramot, a falak pedig olyan jól szigeteltek, hogy télen alig kell bekapcsolni a rendszert. Ez a jövő – sőt, sokaknak már a jelen. Az NZEB követelmények szigorítása azt is jelenti, hogy az építőipar kénytelen lesz új technológiákra váltani, ami hosszú távon az árakat is lejjebb nyomhatja.

De mi van a meglévő épületekkel? Nos, itt jön a nehezebb dió: a felújítás.

Mi az az NZEB?

A „közel nulla energiafelhasználású épület” (Nearly Zero Energy Building, NZEB) olyan ház vagy iroda, amelynek energiaigénye rendkívül alacsony, és ezt az igényt jelentős részben megújuló energiaforrásokból fedezi. Például egy NZEB-házban a vastag szigetelés minimálisra csökkenti a hőveszteséget, a napelemek pedig áramot termelnek. Magyarországon egy ilyen épület maximum 76 kWh/m² energiát fogyaszthat évente – ez nagyjából annyi, mintha egy hagyományos házhoz képest feleannyit fizetne fűtésre!

Felújítások: Nem halogatható tovább

Az EPBD egyik legnagyobb dobása, hogy rákényszeríti a tagállamokat az épületfelújítások felpörgetésére. Jelenleg az uniós épületeknek csupán 0,4–1,2%-át újítják fel évente, ami édeskevés ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nulla kibocsátást.

Az új szabályok szerint 2030-ra a nem lakóépületek (például irodák, üzletek) 16%-ának, 2033-ra pedig 26%-ának a legjobb energiahatékonysági kategóriába kell tartoznia. Ez az úgynevezett minimális energiateljesítmény-standard (MEPS) része, ami gyakorlatilag egy kötelező ráncfelvarrás az energiafaló épületeknek.

A lakóépületekre más megközelítést alkalmaznak: a tagállamoknak nemzeti terveket kell készíteniük, hogy 2030-ra 25%-kal, 2040-re pedig 60%-kal csökkentsék az energiafogyasztást.

Ez nem azt jelenti, hogy holnap jön a munkásbrigád, és leszigeteli a házát, hanem hogy a kormányoknak támogatásokkal, hitelekkel és konkrét ütemtervekkel kell előrukkolniuk. Magyarországon például a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet már most is szigorúbb követelményeket ír elő az új épületekre és a jelentős felújításokra – például, hogy a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője (U-érték) megfeleljen az előírásoknak.

De mit jelent ez a pénztárcájának? Nos, egy korszerűsített ház fűtési költsége akár 30–50%-kal is csökkenhet, ami éves szinten tízezreket spórolhat meg. Persze az elején beruházni kell, és itt lép be az EU támogatási rendszere, amit a tagállamoknak ki kell dolgozniuk.

Fosszilis kazánok: Viszlát, gázfűtés?

Az EPBD talán legvitatottabb pontja a fosszilis tüzelésű kazánok kivezetése. 2025-től tilos lesz támogatni az ilyen rendszerek telepítését, 2040-re pedig teljesen eltűnnek az uniós háztartásokból. Ez Magyarországon különösen érzékeny téma, hiszen sokan még mindig gázkazánnal fűtenek. De ne essen pánikba: a szabály nem azt mondja, hogy jövőre ki kell dobnia a kazánját! A hangsúly a fokozatos átálláson van, például hőszivattyúk vagy napenergia használatára.

Miért fontos ez? Az EU szerint az épületek fűtése és hűtése a legnagyobb energiafogyasztó, és ennek jelentős része fosszilis forrásokból jön. Ha ezt kiváltjuk megújulókkal, az nemcsak a klímának tesz jót, hanem csökkenti az energiaimport-függőséget is – gondoljunk csak az elmúlt évek gázár-robbanására!

Mit jelent ez az Ön számára?

Ha Ön építtető, készüljön fel az NZEB-szabályokra: az új háza energiatakarékos kell legyen, de cserébe alacsonyabb rezsit fizet. Ha felújítást tervez, érdemes már most körülnézni a támogatások után – például a magyar Otthonfelújítási Program 2025-től újra indulhat, és az EPBD céljaihoz igazodva segíthet a korszerűsítésben. Ha pedig bérlő, figyelje a piacot: a felújított épületek bérleti díja emelkedhet, de a jobb energiahatékonyság miatt a rezsi alacsonyabb lesz.

Kérdés, hogy a tagállamok mennyire tudják tartani az iramot. Magyarországon az építőipar és a finanszírozás még gyerekcipőben jár ehhez a tempóhoz képest, de az uniós források és a nyomás segíthet a lendület felvételében. Ön mit gondol: készen állunk erre a zöld forradalomra?

Zöldebb épületek, élhetőbb jövő

Az EPBD nem egy távoli bürokratikus intézkedés, hanem egy olyan terv, ami az Ön otthonát, munkahelyét és pénztárcáját is érinti. A cél világos: 2050-re az EU épületei nulla kibocsátásúak legyenek, a felújítások felpörögjenek, a fosszilis energia pedig a múlté váljon. Ehhez szigorúbb szabályok, jobb technológiák és sok pénz kell – de a végeredmény egy fenntarthatóbb, olcsóbban fenntartható világ lehet.

Szóval, legközelebb, amikor bekapcsolja a fűtést, vagy kinéz az ablakon egy szürke irodaházra, jusson eszébe: ezek az épületek hamarosan zöldebbek lesznek – és ez mindannyiunknak jó hír!