Az építőipar az európai gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, amely jelentős gazdasági és társadalmi hatással bír. 2015-ben az ágazat mintegy 534 milliárd euró hozzáadott értéket termelt, ami az EU nem-pénzügyi üzleti gazdaságának körülbelül 7%-át tette ki. Az építőipar több millió embernek biztosít munkát, és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) dominanciája jellemzi: az OECD-országokban a vállalatok 99%-a kkv, amelyek a munkahelyek körülbelül 70%-át adják.

Ugyanakkor az ágazat digitalizációja elmarad más szektoroktól, gyakran emlegetik az építőipart a legkevésbé digitalizált szektorként, csupán a mezőgazdaság mutat hasonló lemaradást. Ez a technológiai lemaradás különösen a kisebb vállalkozásokat érinti, ami jelentős különbségeket, úgynevezett technológiai szakadékot eredményez a kis- és nagyvállalatok között.

A szakadék társadalmi-gazdasági hatásai számottevőek: a kkv-k lemaradása növeli a vállalatok közötti egyenlőtlenségeket, a digitalizáció előnyei pedig főként a nagyvállalatokhoz kerülnek, tovább mélyítve a különbségeket.

A technológiai szakadék nemcsak a termelékenységet és versenyképességet befolyásolja, hanem hatással van az építési költségekre és az infrastruktúra minőségére is. Jelen elemzés célja a technológiai szakadék átfogó vizsgálata az európai építőiparban, különös tekintettel a kis- és nagyvállalatok közötti különbségekre, a digitalizáció és automatizáció hatásaira, valamint a hosszú távú trendekre.

Módszertan

Az elemzés nemzetközi adatok és jelentések összehasonlító elemzésén alapul.

Felhasznált források:

• Eurostat (2025) – Digital economy and society statistics – enterprises. Európai Bizottság, Eurostat statisztikai jelentés (adatkivonat 2025. február).

• Eurostat (2024) – Towards Digital Decade targets for Europe. Európai Bizottság, Eurostat Statistics Explained cikk, 2024.

• European Commission (2019) – Supporting digitalisation of the construction sector and SMEs including Building Information Modelling (BIM). Tanulmány (Ecorys/TNO/imperve konzorcium) az Európai Bizottság megbízásából.

Az adatok többnyire a 2019–2024 közötti időszakból származnak, biztosítva a friss és releváns információkat. Fontos metodológiai korlát, hogy az Eurostat adatai a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjednek ki, így a mikrovállalkozások (1–9 fős cégek) kimaradnak, holott az építőiparban jelentős számban vannak jelen. További kihívás, hogy a „digitális vállalat” fogalma eltérő lehet az egyes elemzésekben, de ezekre a különbségekre az elemzés során kitérünk.

Digitalizáció az építőiparban: kkv-k vs. nagyvállalatok

Jelenlegi helyzet

A digitalizáció alatt az információs és kommunikációs technológiák (IKT), digitális adatkezelés és szoftverek használatát értjük a vállalati folyamatokban, például tervezés, projektmenedzsment, kommunikáció és adatelemzés terén. Az európai építőipar digitalizációs szintje alacsony: 2020-ban az EU-ban működő építőipari cégeknek csupán körülbelül 40%-a számított „digitális vállalatnak” (vagyis legalább egy fejlett digitális technológiát alkalmazott), szemben az USA-beli 61%-kal.

A nagyvállalatok jelentősen előrébb járnak a kkv-khoz képest. Ezt több mutató is alátámasztja:

• IKT-szakemberek foglalkoztatása: 2024-ben az EU vállalatainak átlagosan 20,05%-a alkalmazott IKT-szakértőt, de a nagyvállalatok 78,4%-os aránya több mint ötszöröse a kisvállalkozások 14%-os arányának.
• Online együttműködés: 2024-ben az EU-ban a vállalatok 52,9%-a tartott online meetingeket (pl. Zoom, Teams), de a nagyvállalatok 94%-ával szemben a kisvállalatok csupán 47%-a élt ezzel.
• Felhőszolgáltatások: 2023-ban az EU építőipari vállalkozásainak csak 32%-a használt összetettebb felhőszolgáltatásokat, míg az információ-kommunikációs szektorban ez az arány 73% volt.

A kkv-k 58%-a érte el 2023-ban az „alapvető” digitális intenzitás szintjét, ami elmarad a 2030-ra kitűzött 90%-os céltól. A nagyvállalatok körében viszont ritka, hogy egy cég egyáltalán ne alkalmazzon digitális megoldásokat.

Trendek és kihívások

A digitalizáció terjedése lassú, de folyamatos. A fiatalabb vállalkozások már digitális eszközökkel indulnak, és a COVID-19 pandémia is rámutatott a digitális működés előnyeire, például a távoli munkavégzésre vagy felhőalapú fájlmegosztásra. A nagyvállalatok előnye azonban jelentős, részben méretgazdaságossági okokból: a digitális beruházások fix költségei miatt fajlagosan olcsóbb egy nagy cégnek új technológiát bevezetni.

Az építőipar fragmentált jellege – az átlagos cég kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, és a projektek gyakran több száz alvállalkozót érintenek – nehezíti az egységes digitális megoldások elterjedését. A nagyvállalatok, például multinacionális fővállalkozók, már alkalmazzák a digitalizáció előnyeit (pl. BIM rendszerek, vállalatirányítási szoftverek), míg a kkv-k jelentős része alig digitalizált, ami versenyképességi hátrányt okoz.

Automatizáció és új technológiák

Áttekintés

Az automatizáció – például építőipari robotok, drónok, 3D nyomtatás, mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása – még kezdeti stádiumban van az építőiparban. Az ágazat termelékenysége évtizedek óta stagnál, globálisan csupán 1% éves növekedést mutat, szemben más szektorok 2,8%-os ütemével. Ez részben a technológiai innovációk lassú átvételére vezethető vissza.

Nagyvállalatok szerepe

A nagyvállalatok kísérleteznek az automatizációval, például BIM-vezérelt robotokkal vagy 3D betonnyomtatással. Az AI alkalmazása is terjed: 2024-ben az EU nagyvállalatainak 41%-a használt AI-t, például tervezési optimalizációra vagy kockázatelemzésre, míg a kisvállalatok körében ez az arány csak 11% volt.

Kkv-k helyzete

A kkv-k számára az automatizáció gyakran közvetett módon jelenik meg, például nagyvállalati megrendelők által előírt digitális platformok használatával. Önálló beruházások ritkák a tőkehiány, szakismeret hiánya és a megtérülés bizonytalansága miatt. Az olcsóbb technológiák, például IoT-eszközök vagy felhőszolgáltatások, azonban demokratizálják a hozzáférést, bár ezek kihasználásához szemléletváltás és tudás szükséges.

Hosszú távú trendek és kilátások

Fejlemények és támogatások

Az elmúlt években biztató fejlemények történtek:

• Az EU Digital Decade 2030 programja célul tűzte, hogy a kkv-k 90%-a elérje az alapvető digitalizációs szintet, és 75%-uk használjon fejlett technológiákat.
• A piaci nyomás, például a munkaerőhiány és anyagköltség-emelkedés, a digitalizáció felé tereli a szektort.
• Az építőipari cégek IT-költése nő, és a K+F ráfordítások is emelkedtek.

Kilátások

Rövid távon a technológiai szakadék nőhet, mivel a nagyvállalatok gyorsabban invesztálnak. Hosszú távon azonban a kkv-k felzárkózása várható az alapvető digitális eszközök elterjedésével, amit támogatási programok és szabályozások segíthetnek. 2030-ra a kkv-k többsége valószínűleg használni fog digitális projektmenedzsment eszközöket vagy drónos felméréseket, de a csúcstechnológiák alkalmazásában a nagyvállalatok előnye megmarad.

A digitalizáció átrendezheti az értékláncot: az iparági érték jelentős része új szereplőkhöz, például szoftverszolgáltatókhoz kerülhet. A korai adaptálók profit- és piaci részesedés-növekedést érhetnek el, míg a lemaradók kiszorulhatnak.

Kritikai értékelés

Adatok megbízhatósága

Az Eurostat adatai megbízhatóak, de a mikrovállalkozásokat nem fedik le, így a valós szakadék mélyebb lehet. Az EIB felmérései átfogóbbak, de szubjektivitást hordozhatnak. A McKinsey elemzései modellszámításokat tartalmaznak, amelyeket fenntartással kell kezelni.

Ellentmondások és hiányok

A források összhangban vannak a digitalizációs lemaradás és a méret szerinti különbségek tekintetében. Kisebb eltérések a definíciókból és időbeli különbségekből adódnak. Hiányoznak azonban pontos adatok például a robotika vagy BIM elterjedtségéről kkv-k körében.

Következtetések

A tények alátámasztják, hogy a digitalizáció növeli a versenyképességet, de a sikerhez szervezeti innováció is szükséges. A jövőbeli forgatókönyvek a támogató intézkedésektől függenek.

Ajánlások a technológiai szakadék csökkentésére

A technológiai szakadék mérsékléséhez összehangolt intézkedések szükségesek. Az alábbi javaslatok prioritási sorrendben:

1. Digitális képzés és kompetenciafejlesztés (elsőbbségi, rövid távú):
   • Ingyenes vagy támogatott workshopok és online tanfolyamok indítása építőipari kkv-knak.
   • Gyakorlati tudás átadása, például BIM vagy digitális munkaszervezés.
   • Hatás: gyors szemléletváltás és készségfejlesztés.
2. Célzott pénzügyi ösztönzők (magas prioritás, rövid-középtáv):
   • Pályázati alap létrehozása szoftverek, hardverek beszerzésére.
   • Adókedvezmények digitális beruházásokra.
   • Hatás: anyagi akadályok csökkentése, kereslet élénkítése.
3. Digitális innovációs hubok és tudásmegosztás (közepes prioritás, középtáv):
   • Építőipari fókuszú hubok bővítése, technológiai bemutatótermek.
   • Online tudásbázis és mentorprogramok indítása.
   • Hatás: bizalomépítés és jó gyakorlatok terjesztése.
4. Szabványosítás és interoperabilitás (közepes prioritás, középtáv):
   • Nyílt szabványok (pl. OpenBIM) és közös adatkörnyezet bevezetése.
   • Közbeszerzésekben szabványok előírása.
   • Hatás: kkv-k könnyebb bekapcsolódása nagyprojektekbe.
5. Pilot projektek támogatása (alacsonyabb prioritás, közép-hosszú táv):
   • Mintaprojektek finanszírozása kkv-k bevonásával.
   • Sikertörténetek dokumentálása és kommunikálása.
   • Hatás: inspiráció és szemléletformálás.
6. Kötelező minimumkövetelmények (hosszú táv, eseti):
   • Digitális napló vagy hitelesített tervdokumentáció előírása.
   • Bevezetés csak a kkv-k felkészülése után.
   • Hatás: a minimális technológiai szint kikényszerítése.

Összegzés

A javasolt intézkedések együttesen csökkenthetik a technológiai szakadékot. Rövid távon a képzés és pénzügyi támogatás, középtávon a tudásmegosztás és szabványosítás, hosszú távon a szabályozás biztosíthatja az ágazat digitalizációját. Az intézkedések sikeressége az egyes országok sajátosságaitól és a szereplők együttműködésétől függ, de a cél egy hatékonyabb, versenyképesebb európai építőipar elérése.