Olvasási idő:9perc

Tegyük fel, hogy egy új ház építésénél nemcsak a megjelenést vagy az árat veszi figyelembe, hanem pontos ismeretekkel rendelkezik arról, hogy minden egyes alapanyag – például a cserép, a faanyag vagy a festék – milyen hatással van a természetre. Tudja, hogy az adott anyag előállítása és szállítása mennyi szén-dioxid kibocsátással járt, és még azt is láthatja, mi lesz az anyag sorsa az épület lebontása után.

Kapcsolódó cikkek

🔍 Hogyan alakul a BIM jövője az építőiparban?

🌍 Mely országok járnak élen a BIM használatában az építőiparban?

🚀 BIM 2.0 – Az építőipar új korszaka

Ez már nem elvi elképzelés, hanem napjaink építőiparának gyakorlata, amelyet az ún. Environmental Product Declaration (EPD) és fejlett adatbázisok támogatnak, lehetővé téve az igazán fenntartható döntéseket. De vajon mi teszi ezt a megközelítést forradalmivá, és hogyan kapcsolódik a BIM-el (Building Information Modeling) összekapcsolt digitális világához?

Mi is az az EPD, és miért kell róla beszélni?

Az EPD, vagyis a környezeti terméknyilatkozat olyan, mint egy élelmiszer csomagolásán a tápanyagtáblázat, csak éppen építőanyagokról szól. Egy szabványosított, független szakértők által ellenőrzött dokumentum, amely részletesen bemutatja egy termék teljes életciklusának környezeti hatásait – a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson és használaton át egészen az újrahasznosításig vagy hulladékkezelésig. Az ISO 14025 szabvány szerint készül, és olyan adatokat tartalmaz, mint a globális felmelegedési potenciál (GWP), az ózonréteg-károsítás vagy az energiafelhasználás.

Miért fontos ez? Az építőipar a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel 40%-áért felel, és ennek jelentős része az úgynevezett beépített szén (embodied carbon), vagyis az anyagok előállításához és szállításához köthető kibocsátás. Az EPD-k átláthatóvá teszik ezeket a hatásokat, így az építészek, mérnökök és beruházók megalapozott döntéseket hozhatnak.

Ráadásul egyre több ország, például az EU tagállamai, már szabályozásokkal követeli meg az EPD-k használatát, például a 2026-tól életbe lépő Construction Products Regulation részeként.

🌿 Környezeti terméknyilatkozat (EPD) – Mire jó, kinek kell?

Az EPD átlátható, szabványosított dokumentáció az építőanyagok környezeti hatásairól, a gyártástól a hulladékkezelésig. Használata segíti a klímabarát döntéseket és előírásoknak is megfelel.

📊 Beépített szén: Több, mint költségszámítás

Tudja meg, milyen mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár az anyagok előállítása és szállítása. Az embodied carbon mennyisége egyre fontosabb mutató az építészetben.

🧠 Adatbázisok ereje

Platformok, mint az EC3 vagy az EPD International lehetővé teszik a legjobb környezetvédelmi mutatókkal rendelkező anyagok kiválasztását. Használja őket már a tervezés során!

🏗️ BIM + EPD: Valós idejű hatáselemzés

A Building Information Modeling (BIM) rendszerek lehetővé teszik, hogy az EPD-kkel kombinálva a döntések közvetlen környezeti hatásait lássuk – akár 15% CO₂-csökkenést is elérhetünk!

Mit jelent a beépített szén?

Képzelje el, hogy vesz egy új betonkeverőt. A beépített szén nem az, amikor a betonkeverő működik, hanem az összes szén-dioxid-kibocsátás, ami a gyártásához kellett: a cement bányászata, az acél előállítása, a gyár energiafogyasztása, sőt még a kamion üzemanyaga is, ami a boltba szállította. Az EPD pontosan ezt méri fel, hogy lássuk, melyik anyag mennyire „súlyos” a klímára nézve.

❓ Tudta-e?

Közel 40%-ot tesz ki az építőipar a globális szén-dioxid-kibocsátásból?
Igen! Az anyaggyártás, szállítás és az úgynevezett beépített szén együtt adja ki ezt az elképesztő arányt.

Az EPD-k olyanok, mint a tápanyagtáblázatok – csak éppen építőanyagokra?
Pontosan! Egy EPD részletes környezeti információkat tartalmaz egy termék teljes életciklusáról – szabványosított, ellenőrzött formában.

A BIM segítségével valós időben látható, mennyivel csökken a projekt környezeti lábnyoma?
Igen! Például ha lecserél egy alapanyagot, azonnal kiszámolható a GWP-csökkenés, akár 15%-kal is.

2026-tól kötelező lesz az EPD-k használata az EU-s építőanyag-piacokon?
Igen, a Construction Products Regulation értelmében ez szabályozott követelménnyé válik.

A világ épített alapterülete 2060-ra megduplázódik?
Igen! Ez azt jelenti, hogy minden hónapban egy új New York City-nyi terület épül meg – fenntartható módon kell gondolkodnunk!

Az adatbázisok ereje: Hogyan találjuk meg a legjobb anyagokat?

Az EPD-k önmagukban is hasznosak, de az igazi varázslat akkor kezdődik, amikor ezek az adatok egy kereshető, digitális adatbázisba kerülnek. Olyan platformok, mint az EC3 (Embodied Carbon in Construction Calculator) vagy az EPD International adatbázisa, lehetővé teszik, hogy az építészek és tervezők gyorsan összehasonlítsák különböző anyagok – például acél, beton vagy szigetelőanyagok – környezeti hatásait.

Az EC3 például több ezer digitalizált EPD-t tartalmaz, és ingyenesen hozzáférhető 2020 óta globálisan használják alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok kiválasztására.

Ezek az adatbázisok nemcsak a választást könnyítik meg, hanem a fenntarthatósági célok elérését is támogatják. Például egy holland projektben az EPD-k segítségével bioalapú anyagokat választottak, ami 30%-kal csökkentette a projekt szénlábnyomát. Az ilyen eszközök különösen fontosak, hiszen a globális építőipari alapterület várhatóan megduplázódik 2060-ra – ez olyan, mintha minden hónapban felépítenénk egy új New York Cityt

BIM és EPD: Amikor a digitális tervezés zöldül

Most jön a csavar: az EPD-k és adatbázisok igazi ereje akkor mutatkozik meg, amikor integráljuk őket a Building Information Modeling (BIM) rendszerekbe. A BIM egy digitális tervezési módszer, amely egy épület minden részletét – anyagoktól a szerkezetekig – egy 3D-s modellben egyesíti. Ha ebbe beépítjük az EPD-adatokat, valós időben láthatjuk, hogyan befolyásolja egy anyagválasztás a projekt környezeti lábnyomát.

Tegyük fel, hogy egy irodaház tervezésén dolgozik. A BIM-modellben lecseréli a hagyományos betont egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású változatra, és a szoftver azonnal megmutatja, hogy ezzel 15%-kal csökkent a projekt GWP-je. Ez nemcsak a tervezést gyorsítja, hanem a fenntarthatósági tanúsítványok, mint a LEED vagy a BREEAM, megszerzését is segíti, amelyek egyre gyakrabban követelik meg az EPD-k használatát.

Azonban nem minden tökéletes

Az EPD-k (Environmental Product Declaration, környezeti termékdeklaráció) BIM-be (Building Information Modeling) integrálása nem mindig zökkenőmentes. Habár a digitális építési modellezés és a fenntarthatósági adatok összekapcsolása nagyobb átláthatóságot és hatékonyabb tervezést ígér, számos technikai és metodológiai akadály lép fel a gyakorlatban. Az egyik legnagyobb probléma az adatok konzisztenciája és a különböző részletességi szintek (LOD – Level of Development) kezelése.

A LOD fogalma alapvetően azt írja le, hogy egy adott elem milyen mélységben van kidolgozva a modellben. Azonban a különböző projektfázisokhoz tartozó elvárások eltérése miatt előfordulhat, hogy az EPD-k adatai nem illeszkednek pontosan a modell aktuális fejlettségi szintjéhez.

Például egy korai tervezési fázisban használt anyag deklarációja esetleg még nem tartalmazza az összes releváns információt, amelyet a későbbiekben igényelne a projekt. Ez a hiányosság nemcsak a modell pontosságát befolyásolja, hanem rontja a döntéshozatal minőségét is.

Egy német kutatás szerint a korai tervezési fázisokban az EPD-k hiányos adatai miatt akár 10%-os „biztonsági tényezőt” is hozzáadnak a számításokhoz, hogy elkerüljék a pontatlanságokat. Ez a biztonsági tényező gyakran túlzott erőforrás-felhasználást eredményez, ami ellentmond a fenntarthatósági céloknak.

A kutatók rámutattak arra is, hogy ez a jelenség különösen gyakori azoknál az építési projekteknél, ahol a tervezőknek nincs közvetlen hozzáférésük teljes körű vagy frissített EPD-khoz, vagy ahol az adatok formátuma nem kompatibilis a BIM rendszerekkel.

Továbbá, a különböző országokban eltérő szabványok és követelmények érvényesek az EPD-k elkészítésére, ami tovább bonyolítja az adatok globális használatát. Például egy adott anyag környezeti hatásait kiszámító módszertanokban lehetnek különbségek attól függően, hogy az EU-ban, az Egyesült Államokban vagy más régiókban kerültek-e alkalmazásra. Ez a heterogenitás nehézzé teszi az adatok összehasonlítását és integrálását egy egységes BIM platformon.

Mindezen problémák mellett fontos megjegyezni, hogy a BIM és az EPD-k integrálásának potenciális előnyei messze túlmutatnak a jelenlegi kihívásokon. Ha sikerül standardizálni az adatformátumokat, javítani az adatminőséget és csökkenteni a kommunikációs hiányosságokat a tervezőcsapatok és az anyaggyártók között, akkor az integráció valódi áttörést hozhat az építőipari fenntarthatóság terén.

Addig azonban szükség van a kutatások folytatására és a gyakorlati tapasztalatok gyűjtésére, hogy a rendszert minden érintett számára hatékonyabbá és megbízhatóbbá tegyük.

Összefoglalva: Az EPD-k BIM-be integrálásának folyamata során fellépő problémák – például az adatok konzisztenciájának hiánya, a LOD-eltérések és a nemzetközi szabványok közötti különbségek – komoly kihívások elé állítják a szakmát. Habár ezek a nehézségek jelenleg korlátozzák a technológia hatékonyságát, a folyamatos fejlesztések és az iparági együttműködés révén remélhetően hamarosan találnak megoldást ezekre a kérdésekre.

🏗️ Az EPD-rendszer kulcselemei és hatásai az építőiparra

Téma	Kulcspont	Megjegyzés
Beépített szén-dioxid	Az építőipar globális kibocsátásának ~40%-áért felel	A nyersanyagok előállítása és szállítása során keletkezik
EPD jelentősége	Transzparens, szabványosított környezeti hatásadatok	ISO 14025 szabvány szerint készülnek
Digitális adatbázisok	Lehetővé teszik anyagok összehasonlítását	Pl. EC3, EPD International
BIM-integráció	Valós idejű környezeti hatásbecslés a tervezésben	Segíti a LEED/BREEAM tanúsítvány megszerzését
Szabályozások	2026-tól az EU előírja az EPD-k használatát	Construction Products Regulation keretében
Globális tendencia	2060-ra megduplázódik az építési alapterület	Hatalmas jelentősége lesz a környezeti adatkezelésnek

Transzparencia: A klímabarát építkezés kulcsa

Az EPD-k és adatbázisok legnagyobb erőssége az átláthatóság. Az építőiparban, ahol a „zöldre mosás” (greenwashing) régóta probléma, az EPD-k tudományos alapú, ellenőrzött adatokkal dolgoznak. Nem arról van szó, hogy egy termék „zöld” vagy „fenntartható”, hanem arról, hogy pontos számokkal bizonyítják, mennyire az. Ez a hitelesség különösen fontos most, amikor a fogyasztók és a szabályozók is egyre szigorúbban vizsgálják a cégek környezetvédelmi állításait.

Ráadásul az EPD-k nem csak a tervezőket segítik. A gyártók is profitálnak belőle: az adatok alapján optimalizálhatják a termelési folyamataikat, csökkenthetik a kibocsátásukat, és vonzóbbá válhatnak a fenntarthatóságra érzékeny piacokon. Például az AkzoNobel több mint 200 termékéhez készített EPD-t, így egyetlen projekten belül is könnyen összehasonlíthatók a festékek és bevonatok környezeti hatásai.

Merre tart ez a dolog ?

Az EPD-k és az adatbázisok szerepe csak nőni fog. Az EU-ban 2028-ra minden építőipari termékhez Digital Product Passport-ot kell készíteni, amely az EPD-k adataira épül. Az USA-ban is lendületet kapott a mozgalom: több állam, például Kalifornia és New York, már most előírja az EPD-k használatát a Buy Clean közbeszerzési politikák részeként.

A technológia is fejlődik. Az olyan kezdeményezések, mint az openEPD, szabványosított, géppel olvasható formátumokat hoznak létre, hogy az EPD-k még könnyebben integrálhatók legyenek a BIM-rendszerekbe és más szoftverekbe. Az openIMPACT projekt pedig a bizonytalanságok csökkentésére fókuszál, hogy az adatok még megbízhatóbbak legyenek.

Miért számít ez ?

Ha építész, beruházó vagy csak egy környezettudatos vásárló, az EPD-k és adatbázisok olyan eszközök, amelyekkel kézzelfogható változást érhet el. Nemcsak a bolygónk jövőjéről van szó, hanem arról is, hogy okosabb, költséghatékonyabb és piacképesebb döntéseket hozzon. Az átláthatóság nem csak divatos szó – az a híd, amely az ötleteket fenntartható valósággá alakítja.

Legközelebb, amikor egy új projektbe kezd, kérdezze meg: van-e EPD az anyagokhoz? Ha igen, már egy lépéssel közelebb van egy klímabarát jövőhöz.