Az építőipar adatai – legyen szó termelési volumenről, munkaerő-állományról vagy beruházási trendekről – olyanok, mint egy ház alapjai: ha gyengék, az egész szerkezet instabil. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elsődleges forrás az ágazati adatok tekintetében, de a nyílt, könnyen hozzáférhető adatbázisok kínálata korlátozott.

A KSH 2023-as jelentése szerint az építőipari termelés értéke 2022-ben 6873,7 milliárd forint volt, ami 3%-os növekedést mutat 2021-hez képest. Ez szép szám, de mit kezdhet vele egy vállalkozó, ha a részletes, granularitású adatokhoz való hozzáférés nehézkes?

A nyílt adatforrások hiánya több szinten is problémát okoz. Először is, a vállalkozások számára nehéz pontos piaci előrejelzéseket készíteni, mert a publikus adatok gyakran elavultak vagy aggregáltak. Másodszor, a döntéshozók – legyenek azok állami vezetők vagy cégtulajdonosok – nem tudnak valós idejű információkra támaszkodni, ami lassítja a stratégiai tervezést. Harmadszor, a kutatók és elemzők számára is akadályt jelent, ha nem férnek hozzá átlátható, strukturált adatbázisokhoz.

Mi az a nyílt adat?

A nyílt adatok olyan információk, amelyek szabadon hozzáférhetők, használhatók és terjeszthetők, minimális korlátozással. A Creative Commons Attribution 4.0 licenc például lehetővé teszi, hogy a KSH adatait bárki felhasználhassa, feltéve, hogy megjelöli a forrást.

Egy példa: képzelje el, hogy egy építőipari cég szeretné elemezni a lakásépítési trendeket egy adott régióban. Ha a releváns adatok nyíltan elérhetők, a cég gyorsan készíthet előrejelzéseket, például arról, hogy hol érdemes új projekteket indítani. Ha azonban az adatok zártak vagy nehezen hozzáférhetők, a cég kénytelen költséges piackutatásokra hagyatkozni.

Nemzetközi benchmark: mit tanulhatunk másoktól?

Ha körülnézünk a világban, láthatjuk, hogy más országok élen járnak az építőipari adatok kezelésében. Nézzük például Németországot vagy Hollandiát, ahol az Eurostat adatai szerint a nyílt adatbázisok és a valós idejű adatszolgáltatás szerves része az ágazati döntéshozatalnak.

Németországban a Destatis részletes, nyilvános adatokat publikál az építési engedélyekről, a munkaerő-állományról és az anyagköltségekről, amelyek valós időben elérhetők API-kon keresztül. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.

Magyarország az Open Data Inventory (ODIN) 2024-es felmérése szerint jelentős előrelépést tett: az ország a nyílt adatok elérhetőségében a 43. helyről a 32-re, nyitottságban pedig az 55. helyről a 23-ra lépett előre 2022-höz képest. Ez biztató, de még mindig messze vagyunk attól, hogy az adatvezérelt döntéshozatal az építőiparban is mindennapos legyen.

Az adatminőség árnyoldalai

Az adatminőség kérdése olyan, mint egy rosszul megépített ház: kívülről talán szép, de a falak között repedések húzódnak. A KSH adatai megbízhatóak, de gyakran nem elég részletesek vagy naprakészek az iparági igényekhez képest.

Például az építőipari termelési adatok havi bontásban elérhetők, de a regionális vagy alágazati bontások gyakran csak jelentős késéssel publikálódnak. Ez különösen problémás egy olyan dinamikus ágazatban, mint az építőipar, ahol a piaci feltételek gyorsan változnak.

További gond, hogy az adminisztratív adatok – például az építési engedélyek vagy a munkaerő-statisztikák – integrálása nem mindig zökkenőmentes. A KSH 2004 óta stratégiai célként kezeli a másodlagos adatforrások használatát, ami költséghatékony és csökkenti az adatszolgáltatók terheit. Azonban az eltérő adatkezelési gyakorlatok és a nem egységes adatfeldolgozás miatt az adatok minősége gyakran ingadozik.

Miért fontos az adatminőség?

Képzelje el, hogy egy építőipari cég új lakóparkot tervez, de az adatok, amelyekre támaszkodik, háromévesek. Az eredmény? Rossz helyszínválasztás, túlárazott projektek vagy akár csőd. Az adatminőség három pillére:

• Pontosság: Az adatok tükrözik a valóságot.
• Aktualitás: Az adatok naprakészek, gyorsan elérhetők.
• Hozzáférhetőség: Az adatok könnyen használhatók, például CSV vagy API formátumban.
  Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az olyan, mintha egy ház alapjaiból kihagynánk a betont.

Hogyan lehetne változtatni

Hogyan léphet előre Magyarország az építőipari adatok terén? Íme néhány javaslat, amelyek a nemzetközi tapasztalatokra és a hazai realitásokra épülnek:

1. Nyílt adatplatformok fejlesztése: A KSH és az ÉVOSZ együttműködhetne egy olyan nyílt adatplatform létrehozásában, amely valós idejű, géppel olvasható adatokat kínál az építőipari trendekről.
2. Adatminőség-ellenőrzés automatizálása: Az Európai Unió FAIR adatelvei alapján egységes metaadatszabványokat lehetne bevezetni.
3. Kollaboratív adatgyűjtés: A magánszektor és az állam közötti szorosabb együttműködés segíthetne az adatok relevanciájának növelésében.
4. Képzés és tudásmegosztás: A HUN-REN Adatrepozitórium Platform példáját követve az építőipari szakembereket is képezni lehetne az adatkezelés terén.
5. Nemzetközi jó gyakorlatok átvétele: Németország és Hollandia példája mutatja, hogy a nyílt API-k és a valós idejű adatszolgáltatás forradalmasíthatja az ágazatot.

Van még tennivaló

Az építőipar adathelyzete Magyarországon olyan, mint egy félig kész ház: az alapok megvannak, de a falak még nem állnak stabilan. A nyílt adatforrások hiánya, az adatminőség ingadozása és a nemzetközi lemaradás mind olyan kihívások, amelyek megoldása nem várhat tovább. Azonban a KSH előrelépései, az ODIN-felmérés pozitív eredményei és a nemzetközi példák reményt adnak arra, hogy a megfelelő lépésekkel az ágazat adatvezérelt jövője elérhető.