Míg maga a zöldségtermesztés meglehetősen egyszerű, élvezetes tevékenység, a kezdeti kert kialakítása némi munkát igényel. Megéri azonban, és szerencsére csak egyszer kell elvégezni. Mielőtt elkezdené az kialakítást, mindenképpen gondolja át, hogy milyen elképzelései vannak a zöldségeskertről.

Milyen nagy legyen a veteményeskert ?

Kezdje kicsiben. Hacsak nem a kukoricához hasonló helyigényes növényekre vágyik, kezdjen egy kezelhető méretű kerttel. Egy 10 x 10 méteres kert elegendő változatosságot biztosít, hogy többfajta zöldséget termesszen. Persze ez függ a kert nagyságától, és attól hogy Ön mekkora területen szeretne gazdálkodni. 

A kert kialakítása

Mérje ki és jelölje ki a kert helyét a kertben. Most jön az igazán nehéz munka, az új kert kialakítása. Eltávolítja a gyepszőnyeget, vagy ráépít (ha gyep van a kiszemelt veteményeskert helyén) ? Ez senkinek sem a kedvenc kerti munkája, de nincs más megoldás. Az Ön által kiválasztott helyen valószínűleg fű, vagy legalábbis gyomnövény lesz.

Ezeket valahogyan el kell távolítani, mielőtt bármit is ültethetne. A fű vagy a gyomok eltávolítása nélküli talajművelést a legjobb ősszel elvégezni, hogy a fűnek legyen esélye a tél folyamán elkezdeni a bomlást. Még így is valószínűleg tavasszal új fű és gyomnövények fognak megjelenni. Jobb, ha vagy teljesen eltávolítja a meglévő növényzetet, vagy elfojtja azt.

Egy éles, lapos szélű ásóval ki lehet vágni a gyepet. Ha gyenge a talaj, és szerves anyagokkal vagy más tápanyagokkal kell javítania, a gyepszőnyeg eltávolítása lehet a legjobb megoldás, hogy a tápanyagokat be tudja juttatni.
Az ásásnak vannak alternatívái. A gyepszőnyeg eltávolítása nehéz munka lehet, és a gyepszőnyeggel együtt a jó minőségű felső talajt is elveszíti.

Ha a talaj viszonylag jó állapotban van, akkor van rá lehetőség hogy a füvet a helyén hagyja, mert a tetejére lehet „építeni”. Helyezzen egy réteg (8-10 lap) természetes alapanyagú újságpapírt a gyep fölé, és alaposan nedvesítse be.

Ezután fedje be az újságpapírt 15-25 cm vastag jó minőségű talajjal. Az újságpapír idővel lebomlik, a gyep és a gyomok pedig megfulladnak. Lehet, hogy lesz néhány dacos gyom, amelyik átüt, de nem olyan sok, hogy kézzel ne lehessen kigyomlálni. Ha jó talajjal kezdi a termesztést, akkor nem kell sok műtrágyát adnia a kerthez. Ha a talajt táplálta, akkor a talaj táplálni fogja a növényeit.

Tervezés

Az, hogy hogyan alakítja ki a növények tényleges elrendezését (sorok, széles sorok, négyszögletes, eklektikus (vegyes kialakítás)), teljesen a preferencia kérdése. Mindegyik stílusnak megvannak az előnyei és hátrányai.

Sorok

Előnyök: A tiszta, rendezett sorokba ültetés jó szellőzést, könnyű gyomlálást és könnyű betakarítást tesz lehetővé.

Hátrányok: Az egysoros növényekből kevesebbet tud ültetni, mint a széles sorokban lévők. Az olyan növényeket, mint például a borsót, rácsra kell kötni.

Széles sorok

Széles sorokban hosszú tömböket ültetünk ugyanabból a zöldségből. A széles sorok nem lehetnek olyan szélesek, hogy ne lehessen kényelmesen belenyúlni a közepükbe, bármelyik oldalról. A 1,5 méter széles sorok a legtöbb ember számára megfelelőek.

Előnyök: A széles sorok lehetővé teszik, hogy több növényt zsúfoljon be kisebb helyre. A távolságok és a közbeeső utak nélkül akár háromszor több zöldséget kaphat egy széles sorban, mint egy hagyományos egysorosban. A széles sorok saját mulcsként is működnek. Árnyékolják a gyomokat, nedvesen tartják a talajt, és kevesebb öntözést igényelnek.

Hátrányok: Nem minden növény alkalmas széles sorok termesztésére. A magasra növő, hosszú tenyészidejű növények, mint a paradicsom és a padlizsán, jobban teremnek, ha nem zsúfoltak. A magas páratartalmú területeken és az ezzel járó problémák (rothadás) miatt a növények széles sorokba szorítása súlyosbíthatja ezeket a problémákat.

Négy négyzet kialakítás

A németeknek tulajdonítják ezt a kerti elrendezést. A négy négyzet arra utal, hogy a kertet négy egyenlő részre osztják, amelyek között keskeny ösvények húzódnak. Magukat az ágyásokat is általában kissé megemelték. Bár mi leginkább négy négyzet alakban ismerjük őket, tetszőleges számúra oszthatók, hogy a kertet könnyebb legyen fenntartani.

Előnyök: A megemelt ágyások azt jelentik, hogy soha nem járunk az ültetőtalajon, így az nem tömörödik. (A széles négyzetekben való közlekedéshez ideiglenesen deszkalapokat fektettek le, hogy eloszlassák a súlyt és elkerüljék a tömörödést.) A kert részekre osztása praktikus, amikor eljön a vetésforgó ideje. Ha úgy dönt, hogy évelő növényeket termeszt, például spárgát és rebarbarát, akkor egy ágyást szentelhet nekik, ahol nem zavarja őket a többi részben való műveléssel járó járkálás. A magaságyásokban a víz jobban lefolyik, mint a sík talajban, és tavasszal gyorsabban felmelegszik.

Hátrányok: A négy négyzetes kertek félig állandó szerkezetűek, így ha költözést vagy a kert bővítését tervezi, több munkát jelent a többi részt kialakítani. És van úgy hogy egyesek egyszerűen nem szeretik a négy négyzet alakú kertek formális szimmetriáját.

Eklektikus

Az eklektika a kialakítások széles skáláját öleli fel. De amire itt leginkább utalok, az a szabad formájú társnövényes stílus, amely inkább hasonlít egy kis házikertre, mint egy zöldségeskertre.

Előnyök: Ez a stílus nagyon dekoratív tud lenni, és meglepődne, hogy mennyi minden elfér egy kertben, ahol nincs rend. Több beporzót, és hasznos rovart fog vonzani a változatossággal, és a kártevő rovarok nehezebben veszik észre a kedvenc növényeiket mások közé ültetve.

Hátrányok: Az eklektikus kerteket nehéz lehet fenntartani. Határozott útvonalak nélkül a betakarítás is nehézkesebb.

Ösvények létrehozása

Mivel rendszeresen fog komposztot, trágyát és egyéb anyagokat szállítani a veteményeskertbe, nagy előny, ha az utak könnyen járhatóak. Ezért az ösvények elég szélesek legyenek ahhoz, hogy a talicskával vagy kiskocsival elférjen. Lehet, hogy ez a jó termőterület feláldozásának tűnik, de örülni fog a funkcionalitásnak, amikor be és kihozza a dolgokat, és amikor eljön a betakarítás ideje.