Ahogy elnézem az ásók, daruk és keménykalapos alakok összehangolt táncát, akik a hamarosan épülő magasépület váza körül zümmögnek, egy fontos tény jut eszembe: az iparág e kaleidoszkópjában rejlő veszély. Az építkezéseken azonban világszerte új korszak köszöntött be. A modern technológia segítségével paradigmaváltás zajlik, miközben mi itt beszélünk, és alakítja az építőipari biztonság jövőjét.

kapcsolódó cikkek

• Az AR és VR-technológia az építési projektek költséges hibáinak elkerülése érdekében
• Milyen feladatokra lehet használni a virtuális valóságot (VR) az építőiparban ?

Az IoT és a viselhető technológia kihasználása a proaktív biztonsági intézkedésekhez

Képzelje el ezt: Egy építőipari munkás érzékelővel felszerelt sisakja azonnal figyelmezteti a biztonsági tisztet egy nagy erejű ütközés (egy tégla a munkás fejére esik) bekövetkezésének pillanatában, azonnali intézkedést kezdeményezve. Ez nem egy távoli jövő töredéke, hanem a mai valóság, köszönhetően a tárgyak internetének (IoT) és a viselhető technológiának. Az IoT összekapcsolja a különböző eszközöket és rendszereket, megkönnyítve a valós idejű adatmegosztást és -elemzést.

A viselhető technológiával – a munkavállalók által viselt eszközökkel, az intelligens sisakoktól az érzékelőkkel ellátott mellényekig – párosítva most példátlan lehetőségünk van arra, hogy nyomon kövessük a munkavállalók egészségügyi paramétereit, a környezeti feltételeket, és még azelőtt felismerjük a lehetséges veszélyes helyzeteket, mielőtt azok kritikussá válnának.

Az egyik figyelemre méltó példa a SolePower által kifejlesztett intelligens munkacipő. Ezek a csizmák olyan érzékelőkkel vannak beágyazva, amelyek képesek a dolgozók fáradtsági szintjét nyomon követni, és riasztást küldeni, ha viselőjüket a kimerültség miatt balesetveszély fenyegeti. A csizmák emellett beépített GPS-rendszerrel is rendelkeznek, ami hasznos funkció a munkavállalók helyének meghatározásában a nagy építkezéseken előforduló vészhelyzetekben.

A panoptikus szem: Drónok és robotika

A drónok szerepe az építőipari biztonságban sokrétű. Mindenekelőtt madártávlatból szemlélhetik az építkezési területet, és olyan potenciális biztonsági problémákat tárnak fel, amelyek a földfelszínről esetleg elkerülnék a figyelmet.

A nagy felbontású kamerákkal és fejlett képalkotó technológiákkal felszerelt drónok figyelemmel kísérhetik az építkezéseket a biztonsági előírások betartása szempontjából, észrevehetik a veszélyes helyzeteket, és segíthetnek a zsúfolt területeken történő mozgás logisztikájának megszervezésében.

A robotika egy másik feltörekvő csillag az építőipari biztonság területén. A félautonóm vagy autonóm (önállóan cselekvőképesek) robotok képesek olyan ismétlődő vagy veszélyes feladatok elvégzésére, amelyeket hagyományosan a munkásokra bíztak, csökkentve ezzel a potenciális veszélyeknek való kitettségüket.

Az egyik legfontosabb szereplő a Boston Dynamics Spot robotja, amely képes navigálni a nehéz terepen, képeket vagy videókat rögzíteni, és akár terheket is cipelni, csökkentve ezzel a munkások közvetlen interakcióját a potenciálisan veszélyes elemekkel.

AI: A mintafelismerés mestere

A mesterséges intelligencia (AI), amely kiterjedt adatelemzés alapján képes felismerni a mintákat és megjósolni az eredményeket, ma már döntő szerepet játszik az építőipari biztonság fokozásában. A mesterséges intelligencia képes átvizsgálni az IoT-eszközök, drónok és más helyszíni technológiák által generált hatalmas mennyiségű adatot, hogy megjósolja a potenciális kockázatokat, megelőző intézkedéseket javasoljon, és segítsen a biztonságosabb működési eljárások kialakításában.

Az olyan vállalatok, mint a Smartvid.io, az AI-t használják ki az építkezések biztonsági előírások betartásának nyomon követésére és értékelésére. Rendszerük automatikusan jelzi a biztonsági kockázatokat, például ha a munkások nem viselnek megfelelő védőfelszerelést vagy veszélyes környezetben dolgoznak, és riasztásokat küld.

Ez lehetővé teszi az építkezés felügyelői számára, hogy cselekedjenek, mielőtt egy kisebb szabálytalanság súlyos balesetté fajulna.

Virtuális és kiterjesztett valóság: A biztonság képzési alapjai

A virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) nem csak a játékosoknak való. Az építőipari biztonságban is megtalálták a helyüket. A VR képes szimulálni a nagy kockázatú forgatókönyveket, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy valós kockázatok nélkül vegyenek részt a biztonsági képzésben. A Bechtel Corporation például VR-t alkalmaz a munkavállalók képzésére, hogy felismerjék és kezeljék a potenciális veszélyeket.

Hogyan történik az építőipari dolgozók VR-szemüveggel történő képzése az építőipari veszélyek felismerésére és annak elkerülésére ?

Az építőipari munkások képzése a virtuális valóság (VR) szemüvegek használatával az építkezéseken a veszélyek felismerésére és kikerülésére egy sokrétű folyamat, amely a technológiát és az oktatási elméletet ötvözi, mindezt a biztonság fokozásának céljával. Kezdetnek bontsuk ezt a folyamatot négy kulcsfontosságú lépésre: a veszélyek azonosítása, a forgatókönyvek létrehozása, az immersive ( magával ragadó, lebilincselő) képzés, valamint az értékelés és a visszajelzés.

Veszélyazonosítás

A folyamat kezdeti szakasza az építkezésen belül létező potenciális veszélyek azonosítását foglalja magában. Ezt jellemzően biztonsági szakértők végzik, akik átfésülik a helyszínt, és feljegyzik az összes lehetséges kockázatot – a lezuhanó törmeléktől kezdve a veszélyes gépek üzemeltetéséig. Emellett figyelembe veszik a múltbeli eseményeket és a “majdnem baleset” helyzeteket (olyan események, amikor a baleset majdnem bekövetkezett, de sikerült elkerülni). A cél egy átfogó lista összeállítása a lehetséges veszélyekről, amelyekkel a munkavállalók találkozhatnak.

Forgatókönyvek készítése

A veszélyek azonosítása után a következő lépés e veszélyek valósághű, virtuális ábrázolása. Például egy forgatókönyv szerint egy munkás egy magas emelvényen áll, amikor egy daru veszélyesen közel kezdi lengeti az acélgerendák rakományát. A 3D művészek és a programozók együttműködve hozzák létre ezeket az élethű virtuális forgatókönyveket, biztosítva, hogy a valós körülményeket pontosan utánozzák. E forgatókönyvek valósághűsége kritikus fontosságú, mivel közvetlenül befolyásolja a képzés hatékonyságát – minél valósághűbb a forgatókönyv, annál jobb a képzés eredménye.

A “magával ragadó” képzés

Most következik a folyamat lényege: maga a képzés. A munkavállalók VR-szemüveget vesznek fel, és elmerülnek a létrehozott virtuális forgatókönyvekben. Végigvezetik őket minden egyes szituáción, megtanulják, hogyan kell azonosítani és navigálni a veszélyeket. A VR-technológia lehetővé teszi a 360 fokos környezet létrehozását, így a munkavállalóknak valósághű élményt nyújt.

A VR-képzés előnyei kettősek. Először is, a VR magával ragadó jellege fokozza a tanulási folyamatot. A “tapasztalati tanulás elmélete” szerint (amely elmélet szerint a tanulás a közvetlen tapasztalatok értelmezésének folyamata) a dolgozók leginkább a cselekvés által tanulnak, és a VR lehetővé teszi számukra, hogy ezt biztonságos, ellenőrzött környezetben tegyék.

Másodszor, a VR-képzés lehetővé teszi a hibák elkövetését. A munkavállalók hibázhatnak, és tanulhatnak belőlük anélkül, hogy a valós világban bármilyen következménye lenne.

Értékelés és visszajelzés

A tréning végeztével a szoftver elemzi a munkavállalók teljesítményét, megjegyzi az elkövetett hibákat és meghatározza a javítandó területeket. Mérheti, hogy a dolgozók milyen gyorsan reagáltak egy adott veszélyhelyzetre, hogy a megfelelő kitérő lépéseket tették-e, és így tovább.

Ezeket az adatokat ezután visszajelzésként mutatja be a dolgozóknak és a felettesüknek, kiemelve azokat a területeket, amelyeken jól teljesítenek, illetve azokat, amelyek további képzést igényelnek. Ez a fajta konstruktív visszajelzési kör elősegíti a folyamatos tanulást és fejlesztést.

Fontos megjegyezni, hogy a VR-képzés nem a hagyományos gyakorlati képzést hivatott helyettesíteni, hanem inkább kiegészíteni azt. Emellett alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a VR-képzési programokat folyamatosan frissítsék, hogy a felmerülő új veszélyeket és biztonsági eljárásokat is magukban foglalják.

Az AR viszont digitális információkat helyez a fizikai világra. Ez lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy intuitívabb módon vizualizálják az összetett feladatokat, észrevegyék a rejtett veszélyeket, és betartsák a biztonsági irányelveket. A Daqri intelligens sisakja kiváló példa erre, ahol az AR-t arra használják, hogy valós idejű adatokat szolgáltasson a dolgozóknak a környezetükről és az adott feladatról.

Miközben ebbe az új technológia által vezérelt világba lépünk, nem szabad elfelejteni, hogy a technológia eszköz, nem pedig csodaszer. A hagyományos biztonsági intézkedések kiegészítésére, nem pedig helyettesítésére kell használni. A megfelelő képzés, a biztonsági protokollok betartása és a biztonsági kultúra ápolása továbbra is elsődleges fontosságú.

A technológia alkalmazása az építőipari ágazatban nem a bevált módszerek elvetéséről szól, hanem inkább arról, hogy azt az új korszak technológiájából nyert bölcsességgel egészítsük ki.