Az épületek energiahatékonyságának és környezetvédelmi teljesítményének mérése és értékelése kulcsfontosságú a fenntartható és környezetbarát épített környezet megvalósításához. Európában ezek a szempontok különösen fontosak az Európai Unió (EU) által az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiatakarékosság előmozdítása érdekében meghatározott szigorú előírások és ambiciózus célok miatt.

kapcsolódó cikkek

• Az európai zöld alku megújulási hulláma
• Az európai építőipar gazdasági dinamikája és fenntarthatósági változásai a körforgásos gazdaság elvein keresztül
• Modernizáció és az európai építőipar előtt álló kihívások

Ez a cikk az európai régióban az épületek energiahatékonyságának és környezetvédelmi teljesítményének értékelésére és javítására szolgáló módszereket, eszközöket és jogszabályi kereteket vizsgálja.

Jogalkotási keret

Az EU szilárd jogszabályi keretet hozott létre az épületek energiateljesítményének javítása érdekében. A legfontosabb irányelvek közé tartozik az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2010/31/EU), amely meghatározza az új épületekre és a nagyobb felújításokra vonatkozó minimális energiateljesítményre vonatkozó követelményeket, és előírja az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kiadását az épületek eladásakor vagy bérbeadásakor.

Ezenkívül az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) bevezette a 2020-ra vonatkozó 20%-os energiahatékonysági célt, amelyet később a 2030-ra vonatkozó 32,5%-os célkitűzésre módosított a (2018/2002/EU) irányelv. Ezek az irányelvek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan intézkedéseket, mint például az energiahatékonysági kötelezettségvállalási rendszerek, valamint dolgozzanak ki nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket (NEEAP) és nemzeti energia- és éghajlatvédelmi terveket (NECP) .

Módszerek és eszközök

Energiateljesítmény-tanúsítványok (EPC)

Az EPC-k az épületek energiateljesítményének értékelésének kritikus eszközei, amelyek lehetővé teszik az EU-n belüli különböző építészeti típusok és földrajzi helyek összehasonlítását.

Épületinformációs modellezés (BIM)

A BIM elfogadása lehetővé teszi az épületek energiateljesítményének és környezeti hatásának értékelését már a tervezési fázisban, segítve az energiateljesítményt akadályozó tervezési hibák kijavítását.

Az EU Épületállomány Megfigyelőközpontja (BSO)

A BSO létfontosságú eszköz, amely átlátható információkat nyújt az EU épületállományáról, és támogatja az uniós energiapolitikák nyomon követését. Tartalmaz egy adatbázist, egy adattérképezőt és adatlapokat, amelyek interaktív grafikonokat és táblázatokat tartalmaznak az EU épületállományával és energiafogyasztásával kapcsolatban.

Költséghatékonyság és beruházás

Az EU energiahatékonysági céljainak eléréséhez beruházásokra van szükség. A Bizottság becslése szerint a 2030-ra kitűzött energiahatékonysági cél eléréséhez évente mintegy 282 milliárd eurót kellene befektetni az uniós épületállomány felújításába. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (PDF) és a Kohéziós Alap 2014-2020 között 14 milliárd eurót tervezett a közép- és lakóépületek energiahatékonysági beruházásaira, amelyet a tagállamok 5 milliárd euró nemzeti társfinanszírozással egészítettek ki.

Ezen erőfeszítések ellenére az EU 2020-ra kitűzött ambiciózus energiahatékonysági céljait valószínűleg nem sikerül elérni, ami kétségessé teszi a 2030-ra kitűzött célokat. A legnagyobb kihívás az épületek ágazatában rejlik, amely a legnagyobb energiafogyasztású az EU-ban.

A költséghatékonyság hangsúlyozása, a projektkiválasztás jobb irányítása és a beruházások növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a befektetett euróra jutó energiamegtakarítás növekedjen, és az EU közelebb kerüljön az energiahatékonysági célok eléréséhez.

Az energiahatékonyság és az épületek környezeti teljesítményének mérésére és értékelésére irányuló erőfeszítések jelentős hatással vannak Európa társadalmi-gazdasági és környezeti szféráira.

A megfelelő jogszabályi keret kialakítása és a hatékony mérési és értékelési eszközök és módszerek alkalmazása alapvető a fenntartható és energiatakarékos épített környezet létrehozása és az EU ambiciózus energiahatékonysági célkitűzéseinek elérése érdekében.

Jogszabályi perspektíva

Az EU jogszabályi kerete az energiahatékonyság és az épületek környezeti teljesítményének javítása érdekében komoly elkötelezettséget mutat. A szigorú előírások és célok szükségesek az energiahatékonysági beruházások és fejlesztések előmozdításához a tagállamokban. Ugyanakkor a jogszabályok egységes alkalmazása és az energiahatékonysági célok elérése érdekében a hatóságoknak és az ipari szereplőknek együtt kell működniük a finanszírozás, a technológiai fejlesztések és a munkaerő képzése terén.

Gazdasági és pénzügyi perspektíva

Az energiahatékonysági fejlesztések jelentős beruházásokat igényelnek, de hosszú távon gazdasági előnyöket és megtakarításokat is kínálnak. Az energiahatékonysági intézkedések pozitív hatással vannak az ingatlanpiaci értékekre, a munkahelyteremtésre és az innovációra, ami elősegíti az európai gazdaság növekedését és versenyképességét.

Technológiai perspektíva

Az okos technológiák és az innovatív mérési és értékelési eszközök alapvetőek az energiahatékonysági célok eléréséhez. A technológiai fejlődés lehetővé teszi az energiafogyasztás pontosabb és hatékonyabb nyomon követését és elemzését, valamint új lehetőségeket kínál az energiahatékonyság javítására és a környezeti teljesítmény növelésére.

Társadalmi perspektíva

Az energiahatékonyság javítása az energiahiány enyhítését és a lakók életminőségének javítását eredményezi, különösen a sebezhető csoportok számára. A társadalom egésze számára előnyös, ha az energiahatékonysági intézkedések hozzájárulnak egy egészségesebb és kényelmesebb környezet létrehozásához, valamint az energiaforrások fenntarthatóbb használatához.

Ökológiai perspektíva

Az energiahatékonysági és környezeti teljesítmény javítása elengedhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelemben és az ökológiai fenntarthatóság elérése érdekében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása hozzájárul az EU klímaváltozási céljainak eléréséhez és egy fenntarthatóbb jövő kialakításához az európai régió számára.

Ezen perspektívák alapján világossá válik, hogy az energiahatékonyság és az épületek környezeti teljesítményének javítása sokrétű és összetett feladat, amely számos szektor és érdekelt fele közötti együttműködést igényel.

Az EU jogszabályi kerete, a technológiai fejlesztések és az energiahatékonysági intézkedések gazdasági és társadalmi előnyei alapvetőek a fenntartható és energiatakarékos épített környezet létrehozása és az EU hosszú távú klímaváltozási céljainak elérése érdekében.