Megújuló energia Európában: kilátások 2023-ban

Megújuló energiák
  • Olvasási idő:5perc

A fenntarthatóbb és környezetbarátabb energiaforrásokra való áttérés érdekében Európa jelentős lépéseket tett, különösen a megújuló energiaforrások területén. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megújuló energiaforrások piacának 2023-ra vonatkozó aktualizált kiadványa átfogó képet nyújt e létfontosságú ágazat jelenlegi helyzetéről és jövőbeli előrejelzéseiről, különös tekintettel Európára. 

Európának szükség van a megújuló energiák egyre nagyobb arányára
Európának szükség van a megújuló energiák egyre nagyobb arányára

A jelenlegi helyzet és a 2023-as előrejelzések

Az IEA jelentése alaposan megvizsgálja a megújulóenergia-kapacitás bővülését világszerte, különös tekintettel a főbb piacokra, köztük Európára. A 2022-es évben a megújuló kapacitások számottevően növekedtek, és először lépték át a 300 gigawatt (GW) határt, ami több mint 8%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Ezt a növekedést elsősorban a napelemes fotovoltaikus (PV) rendszerek táplálták, amelyek 60%-kal járultak hozzá a globális megújuló kapacitásnövekedéshez, mintegy 190 GW üzembe helyezéssel, ami az előző évhez képest elképesztő, 25%-os növekedést jelent.

Számos európai ország szakpolitikai intézkedései nyomán az EU-ban a megújuló kapacitások 2023-as és 2024-es bővítésére vonatkozó előrejelzés 40%-kal felfelé módosult, válaszul az ukrajnai háború okozta energiaválságra.

Az IEA frissített kiadványa arra összpontosít, hogy az energiaválság hogyan befolyásolja a megújuló energiaforrások elterjedését az EU-ban, beleértve az energia megfizethetőségére gyakorolt hatását és a főbb technológiák, például a napenergia, a szélerőművek és a bioüzemanyagok trendjeit.

Piaci dinamika és technológiai innovációk

A 2020-ban közel 2455 gigawattra becsült európai megújulóenergia-piacot elsősorban a vízenergia és a szárazföldi szélenergia iránti jelentős kereslet hajtja. A technológiai fejlesztések csökkentették a költségeket, ami egyre vonzóbb befektetéssé teszi a megújuló energiát. A rendszerköltségek csökkenésének köszönhetően a jövőben várhatóan különösen a napenergia lesz a preferált technológia.

Az olyan országok, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország nagymértékben támaszkodnak a vízenergiára a villamosenergia-termelésben, míg Németország és Franciaország a biomassza-energia növekedési potenciáljáról ismert.

A fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás csökkenése és az atomerőművek leépítése a megújuló energiába történő beruházások növekedéséhez vezetett, ami az iparág növekedését erősíti. A villamosenergia-ágazat növekvő kereslete várhatóan tovább segíti ezt a növekedést.

Környezetvédelmi aggályok és kormányzati kezdeményezések

A környezetszennyezéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő globális tudatosság, amelyet a hagyományos energiaforrások, például a fosszilis tüzelőanyagok, a kőolaj, a szén és a földgáz fogyasztása okoz, az iparág növekedésének egyik jelentős hajtóereje. Különböző kormányzati programok, köztük adókedvezmények ösztönzik az alternatív és fenntartható energiaforrások használatát.

Ez a növekvő tudatosság és a kormányzati támogatás lendületet ad a megújuló energiaiparnak.

Regionális kiemelkedő eredmények és jövőbeli tendenciák

2022-ben a szél- és napenergia az EU villamosenergia-termelésének 22%-át adta, első alkalommal megelőzve a földgázt. A megújuló energiaforrások megközelítik az EU teljes villamosenergia-termelésének 40%-át, és ehhez a növekedéshez nagyban hozzájárul a napenergia.

Az Ember, egy éghajlati agytröszt arra számít, hogy az energiaválságra válaszul a megújuló energiaforrások felhasználása tovább gyorsul.

A 2022-es szélsőséges aszályok azonban több mint két évtizede a legalacsonyabb vízenergia-termelést eredményezték Európában. Az alpesi régiót ez különösen súlyosan érintette, de a vízenergia várhatóan idén, 2023-ban ismét fellendül. Hasonlóképpen, az atomenergia-termelés is csökkent 2022-ben a franciaországi üzemszünetek és a német erőművek leszerelése miatt, bár 2023-ban várhatóan ez is helyreáll.

Luxemburg 2022-ben Európa vezetője volt a megújuló alapú villamosenergia-termelésben, a megújuló energiaforrások a villamosenergia-termelés 86%-át adták. Kilenc uniós tagállamban az áram több mint felét megújuló energiaforrásokból állították elő, a legnagyobb növekedést Litvánia produkálta.

Milyen hatással lesz az EU villamosenergia-hálózatának stabilitására az olyan időszakos megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia integrálása ?

Az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrásoknak az EU villamosenergia-rendszerébe való integrálása nagyobb rugalmasságot tesz szükségessé a hálózatok működésének biztosítása érdekében. A rugalmassági követelmények, amelyek 2021-ben az EU teljes villamosenergia-igényének 11%-át tették ki, 2030-ra várhatóan több mint kétszeresére nőnek, 2050-re pedig hétszeresére.

Milyen kihívások merülnek fel a megújuló energia változó jellegének kezelésében, és hogyan lehet ezeket kezelni ?

Az EU célja, hogy 2050-re klímasemleges energiarendszert alakítson ki, amihez a megújuló energiaforrások jelentős növekedése is hozzátartozik. A megújuló energiaforrások változó jellege azonban a korlátozott tárolási kapacitásokkal és az ingadozó fogyasztói kereslettel együtt nyomást gyakorol az energiarendszer működésére, és erős áringadozásokat okozhat.

E változékonyság kezelése érdekében az EU-nak szilárdabb és innovatívabb rugalmassági megoldásokat kell kidolgoznia.

Milyen szerepet fognak játszani az energiatárolási technológiák a jövőbeli európai villamosenergia-rendszerben ?

Az energiatárolási technológiák alapvető fontosságúak az EU villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeinek kielégítése szempontjából. A rugalmassági követelmények elemzése azt jelzi, hogy a tárolási megoldások optimális aránya kulcsfontosságú tényező lesz a beruházási és rendszerköltségi paraméterek szempontjából.

Az olyan technológiák, mint az akkumulátorok, az elektrolízisek és a szivattyús vízerőművek jelentős szerepet fognak játszani mind a napi, mind a hosszú távú rugalmassági igények kielégítésében.

Hogyan kapcsolódik a villamosenergia-rendszerek rugalmassági igénye a megújuló energiatermeléshez ?

A napi rugalmassági igények és a napelemes termelés között szoros kapcsolat áll fenn, míg a heti és havi rugalmassági igények a szélenergia-termeléshez kapcsolódnak. A napelemes fotovoltaikus energia termelésének profilja jellemzően napi szintű, míg a szélenergia-termelés inkább havi szezonalitást mutat. E megújuló energiaforrások hatékony integrációja megköveteli a szükséges rövid vagy hosszú távú rugalmassági megoldások megfelelő értékelését.

Milyen technológiák és stratégiák jelennek meg az EU villamosenergia-rendszerének rugalmasságát növelő technológiák és stratégiák ?

A rendszerösszekötők meghatározó szerepet játszanak a rugalmassági igények kielégítésében, különösen hosszabb távon. Az olyan technológiák, mint az akkumulátorok és a szivattyús vízerőművek egyre fontosabbak a napi és hosszú távú rugalmasság szempontjából.

Emellett a háztartások, az aggregátorok és az ipar keresletre adott válaszai, valamint a diszpozícionálható hagyományos hőerőművek további szerepe alapvető fontosságú lesz az uniós villamosenergia-rendszerek változékonyságának kezelésében.


Az európai megújulóenergia-piac erőteljes növekedési pályán van, amelyet a technológiai fejlődés, a környezetvédelmi aggályok és a támogató kormányzati politikák hajtanak. A megújuló energiára való áttérés nem csupán környezetvédelmi szükségszerűség, hanem gazdasági lehetőség is.

A kormányoknak továbbra is fokozniuk kell a tiszta energiára vonatkozó politikákat, és vonzó környezetet kell teremteniük a befektetők számára. A hangsúlyt a nap- és szélenergia elterjedésének felgyorsítására kell helyezni, ugyanakkor fel kell tárni az újonnan megjelenő megújuló technológiákban rejlő lehetőségeket is.

Miközben a világ a 2023 végén esedékes COP28-ra készül, amely a Párizsi Megállapodás első globális mérlegének része, a megújuló energiaforrások európai bevezetése terén elért eredmények reménysugárként és modellként szolgálnak más régiók számára. Az európai tapasztalatok hangsúlyozzák a kihívásokkal szembeni ellenálló képesség és az innováció fontosságát, precedenst teremtve a fenntartható és zöld jövő számára.

Keressen valamilyen témában

Cikkek amelyek érdekelhetik.....