A fenntarthatóbb jövőre való törekvésben az Európai Unió (EU) élen jár a környezettudatosságnak az építészeti és építőipari ágazatba való integrálásában. A szabályozási keretek, az innováció finanszírozása és a stratégiai kezdeményezések kombinációjával az uniós intézmények a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a csökkentett szén-dioxid-kibocsátás irányába terelik az építőipart.

Ez a dokumentum azt vizsgálja, hogy a kulcsfontosságú uniós szervek – többek között az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Beruházási Bank – milyen központi szerepet játszanak az építési gyakorlatok átalakításában Európa-szerte.

Bemutatjuk az olyan jogalkotási mérföldköveket, mint az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD), amely előírja a közel nulla energiaigényű épületek (NZEB) építését, elősegítve az energiahatékony tervezés és építés új korszakát.

A szabályozáson túl az EU elkötelezettsége a fenntartható építészet iránt abban is megmutatkozik, hogy olyan programokon keresztül támogatja az innovációt, mint a Horizont Európa, amely az úttörő jelentőségű fenntartható anyagokkal és építési módszerekkel kapcsolatos kutatásokat finanszírozza.

E politikák és kezdeményezések mélyreható hatással vannak az európai építőiparra. A szigorú szabványok meghatározásával az EU nemcsak a környezetbarát technológiák bevezetését segíti elő, hanem a fenntartható épületek iránti piaci keresletet is ösztönzi. Az olyan intézmények, mint az Európai Beruházási Bank által biztosított pénzügyi mechanizmusok döntő szerepet játszanak a fenntartható projektek megvalósíthatóságának növelésében, ezáltal felgyorsítva az építőipari ágazaton belüli zöld átmenetet.

A fenntarthatóságra való törekvés továbbá elősegíti az ágazatközi együttműködést, amely az építészeket, mérnököket, kutatókat és politikai döntéshozókat közös erőfeszítésben hozza össze az épített környezet újradefiniálására.

Ez az együttműködésen alapuló megközelítés nemcsak az innovációt gyorsítja fel, hanem az európai építőipar globális versenyképességét is növeli, és vezető szerepet biztosít az európai építőiparnak a zöld építési gyakorlatok terén.

Ez a dokumentum átfogó áttekintést nyújt az EU fenntartható építészetre vonatkozó stratégiai irányáról és annak az építőiparra gyakorolt jelentős hatásáról. Bizonyságául szolgál annak, hogy az EU proaktív módon, az épített környezet szemszögéből közelíti meg korunk környezeti kihívásait, és ezzel mércét állít az építőipar és az építészet globális fenntarthatósági szabványai elé.

Ezek a szervezetek azon dolgoznak, hogy a fenntarthatóságot beépítsék az építési gyakorlatba, a várostervezésbe és a jogszabályi keretekbe, ezáltal befolyásolva az építészeti tájképet a tagállamokban. Az alábbiakban részletesen bemutatunk néhányat a fenntartható építészet szempontjából fontos uniós intézmények és kezdeményezések közül:

Európai Bizottság (EB)

• A fenntartható építészetben betöltött szerepe: Az Európai Bizottság jelentős szerepet játszik az olyan jogszabályok, szakpolitikák és programok előterjesztésében, amelyek az egész EU-ban előmozdítják a fenntartható fejlődést.

A fenntartható építészettel összefüggésben az EB olyan irányelveket és rendeleteket dolgoz ki, amelyek célja az energiahatékonyság javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások épületekben való használatának előmozdítása.

---

• Kulcsfontosságú kezdeményezések: Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) PDF, és a környezetbarát tervezésről szóló irányelv két olyan kulcsfontosságú jogszabály, amely közvetlen hatással van a fenntartható építészetre. Az EPBD például előírja, hogy a középületek esetében már 2021-ben kellett (volna), az összes új épületnek pedig 2030 végére közel nulla energiafelhasználású épületnek kell(ene) lennie.

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

• A fenntartható építészetben betöltött szerepe: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) független információkat szolgáltat a környezetről, amelyek olyan adatokat és értékeléseket tartalmaznak, amelyek kulcsfontosságúak a környezetvédelmi politikák – köztük a fenntartható építészethez kapcsolódó politikák – kidolgozásához, végrehajtásához és nyomon követéséhez.

  ---

• Kulcsfontosságú hozzájárulások: Az ügynökség jelentéseket és adatokat tesz közzé az épületek környezeti teljesítményéről, a városi terjeszkedésről és a környezetvédelmi szempontok beépítéséről a várostervezésbe. Ezek a források értékes források az építészek, a tervezők és a politikai döntéshozók számára, akik az épített környezet fenntarthatóságának fokozására törekszenek.

  ---

Európai Beruházási Bank (EBB)

• Szerep a fenntartható építészetben: Az Európai Beruházási Bank (EBB) támogatja a fenntartható fejlesztési projekteket az EU-n belül és kívül, beleértve a fenntartható építészeti és városfejlesztési projekteket is. Finanszírozást és szakértelmet biztosít az épületek és városok fenntarthatóbbá tételét célzó projektekhez.

  ---

• Kulcsfontosságú kezdeményezések: Az EBB számos kezdeményezéssel rendelkezik, például az intelligens városok kezdeményezéssel, amely olyan projekteket finanszíroz, amelyek innovatív megoldásokat alkalmaznak a városi fenntarthatóság javítása érdekében. A bank emellett hitelek és támogatások révén támogatja az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket.

Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER)

• Szerepe a fenntartható építészetben: Az Európai Bizottság részeként az Energiaügyi Főigazgatóság felelős az EU energiapolitikájáért, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energiapiacok integrációjának előmozdításáért. Ez az energiahatékony épületek, valamint a fenntartható anyagok és technológiák használatának előmozdításán keresztül közvetlen hatással van a fenntartható építészetre.

  ---

• Kulcsfontosságú kezdeményezések: A “Tiszta energiát minden európainak” csomag, amely az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatát tartalmazza, célja, hogy megkönnyítse a tisztább energiára és a nagyobb energiahatékonyságra való áttérést az épületekben.

Polgármesterek klíma- és energiaügyi paktuma

• Szerepvállalás a fenntartható építészetben: A Polgármesterek klíma- és energiaügyi paktuma, (PDF). Ez egy olyan európai mozgalom, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok önkéntesen vállalják, hogy területükön növelik az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások használatát. Bár önmagában nem uniós intézmény, az Európai Bizottság támogatja, és szorosan együttműködik az uniós intézményekkel.

  ---

• Kulcsfontosságú hozzájárulások: A Szövetség támogatja a fenntartható építészeti gyakorlatokat is magában foglaló fenntartható energiaügyi tervek végrehajtását helyi és regionális szinten, megosztja a legjobb gyakorlatokat, és platformot biztosít a városok számára, hogy bemutathassák a fenntarthatóság terén elért eredményeiket.

A Régiók Európai Bizottsága (RB)

• Szerepe a fenntartható építészetben: A Régiók Európai Bizottsága (RB), a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő uniós tanácsadó testület. Támogatja a regionális és helyi szempontok figyelembevételét az uniós politikaalkotásban, beleértve a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet az épített környezetben.

  ---

• Kulcsfontosságú hozzájárulások: A Régiók Bizottsága véleményeket és ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható építészetet érintő uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal kapcsolatban, biztosítva, hogy a régiók és városok véleményét és igényeit figyelembe vegyék az európai jogalkotási folyamatban.

Mit tehetnek az átlagpolgárok ?

Ahhoz, hogy átfogóan és részletesen ki lehessen terjeszteni az átlagpolgároknak az Európai Unió (EU) intézményeiben és folyamataiban való részvételét, fontos elmélyedni azokban a mechanizmusokban, amelyek lehetővé teszik a nyilvánosság részvételét, az információkhoz való hozzáférést és a részvétel lehetőségeit.

Az EU különböző platformokat és csatornákat hozott létre, amelyek célja, hogy működése átlátható és inkluzív legyen, megkönnyítve a polgárok aktív részvételét a szakpolitikák és a jogalkotás alakításában.

Nyilvános konzultációk

Az EU-ban a nyilvános konzultációk kulcsfontosságú mechanizmusok, amelyeken keresztül az átlagpolgárok befolyásolhatják a politikai döntéshozatali és jogalkotási folyamatokat. E konzultációk célja, hogy az érdekeltek széles körének – köztük magánszemélyeknek, szervezeteknek és vállalkozásoknak – a véleményét és visszajelzéseit gyűjtsék össze konkrét kérdésekkel vagy jogszabálytervezetekkel kapcsolatban.

Az Európai Bizottság ezeket a konzultációkat gyakran online indítja, lehetővé téve a tagállamok széles körű részvételét. A nyilvános konzultációkhoz való hozzájárulással a polgárok közvetlen csatornát kapnak arra, hogy kifejezzék véleményüket, aggályaikat és javaslataikat az őket érintő ügyekben, a környezetvédelmi politikáktól kezdve a digitális átalakuláson át a szociális jogokig.

Hozzáférés az információkhoz

Az információhoz való hozzáférés alapvető jog az EU-ban, amelyet az intézmények átláthatóságának elve is alátámaszt. Az EU számos eszközt és portált hozott létre annak biztosítására, hogy a polgárok könnyen megtalálhassák a dokumentumokat és információkat, és hozzáférhessenek azokhoz.

Az Európai Parlament weboldal például széles körű forrásokat kínál, többek között jogszabályszövegeket, hivatalos dokumentumokat, valamint az uniós szakpolitikákról és kezdeményezésekről szóló frissítéseket. A dokumentumregiszter és a Europe Direct szolgáltatás olyan további lehetőségeket kínál, amelyeken keresztül az egyének információkat kérhetnek és kaphatnak, így jobban megérthetik az uniós műveleteket és döntéshozatali folyamatokat.

Ez az átláthatóság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tájékozottak maradjanak és érdemben részt vegyenek a demokratikus folyamatokban.

Részvételi lehetőségek

A nyilvános konzultációkon és az információhoz való hozzáférésen túl az EU számos lehetőséget kínál a polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek intézményeiben és folyamataiban. Ezek közé tartoznak:

• Európai polgári kezdeményezés: Ez az egyedülálló eszköz lehetővé teszi a polgárok számára, hogy egy adott ügy vagy javaslat támogatásának összegyűjtésével befolyásolják az uniós politikát. Ha egy kezdeményezés jelentős számú tagállamból egymillió aláírást gyűjt össze, az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie azt, és így az átlagemberek közvetlenül alakíthatják az uniós politikákat.

  ---

• Európai Parlamenti petíciók: Az uniós polgároknak és lakosoknak joguk van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Ez közvetlen lehetőséget biztosít az aggodalmak hangoztatására, a cselekvésre való felszólításra vagy a figyelmet igénylő kérdések kiemelésére, így biztosítva, hogy a polgárok hangja meghallgatásra találjon az uniós kormányzás legmagasabb szintjein.

  ---

• Az érdekeltek bevonása a tanácsadó testületekben: Az EU különböző tanácsadó testületeiben, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB) és a Régiók Bizottságában (RB) a civil társadalom, a vállalkozások és a helyi önkormányzatok képviselői is részt vesznek. Ezek a testületek ajánlásokat és tanácsokat adnak az uniós szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatban, biztosítva, hogy a különböző érdekelt felek szempontjait figyelembe vegyék.

A demokratikus szerepvállalás erősítése

A részvétel, az információhoz való hozzáférés és a lehetőségek fentiekben vázolt mechanizmusai szerves részét képezik az EU átláthatóság, demokrácia és inkluzivitás iránti elkötelezettségének. Azáltal, hogy a polgárok aktívan részt vesznek ezekben a folyamatokban, jelentősen befolyásolhatják az uniós politikák és kezdeményezések irányát.

Ezen túlmenően ez az aktív részvétel szorosabb kapcsolatot teremt az uniós intézmények és az általuk szolgált emberek között, ami erősíti az Unió demokratikus szerkezetét.

A demokratikus szerepvállalás további erősítése érdekében az EU számára létfontosságú, hogy tovább fejlessze ezeket a mechanizmusokat, biztosítva, hogy azok hozzáférhetőek, felhasználóbarátok és minden polgár számára hatékonyan kommunikálhatóak legyenek.

Ezáltal az EU fokozhatja az állampolgári részvételt, elősegítheti a tájékozottabb polgárokat, és biztosíthatja, hogy politikái és döntései tükrözzék a lakosság különböző igényeit és törekvéseit, ezáltal megerősítve azokat a demokratikus elveket, amelyekre az Európai Unió épül.