A látható fény színspektruma a kékeslila színtől a vörös színig terjed, ami az elektromágneses fényspertrumnak az a része amit az emberi szem fényként érzékel, ami 390 és 750 nanométer közötti sugárzás. Az infravörös sugárzás tarománya a vörös színen túl 780 nanométer környékén van. Ezeket a sugarakat az emberi szám már nem fényként érzékeli, de a bőr melegérző idegei hőhatásként érzékeli. Az infravörös sugárzásnak magas hőközlő képessége, úgynevezett termális tulajdonsága van.
Éppen ezért az infravörös fűtésen azt értjük amikor speciális fűtőtestekkel, vagy ha jobban tetszik sugárzókkal, az infravörös tartományban lévő sugarakat bocsátanak ki. Az infravörös fűtés tulajdonsága hogy nem a levegőt melegíti fel, hanem az embereket és tárgyakat, amelyek képesek elnyelni az effajta sugárzást. Tehát az infravörös sugárzás nem fényt, hanem hőt képes közvetíteni. Az infravörös fűtés is elektromos áramot használ fel, az áramfelhasználás függ az infrapanelek minőségétől, a panelek mennyiségétől, a helység nagyságától, és az elvárt hőfoktól. Tehát az infrapanelek is ugyanolyan áramfogyasztó egységek mint bármi más a házban, csak az elektromos áramot infravörös hullámokká konvertálja, amik közvetlenül a tárgyakat és élőlényeket képesek melegíteni. Az infravörös fűtést nem szabad összekeverni a mikrohullámmal, az infravörös fűtést úgy képzelhetjük el majdnem, mint ahogy a nap melegíti a tárgyakat, csak ebben az esetben a fény nem látható, csak a hőérzet érezhető.

Ha a levegő hőmérsékletét is magasabbnak érezzük, az abból adódik hogy a sugárzást elnyelő tárgyak vagy élőlények a felmelegedésük során a környezetüknek is leadnak valamennyi hőt, így ezáltal a levegő hőmérséklete is emelkedhet, tehát az infrasugárzást elnyelő tárgyak és élőlények fűthetik valamennyire a levegőt, mert maguk is melegebbé válnak. Hasonló mint amikor egy hideg téli napsütéses napon az arcunkon érezzük a nap melegét, viszont a hőmérséklet alacsony. Ez azért van mert a nap infravörös sugárzást is kibocsát, ami mi felfogunk. Az infravörös melegítésnek a gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza, amikor a bombázórepülőgépek személyzetét ilyen módszerrel melegítették fel a nagy magasságban lévő hideg ellen. Az infravörös fűtést általában kiegészítő fűtésként használják a hagyományos, konvencionális fűtés kiegészítéseként. A hagyományos fűtéssel a levegőt melegítjük fel, amely érintkezve a tárgyakkal, élőlényekkel, és a fallal találkozva azokat melegíti fel, ezekben az esetekben az infravörös hősugárzás minimális.
Az infrafűtés felépítése
Az infrafűtőtesteket egy vastagabb fóliaként, vagy panelekként képzeljük el ami az infravörös sugárzást kibocsássa, az alakjuk általában téglalap alakú és legtöbbször több darabot használnak belőlük. Felületükön kerámiaszemcsékkel bevont réteg található, ami a kibocsátásért felel, a hátoldalukon pedig hőtükrös szigeteléssel ellátott grafitmassza található ami nem engedi más irányba a sugárzást. A fűtőpaneleket általában a falakra, és a padlóra szokták elhelyezni. Ha a padlón helyezik el a paneleket akkor valamilyen szinten padlófűtésként is használhatjuk.

Több fajta eljárással készült infrapanelekkel találkozhatunk a kereskedelembe, de jelenleg a grafitmasszás infrapanelek számítanak csúcsminőségűeknek, amik félgömbszerűen képesek a infrasugarak kibocsátására, ezáltal nagyobb területet képesek lefedni, a kibocsátás 2-4 méterig érezteti a hatását. Az olcsóbb fajta infrapanelek csak egyenes, fókuszált irányban képesek az infrasugarat közvetíteni, ezért a megfelelő hatékonyság eléréséhez több panelt vagyunk kénytelenek használni. A többféle fűtési szempontok figyelembe vételével mindenképp kérjük szakember véleményét az áramfogyasztást, és a panelek elhelyezését illetően.
Az infrafűtés előnyei
Az infrafűtés előnyei közt említhetjük a vékony kialakításnak köszönhetően hogy szinte bárhova elhelyezhető. Gyorsan, különösebb átalakítások nélkül telepíthetőek, rövid a felfűtési idejük, viszonylag olcsón üzembehelyezhetőek, a levegő minőségét az antibakteriális hatásának köszönhetően tudja javítani.
Az infrafűtés hátrányai
Nem megfelelő minőségű panelek gyenge a hatásfoka miatt a megfelelő hőmérséklet eléréséhez több panelt kell felhasználni, amely az áramfogyasztást nagyon megemelheti.



cikkek amelyek érdekelhetik
Modern Építési Technológiák
Technológiai adaptáció az építőiparban
Belsőépítészet
Kvantifikált komfort: Az érzetalapú belsőépítészeti tervezés
Az építőipar évtizedeken át a szerkezeti integritást, a költséghatékonyságot és a puszta funkcionalitást helyezte előtérbe, miközben>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
A hazai 3D nyomtatás szabályozási korlátai
A globális építőipar mostanra elért egy olyan technológiai fordulóponthoz, ahol a fenntarthatóság és a digitalizáció már>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Technológiai trendek, amelyek 2026-ban átformálják az építőipart
Az építőipar 2026 elejére egyértelműen túllépett a digitális útkeresés fázisán.>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Így formálja át otthonainkat a szélsőséges időjárás
Építészet
A kötelező BIM-alkalmazás szabályozási keretei és stratégiai jelentősége az állami beruházásokban
A magyar építésügyi szabályozás 2024 nyarán behatárolta a hagyományos, kétdimenziós tervezési metodika alkalmazhatóságának végét az>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Az építőipar költségszerkezete 2026-ban
Lakásgenerál
Otthon Start: Technológiai kényszerpálya a négyzetméterár-plafon árnyékában
A 2025 szeptemberében elindított, és 2026-ban teljes kapacitással működő Otthon Start program a felszínen egy>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Hulladékból építőanyag: a 2026-os kényszerpálya
Lakásgenerál
Energetikai oroszrulett: 30% megtakarítás vagy teljes pénzügyi bukás
Fenntartható építészet
Zöld fordulat: Kényszerpálya vagy tőkeemelés?
Időszakos cikkek
Digitális kényszerpálya: Megtérülési matek a magyar építőiparban
Időszakos cikkek
Likviditási önvédelem: Kintlévőség-kezelés az építőiparban 2026-ban
A magyar építőipar évtizedes rákfenéje, a lánctartozás és a fizetési morál ingadozása 2026-ra sem tűnt>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Energiahatékonysági kényszerpálya: A 2026-os felújítási boom