A szecessziós építészet jellemzői

A szecesszió a 19. század végi és a 20. század eleji esztétikai mozgalom, amelyet a természet ihletett, és amely az építészet, a belsőépítészet, a bútorok, a dekoráció, az üvegművészet, az ékszerek és a képzőművészet rendkívül kifejező stílusát hozta létre.

Mi a szecessziós építészet ?

A szecesszió a 19. század végi és a 20. század eleji esztétikai mozgalom, amelyet a természeti világ befolyásolt, és amelyet az organikus formák és a kanyargós vonalak határoztak meg.

A szecesszió széleskörű hatása az építészetre, a formatervezésre és a képzőművészetre lehetővé teszi az úgynevezett összművészeti alkotások létrehozását, ahol egy épület minden eleme az ablakoktól a kilincseken át a díszítésekig harmonizálható, hogy egy magával ragadó szecessziós stílust hozzon létre.

A szecessziós építészet története

A szecesszió (“új művészet”) az 1890-es években jelent meg Belgiumban és Franciaországban, és a 20. század fordulóján egészen az 1. világháborúig tartott. Az 1900-as párizsi Exposition Universelle-nek köszönhetően a szecesszió elterjedt egész Európában és az Egyesült Államokban.

A szecessziós formatervezés hátterében a hagyományokkal való szakítás és a vizuális kifejezés új, szabadabb formáinak felfedezése állt. A minőség és a kézművesség iránti elkötelezettségében a művészeti és kézműves mozgalom is hatással volt rá. De míg az Arts and Crafts tervezői igyekeztek elkerülni a viktoriánus korszak tömegtermelését lehetővé tevő technológiákat, addig a szecessziós tervezők és építészek az ipari korszak technológiáit használták fel a művészi kvalitásokkal rendelkező, erősen stilizált minták megvalósításához.

Bár a szecesszió főként Európában és az Egyesült Államokban koncentrálódik, nemzetközi stílusnak számít. A szecesszió változatai a különböző országokban különböző neveken ismertek. A szecesszió kifejezés először Belgiumban jelent meg, és Franciaországban is használják, ahol a stílus mellékágait Belle Epoque és Style Guimard néven is említik. Spanyolországban modernizmusnak, Németországban pedig Jugendstilnek (ifjúsági stílus) nevezik. Az Egyesült Államokban a szecessziót gyakran nevezik Tiffany-stílusnak, köszönhetően Louis Comfort Tiffany (1848-1933) szecessziós ékszerész és üvegműves, az ikonikus Tiffany-lámpa megalkotójának, aki nagy hírnévre tett szert.

A szecessziós építészetet az art deco építészet követte, amely az 1920-as években vált uralkodó stílussá, és merész, feltűnő, geometrikus formák alkalmazásával és olyan nagyszabású felhőkarcolókkal különböztette meg magát, mint a Chrysler Building Amerikában, New Yorkban.

A szecessziós építészet főbb jellemzői

• A szecessziós stílust a természeti világ ihlette, jellemzőek a kanyargós, szoborszerű, organikus formák, ívek, görbe vonalak és érzéki díszítések.
• A gyakori motívumok közé tartoznak a levelek, virágok, indák, rovarok, állatok és más természeti elemek stilizált változatai.
• Az épületek belső és külső díszítőelemei közé tartoznak a bonyolult mozaikmunkák, az ólomüveg és az ívelt üveg, valamint a díszes kovácsoltvas.

Hol található szecessziós építészet ?

A szecessziós építészet egy Európában és az Egyesült Államokban koncentrálódó nemzetközi stílus, amely elterjedésével különböző neveket és jellemzőket vett fel. Íme néhány nevezetes hely, ahol a szecessziós stílus kiváló példáit találja ma.

Riga: A lett város építészetének egyharmada szecessziós, így ez a legnagyobb szecessziós építészeti koncentráció Európában. A Mihail Eisenstein építész által tervezett, tömegeket vonzó és dekoratív példák közül néhány az Albert utcában található.

Brüsszel: Victor Horta építész és tervező tervezte ebben a belga városban az 1890-es évek elején azt, amit sokan az első szecessziós épületnek tartanak, a pompás Hôtel Tassel-t. Ma az UNESCO világörökség részét képezi. Az 1899-ben épült egykori Old England áruház, amely jelenleg a Paul Saintenoy építész által tervezett Hangszermúzeum néven ismert, a belga szecessziós építészet másik kiemelkedő darabja.

Párizs: Hector Guimard, a szecesszió vezető építésze és tervezője 1890 és 1930 között 50 épületet épített, de leginkább a párizsi metró bejáratait jelző ívelt üveg és kovácsoltvas előtetők tervezőjeként, és elterjesztőjének ismerik. Míg ezek a műemlékek ma is áhítottak, az 1960-as évekre sok munkáját lebontották, mivel a szecesszió kiment a divatból. A megmaradt épületek továbbra is a város legjobban fényképezett és legkedveltebb nevezetességei közé tartoznak, és szecessziós íveik kétségtelenül a párizsi dizájn dinamikájának szerves részét képezik.

És bár Párizs leginkább a 19. századi Haussmann-építészetéről ismert, a város egyik legfigyelemreméltóbb homlokzata a rue Campagne-Première 31-ben található a Montparnasse-on. Az 1911-ben épült szecessziós épületet André-Louis Arfvidson francia építész tervezte, és Alexandre Bigot keramikus homokkő csempéi díszítik. Az 1911-es szecessziós épület egykor világhírű művészek, köztük Man Ray otthona és műterme volt.

Barcelona: A spanyol város legmeghökkentőbb és legkedveltebb épületeit Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész tervezte, akinek munkássága a szecessziót elképesztő és fantasztikus magasságokba emelte.

Ausztria: A Joseph Maria Olbrich építész által tervezett 1898-as bécsi Szecessziós épület a szecessziós stílus, a szecesszió egyik változatának egyik legjobb példája. A szecessziós stílusban épült a jól ismert Beethoven-fríz, amelyet Gustav Klimt, a szecesszióval leginkább összefüggésbe hozható művészek egyike alkotott.

Skócia: Charles Rennie Mackintosh (1868-1928) skót építész egyik mesterműve a Glasgow School of Art volt, amely a brit szecessziós stílus hatása alatt állt, skót stílusjegyekkel vegyítve.