Az Iszlám építészet jellemzői

Az iszlám építészet elsősorban az arab államokban és a muszlim többségű országokban található világszerte, valamint az arab vagy iszlám történelemmel rendelkező európai országokban, például Spanyolországban és Portugáliában.

Az iszlám építészet évszázados történelmű, amely az iszlám elveiben gyökerezik. Az iszlám épületeket jellemző lenyűgöző szobrászati formák, és gyakran káprázatos díszítő részletek között, a Föld legcsodálatosabb építményei közé tartoznak.

Az iszlám építészet története

Az iszlám építészet egy olyan építészeti stílusra utal, amelyet a mohamedánok (az iszlám hitű emberek) a 7. században az iszlám elveinek fizikai megnyilvánulásaként hoztak létre, és amely hagyomány a mai napig tart. Az iszlám építészethez leggyakrabban a mecset, azaz a muszlim imahely kapcsolódik. Az iszlám építészet azonban világi és vallási épületeket egyaránt magában foglal, beleértve a nagyméretű mecsetektől, erődöktől, palotáktól, síremlékektől és középületektől, például iskoláktól kezdve a kisebb léptékű építményekig, beleértve a szökőkutakat, közfürdőket és középületeket.

A korai iszlám építészetre hatással voltak a már létező stílusok, például a római, bizánci és perzsa építészet. Ahogy az iszlám építészet a Közel-Keletről elterjedt az egész világon, különösen Ázsiában, a kínai és a mogul építészet is hatással volt rá. Az Európa egyes részein található iszlám-eszk építészet az iszlám építészet egy olyan változata, amelyet az Ibériai-félszigetet és számos környező nyugat-mediterrán szigetet meghódító észak-afrikai muszlimok fejlesztettek ki, és több száz éves uralkodásuk alatt alakították ki a stílust. E stílus számos kiemelkedő példája található Spanyolországban. A 19. század közepén egy újjáéledési mozgalom keretében a katalán építész, Antoni Gaudi munkássága is megjelent, akinek munkásságára nagy hatással volt az iszlám stílus Spanyolországban.

Az iszlám építészet főbb jellemzői

Minaretek
A belső lépcsőházakkal és kis ablakokkal ellátott, magas tornyokkal, a minaretek lenyűgöző látványt nyújtanak, és szerves funkciót töltenek be: naponta ötször hívják imára a muszlimokat.

Kupolák
Az iszlám építészetben a kupolák az úgynevezett függesztőszerkezeteken helyezkednek el, amelyek lehetővé teszik, hogy egy téglalap vagy négyzet alakú helyiségbe kerek kupola illeszkedjen. A függőíveket gyakran mozaikcsempékkel díszítik.

Muqarnas boltozat
A méhsejt- vagy cseppkőmintázatra emlékeztető, bonyolult muqarnas boltozat a gyakran bonyolultan és színesen csempézett belső terek mennyezetét texturális és egyszínűvé teszi.

Boltívek
Patkó (vagy kulcslyuk); csúcsíves (a gótika előfutára), fésűs, többrétegű; és ogee-stílusú boltívek.

Díszítő elemek

Az iszlám díszítés gyakran tartalmaz többszínű mozaikcsempéket, amelyek ismétlődő mintákat és nem figurális geometriai vagy növényi motívumokat és mintákat, mint például az arabeszk. Jellemzően arab kalligráfiai írásjeleket is használnak, például a Koránból vett részleteket. Egy másik feltűnő jellegzetesség a mashrabiya, vagyis a fa rácsszerkezet, amelyet az ablakokon a magánélet védelme, és a klíma szabályozására használnak, és néha modern környezetben pusztán dekoratív elemként vagy a belső terek elválasztására szolgáló lehetőségként is alkalmazzák. Az iszlám design egyéb dekoratív elemei közé tartoznak a falfestmények, a stukkószobrok és falpanelek, valamint a dekoratív famunkák.

Kültéri elemek

Az iszlám építészet gyakran tartalmaz kerteket, fallal körülvett belső udvarokat, oszlopok által tartott nyitott hiposztílusos csarnokokat és boltozatokat.

Híres példák az iszlám építészetre

A Sziklakupola Jeruzsálemben, Izraelben. A 7. századból származó híres köztéri szentély a világ legrégebbi álló iszlám emlékműve. Az első olyan iszlám épület, amely bizánci stílusú kupolával rendelkezik, a Sziklakupola építése az iszlám stílus kialakulásának egyik legkorábbi példája volt. Az aranyozott fakupola nyolcszögletű alapzaton áll. Magát az épületet virágos és geometrikus mozaikok díszítik.

A Tádzs Mahal az indiai Agrában. Az UNESCO Világörökség részét képező, gyakran a világ új hét csodájának egyikeként emlegetett Tádzs Mahal az iszlám építészet leghíresebb példája a Földön. A perzsa, indiai és iszlám építészeti elemeket ötvöző, 17. századi mauzóleumkomplexum a világ egyik legnépszerűbb turistalátványosságává és a szelfik egyik legértékesebb hátterévé vált, amely azonnal felismerhető az impozáns központi fehér márványsírjának köszönhetően. Közelebbről megvizsgálva olyan bonyolult részleteket fedezhetünk fel, mint az értékes intarziás kövek és az arab kalligráfia.

Az Alhambra Granadában, Spanyolországban. Az Alhambra egy 14. századi palota és erődítmény, az UNESCO világörökség része, amely a spanyolországi Granada fölé magasodó fennsíkon épült. Bár a komplexum az elmúlt 700 év során elvesztette eredeti építményeinek egy részét, ami megmaradt ebből a nagyszerű épületegyüttesből, az az iszlám építészeti díszítés lenyűgöző példája, mint például a faragott fa és stukkó, a színes csempézés, a kalligráfia és a muqarnák, amelyek az Oroszlánok udvarát díszítik.

Heydar Aliyev Központ Bakuban, Azerbajdzsánban. Az iszlám stílus modernizált változatának jól ismert példája ez a 2013-ban díjnyertes kulturális központ, amelyet a 2016-ban elhunyt iraki-brit építész, Zaha Hadid tervezett. Az épület újraértelmezi a hagyományos iszlám dizájnban fellelhető építészeti elemek jellegzetes vonásait, visszhangozza az évszázados hagyományokat, miközben határozottan kortársnak tűnik.