Tudta, hogy az építőiparban évszázadok óta alkalmaznak futószalagos technikákat ? Ismerje meg az előregyártás történetét.

Az előregyártás története

Mi a közös a római erődökben, az Eiffel-toronyban és a második világháború utáni lakásokban ? Mindannyian az előregyártás néven ismert építési móddal épültek.

Az előregyártás lehetővé teszi, hogy a különböző épületelemeket a helyszínen, egy gyárban vagy műhelyben építsék meg, majd a helyszínen illesszék össze, ami forradalmasította az iparágat, mivel csökkentette az építmény létrehozásához szükséges időt, költségeket és munkaerőt. Az első ismert előregyártott ház, amelyet a mezopotámiai civilizációig visszanyúló építési technikák ihlettek, egy Angliából Massachusettsbe szállított paneles faház volt, amelyet egy halászflotta számára szállítottak.

Bungalók és előregyártott készletházak

1837-re az előregyártott gazdasági épületek és bungalók kezdtek népszerűvé válni, és egy Henry Manning nevű londoni ácsmester gyártotta a hordozható házikót Ausztráliába irányuló exportra. Alig két évvel később a kaliforniai aranyláz idején a telepesek számára vasúton szállítottak készletházakat. Építészek, mérnökök és feltalálók kezdtek kísérletezni öntöttvas, beton és más anyagokkal, hogy felfedezzék, hogyan lehetne fejleszteni a technológiát.

Az Eiffel-torony és a készházak a háború után

Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően pedig a moduláris gyártás 1889-ben jelentős mérföldkőhöz érkezik, amikor Gustav Eiffel ideiglenes tornyát előregyártott vaselemekből szerelték össze Párizsban. Mivel az előregyártás hasonló építési feladatokat csoportosít, és kihasználja a futószalagos technikákat, az Eiffel-torony nagyon gyorsan felépült (26 hónap), és jelentősen csökkentette az ikonikus építmény megépítéséhez szükséges költségeket és munkaerőt.

Néhány évvel később a világ első előregyártott, betonelemekkel épített lakóházait Liverpoolban mutatták be, és nem sokkal később a chicagói székhelyű Sears, Roebuck and Company olyan eljárást hozott létre, amely több mint 400 különböző típusú házat és épületet csomagolt és szállított bárkinek, akinek volt pénze és katalógusa. A vállalat 1908 és 1940 között közel 75 000 előre gyártott házat adott el. Ez jelentős eredmény volt a megfizethető lakhatás bárki számára elérhetővé tételében, amelyet az ipari forradalom által felszabadított futószalag, és gyártási technikák tápláltak.

1917-ben Thomas Edison találta ki a helyben öntött betonból épített házak ötletét. Bár nem arattak általános sikert, forradalmi ötletei előkészítették az utat a mai innovációk és a megfizethető 3D-nyomtatott házak számára.

Tíz évvel később az előregyártott épületek segítettek megoldani az első világháború utáni Európa lakáshiányát. A háborús időkben nélkülözhetetlen ipari gyártási módszerek most kulcsfontosságúak voltak az előregyártott házak létrehozásában. Az 1929-es gazdasági összeomlás után pedig az USA-ban is életre keltek az előregyártott házak, mivel a hagyományosan épített, 5000 dollárba vagy még többe kerülő házak csak Amerika töredékét tudták kiszolgálni.

Moduláris és mobilházak

Ugyanebben az évben Buckminster Fuller elkezdte kidolgozni elképzelését egy olyan fémkupolás házról, amelyet könnyen szét lehet szerelni és szállítani. Hat évvel később, 1935-ben egy újabb klasszikus formatervezés jelent meg Wally Byam Airstream Clipperje formájában. A technológiai fejlődés tovább folytatódott, és Henry Ford futószalagos gyártási stílusából merítve ihletet, egy William Levitt nevű fejlesztő egymagában hozta létre a New York-i Levittownt, gyors építési eljárással.

A háború utáni előre gyártott lakások boomja azt jelentette, hogy 1960-ra a mobilházak az amerikai lakások 15%-át tették ki. 1967-ben Moshe Safdie Habitat 67 című munkáját a világkiállításon mutatták be. Néhány évvel később Zvi Hecker építész még tovább feszegette az előregyártott lakások határait a Ramot lakókomplexumával.

Magyarországi viszonylatban a budapesti lakótelepeket említhetjük amik a 70-es és 80-as években készültek előregyártott házelemekkel.

1996-ban az IKEA és a svéd Skanska építőipari vállalat összefogott a BoKlok házak létrehozására, így a szerényebb jövedelmű skandinávok számára is elérhetővé vált a lakástulajdon. Amit azonban az előregyártott házak a költségek és a munka hatékonysága terén pótoltak, azt a tervezés terén nem sikerült elérni. Az 1990-es években pedig a moduláris házak körül kialakult túlzott szabványosítás miatt csökkent az előregyártott házak iránti érdeklődés.

A technológia a BIM, a 3D nyomtatás és az automatizálás segítségével ismét előtérbe kerülnek a moduláris házak. A 2000-es évekre azonban újra megnőtt az érdeklődés. 2003-ban a LOT-EK bemutatta egy mobil lakóegység prototípusát. Az egység egy átalakított hajózási konténer volt, amely kihúzható és behúzható modulokkal rendelkezett. A 3D nyomtatásban elért további áttörések lehetővé tették az építőipari elemek és modulok – házak, hidak vagy felhőkarcolók – méretarányos gyártását.

2010-ben a Broad Sustainable Building, az alacsony költségű, földrengésálló épületek specialistája mindössze 19 nap alatt elkészítette az 57 emeletes Ark Hotelt a kínai Changsha-ban. 2016-ban pedig a világ legmagasabb, moduláris építéssel készült épülete jelent meg a New York-ban. Egy évvel később a KEF Infra az épületinformációs modellezés és a 3D-tervezési szoftverek erejét kihasználva épített egy 500 ágyas moduláris kórházat Calicutban, amelynek ágyankénti költsége negyedével kevesebb volt, mint a hagyományos amerikai kórházi ágyaké.

2018-ban megnyitotta kapuit a Factory OS, egy olyan vállalat, amely megfizethető előregyártott lakásokat kínál szintén Amerikában. Ma az építészek és a tervezők továbbra is azt kutatják, hogyan változtathatja meg az előregyártás a világot. A BIM, a 3D nyomtatás és az automatizálás megjelenése újra felébresztette a lehetőségeket. A további technológiai újításokkal, a fejlődő országok fenntartható infrastruktúrájának megteremtésével és a megfizethető lakások tömeggyártásával az építőipar megalapozza az építés jövőjét.