Mi az a ipari építészet ?

Az ipari építészet az ipar igényeinek kielégítésére épített épületek leírására használt gyűjtőfogalom, amely a funkcionalitást és a designt ötvöző épülettípusok és stílusok széles skáláját foglalja magában, és az iparosodott világ minden részén megtalálható.

A gyártás, a feldolgozás, az energiatermelés és más ipari tevékenységek speciális rendszerei, folyamatai, berendezései és a munkavállalók biztonságával kapcsolatos megfontolások alapján az ipari építészethez tartoznak a gyárak, raktárak, öntödék, acélművek, víztornyok, gabonasilók, szeszfőzdék, sörfőzdék, finomítók, erőművek és sok más, személyre szabottan hasznos építmények.

Az ipari építészet története

Az első ipari épületek az 1700-as években épültek az első ipari forradalom idején, amely főként Nagy-Britanniában zajlott 1760 és 1830 között. Ma azonban, amikor az ipari építészetre hivatkozunk, leginkább azokra az épületekre gondolunk, amelyek a 19. század végi és a 20. század eleji második ipari forradalom által kiváltott új anyagok, például a fém és a beton széles körű használatára, valamint a tömeggyártási módszerekre adott válaszként jelentek meg.

Ez az új építészeti stílus a nyersanyagokat a lehető leghatékonyabb módon késztermékké alakító iparágak igényei köré épült. A tervezők és építészek kénytelenek voltak figyelembe venni az egyedi gyártási technológiát és munkafolyamatokat, valamint a munkások biztonsági szempontjait.

A különböző típusú ipari épületek tervezése a 20. században világszerte meghatározta az ipari övezetek kinézetét. Míg az ipari építészet a mérnöki és a használati szempontokat helyezi előtérbe, és lehet unalmas, csúnya és ötlettelen, a legjobb ipari építészet lehet szép is.

Ahogy az olyan régiók, mint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egyre inkább posztindusztriálisakká válnak, ahol a szolgáltatási szektor nagyobb mértékben mozgatja a gazdaságot, mint a feldolgozóipar – a technológia és a külföldi termelés fejlődése számos ipari struktúrát elavulttá tett -, ezek az elavult ipar emlékművei elhagyatott foltokká válhatnak a modern tájképen.

Az egykori raktárépületek művészlakásokká alakításának trendje az 1960-as években kezdődött Manhattan alsó részén, és napjainkban is egyre inkább felgyorsul. Sok fejlesztő megtalálta a módját, hogy a használaton kívüli ipari épületeket divatos raktárból lett loftlakásokká, co-working terekké, nyitott terű irodákká és rendezvényterekké alakítsa át. A mai építészek és belsőépítészek kihívása, hogy a nagy térfogatokkal, hatalmas ablakokkal és nyitott alaprajzokkal rendelkező nyers tereket a mai munka és életmódunkhoz méretezetté tegyék.

A folyamatosan fejlődő technológiák és a robotika gyakran megkövetelik a meglévő ipari épületek átalakítását, hogy alkalmazkodjanak a változó használati igényekhez, és az új ipari építészeti megoldások újításait. És mivel a világ az éghajlati vészhelyzettel küzd, amelyet nagyrészt az épületek által termelt szén-dioxid-kibocsátás okoz, egyre nagyobb az erőfeszítés a meglévő épületek zöldítésére, valamint az új ipari épületek esetében a környezetbarátabb építési szabványok és gyakorlatok követelésére, az intelligens energiafelhasználás és a fogyasztás csökkentése pedig a legfontosabb szempont.

A 21. századi ipari építészet egyik kiemelkedő példája a dániai Koppenhágában található CopenHill, amely „a világ legtisztább hulladékból energiát előállító erőműve”. A nyilvános térként kialakított létesítmény mászásra épített homlokzattal, túrázásra alkalmas tetővel és egy valódi sípályával rendelkezik.

Az ipari építészet legfontosabb elemei

Az ipari építészetnek számos formája van, de néhány közös jellemzője a következő:

• A funkcionalitás és a formatervezés kombinációja.
• Nagy, nyitott terek.
• Nagy belmagasság.
• Nyers, nyers anyagok, például beton, tégla, fém használata.
• A díszítés hiánya az épület homlokzatán.
• Az évekig tartó intenzív használat miatt megviseltebb és kopottabb felületek.
• Szabadon hagyott téglák, csővezetékek és csővezetékek, amelyeket egyébként a lakóépületekben nem lennének szem előtt.
• Nagyméretű fémrácsos ablakok.

Érdekes tények az ipari építészetről

A stilizált ipari stílusú építészet és belsőépítészet az utóbbi években vált divatossá, ahogy a világ elhagyott raktárait divatos, drága loftokká, irodahelyiségekké, kávézókká, éttermekké és szállodákká alakítják át. Ma már nem kell messzire menni ahhoz, hogy az ipari építészet és dizájn hatását még a legkevésbé ipari környezetben is felfedezzük, a nyersanyagok, a szabadon álló építőelemek és a stílus egyéb jellemzői egyre inkább elterjedtek, és nem csupán a városi loftok számára vannak fenntartva.

Az ipari építészet remekművének tartott 1931-es Ford Assembly Building autógyárat a kaliforniai Richmondban a neves ipari építész, Albert Kahn tervezte. Az épületet 1988-ban felvették a nemzeti műemléki jegyzékbe, de a következő évben bekövetkezett földrengés okozta károk veszélyeztették a jövőjét, mielőtt sikeresen rehabilitálták, és napenergiával működő, vegyes felhasználású irodahelyiséggé és kulturális központtá alakították.