Nehéz elképzelni, hogy a városok sokkal másképp nézzenek ki, mint ma. A tornyosuló felhőkarcolók, a nyüzsgő járdák és a zsúfolt forgalom már évtizedek óta a normát jelentik, és a szorosan egymás mellett álló épületek kevés helyet hagynak az új építkezéseknek. A világ népességének növekedésével és a városokba áramló emberek számának növekedésével azonban a hatékony, fenntartható városok építésének új módszerei néhány évtizeden belül drasztikusan megváltoztathatják a városképet.

Kapcsolódó cikk

• Milyenek lesznek az okosvárosok ?

A városok világszerte új módszereket keresnek a városi tájak bővítésére, a környezetszennyezés csökkentésére és biztonságosabb, egészségesebb terek kialakítására a lakosok számára.

A világ jövőbeli városai a fejlett építési technológiára és az innovatív várostervezési kezdeményezésekre támaszkodnak majd ennek eléréséhez, amelyek közül néhány már ma is fejlesztés alatt áll.

Olvasson tovább, hogy megtudja, az építési technológia és a várostervezési trendek hogyan készítik elő a jövő városainak útját.

Az építési technológia előkészíti az utat

Ahogy a jövő városának tervei kezdenek formát ölteni, úgy alakulnak ki a megépítéséhez szükséges építési technikák is. A városépítés jövője olyan élvonalbeli technológiákra támaszkodik majd, amelyek újradefiniálják az épületek építésének módját, és soha nem látott hatékonyságot biztosítanak.

3D modellezés

Az építőipari vállalatok már most elkezdték kihasználni ezeket a technológiákat, hogy biztonságosabb és hatékonyabb szerkezeteket hozzanak létre. Az építészek és mérnökök az épületinformációs modellezés (BIM), egy intelligens szoftveres modellezési folyamat és a mesterséges intelligencia (AI) segítségével megtekinthetik a 3D-s épületterveket, és még az építkezés megkezdése előtt kiigazításokat végezhetnek.

Ezek a technológiák arra is felhasználhatók, hogy az építési folyamat során nyomon kövessék az előrehaladást, és még azelőtt észrevegyék a hibákat, mielőtt azok bekövetkeznének.

Épületautomatizálási technológia

A zöld épületek piaca 2023-ra várhatóan eléri a 99,8 milliárd dollárt világszerte, és ez a piac csak tovább fog nőni, ahogy a kormányok szigorítják a CO2-kibocsátást. Sok jövőbeli város a környezetbarát építésre támaszkodik majd a fenntarthatósági célok elérése érdekében, és az épületautomatizálás segíthet ennek elérésében.

Az épületautomatizálási rendszerek viszonylag elterjedtek az építőiparban, de a vállalatok még csak most kezdik használni őket az energiafelhasználás szabályozására és a hulladékok csökkentésére. Az automatizált HVAC, elektromos és mechanikai rendszerek szabályozhatják az energiafogyasztást és -tárolást, és kiküszöbölhetik az emberi hibákat. Egyes épületek már most is akár 30%-ot is megtakarítanak az energiaköltségeken az automatizálás használatával, és ez segíthet abban, hogy a jövőbeli épületek zöld minősítést kapjanak.

Előre gyártott építőanyagok

A moduláris építés és a 3D-nyomtatott építőanyagok szintén nagyszerű jelöltek a jövőbeli építési projektek környezeti hatásainak csökkentésére. Ezek a technológiák lehetővé teszik az építők számára, hogy a fenntartható anyagokat a helyszínen kívül készítsék el, és hozzájárulnak az építési hulladék csökkentéséhez. A 3D-nyomtatott épületelemek olyan tartós anyagokból építhetők, mint a homok, a fém és a beton, és kevesebb munkást igényel az építésük.

Hogyan fognak kinézni a jövő városai ?

A következő évtizedekben a városok egészen másképp nézhetnek ki, mint ma. Számos jövőbeli fejlesztés már a tervezés és fejlesztés szakaszában van, és akár már 20-50 éven belül normává válhat. A következő fejlesztések ízelítőt adnak abból, hogyan nézhetnek ki a jövő városai.

Moduláris felhőkarcolók

A moduláris építés az építőipar egy kicsi, de egyre növekvő alcsoportja, amelynek célja az építési folyamat racionalizálása és a fenntarthatóság előmozdítása. A moduláris technológiát gyakran használják lakások és kisebb épületek esetében, de a moduláris felhőkarcolók egyre népszerűbbek a gyorsan növekvő népességű városi területeken.

A moduláris felhőkarcolók fenntartható építőanyagokból készült, előre gyártott egységekből, azaz modulokból épülnek. Ezeket a modulokat a helyszínen kívül építik, majd az építkezés helyszínére szállítják, ahol gyorsan összeszerelik őket. Ez a folyamat lerövidíti a projekt ütemezését és csökkenti az építési hulladékot, így sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos építési módszerek.

A világ legmagasabb moduláris felhőkarcolója hamarosan Szingapúrban nyitja meg kapuit, és hamarosan továbbiak is követik. Az Avenue South Residences két 56 emeletes lakótorony, amely 2984 előre gyártott modulból épül.

Miután 2019-ben az építkezés elkezdődött az építészek észrevették, hogy a projekt kevesebb helyszíni munkást igényel, és a gyár dolgozói többet tudnak szociálisan távol lenni, mint egy forgalmas építkezésen. A COVID-19 járvány idején bevezetett új társadalmi távolságtartási szabványok és megváltozott munkahelyi modellek felgyorsíthatják a moduláris épületek térnyerését, és új keresletet teremthetnek a távolságtartó építési módszerek iránt.

Nulla energiafelhasználású épületek

A szakértők előrejelzése szerint 2030-ra a világ népességének 70%-a városi központokban fog élni. Sok város már most is veszélyes mértékű szennyezéssel és szén-dioxid-kibocsátással küzd, és a növekvő népesség csak tovább növeli a problémát, hacsak a várostervezők nem találnak fenntarthatóbb megoldásokat. Szerencsére a nettó nulla energiafelhasználású épületek zöld alternatívát kínálnak a hagyományos épületmodellekkel szemben.

A globális felmelegedés két Celsius-fok alatt tartása érdekében a Párizsi Megállapodást aláíró országoknak 2050-ig nettó nulla fokos építési ágazatot kell létrehozniuk. A városok ezt úgy érhetik el, hogy olyan nettó nulla energiafelhasználású kereskedelmi és lakóépületeket építenek, amelyek megújuló energiaforrásokat használnak, és csak annyi energiát használnak fel, amennyit a helyszínen elő tudnak állítani.

A nettó nulla energiaigényű épületeket még nem fogadták el globális szinten, de az előírások arra ösztönzik a kormányokat és a magánszervezeteket, hogy fektessenek be a technológiába.

Intelligens autópályák

Az autópálya-rendszerek az elmúlt évtizedekben viszonylag változatlanok maradtak. Az elektromos járművek piacra lépésével és az önvezető autók megjelenésével a láthatáron azonban útjaink és autópályáink korszerűsítésre szorulnak.

A vállalatok világszerte elkezdtek befektetni olyan technológiákba, amelyek hatékonyabbá, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszik az autópályákat. Többféle technológiát lehet beépíteni egy úttestbe, hogy az „okossá” váljon.

Néhány a jelenleg fejlesztés és tervezés alatt álló technológiák közül:

Hőmérsékletérzékeny útfesték: Az útfestékhez hozzáadott fotolumineszcens por hatására az útvonalak, a sorompók és egyéb jelölések éjszaka világítanak, így az utak biztonságosabbá válnak.
Időjárási, forgalmi és karbantartási érzékelők: Az autópálya-rendszerek dinamikus érzékelői érzékelik és továbbítják az időjárási viszonyokra, a javításokra és a forgalmi késésekre vonatkozó adatokat.
EV-töltő utak: Az elektromos sínekkel és egyéb hardverekkel ellátott utak menet közben tölthetnék fel az elektromos járműveket.
Napelemes utak: Az utak mentén elhelyezett napelemek megvilágított utcatáblákat és hó és jégolvasztást segítő hősávokat működtethetnek.

Az intelligens autópálya-technológia néhány példája már megjelent az utakon, beleértve az automatikus elektromos útdíjakat, a közlekedési lámpák mozgásérzékelőit és a GPS-technológiát, amely mozgás közben követi az Ön tartózkodási helyét. A fejlettebb autópálya-technológia még távolinak tűnhet, de olyan országok, mint Svédország és Hollandia már tesztelik az EV-töltő utakat és a sötétben világító útfestést, hogy racionalizálják autópálya-rendszereiket.

Elektromos tömegközlekedés

A tömegközlekedés mindig is zöldebb alternatívát jelentett az autókkal szemben, a városok azonban egy lépéssel továbbléphetnek a teljesen elektromos tömegközlekedési rendszerek bevezetésével, amelyek csökkentik a CO2-kibocsátást és megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagok szükségességét.

Az Egyesült Államok 2021 márciusában vezette be a BUILD GREEN Infrastructure and Jobs Act nevű törvényt az ország tömegközlekedési rendszereinek villamosítására irányuló terv részeként. Ez a törvényjavaslat 500 milliárd dollárt fordítana az ország vonatainak és autóbuszainak villamosítására, és támogatná a jelenlegi kormányok tervét a megújuló energiaforrásokra való áttérésre. Az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma nemrégiben összesen 182 millió dollárnyi támogatást ítélt oda azoknak a közlekedési ügynökségeknek, amelyek elektromos buszokkal kívánják bővíteni flottájukat.

Az elektromos tömegközlekedés ösztönzése más országokban is folyamatban van. Az európai elektromos buszok piaca 2018-ban 48%-kal nőtt, és jelenleg Kínában van a világ legnagyobb elektromos buszflottája. Egy Bloomberg-jelentés szerint 2025-re a világ buszainak fele teljesen elektromos lehet, így az elektromos közlekedés a jövő városainak meghatározó erejévé válhat.

A jövő várostervezési trendjei

A várostervezési trendek idővel változnak, ahogy a városok növekednek és fejlődnek. Ami most működik, 20 év múlva már nem biztos, hogy működik, és a várostervezők folyamatosan új utakat keresnek az elavult rendszerek korszerűsítésére. A következő várostervezési trendek ma még gyerekcipőben járnak, de hamarabb válhatnak normává, mint gondolnánk.

15 perces városok

Az éghajlatváltozás és a COVID-19 világjárvány hatására a 15 perces városok koncepciói világszerte gyorsan terjednek a várostervezők körében. A 15 perces városok olyan közösségek, amelyekben minden, amire a lakosnak szüksége van – beleértve a munkát, az étkezést, az egészségügyi ellátást és a szórakozást – 15 perc vagy annál rövidebb idő alatt elérhető gyalog vagy kerékpárral.

Bár az ötlet már évtizedek óta létezik, a modern 15 perces város koncepciója a franciaországi Párizsból származik. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere kinevezte a 15 perces városért felelős biztost, és a koncepciót a jövőbeli várostervezési projektek egyik legfontosabb prioritásává tette. Néhány a közelmúltbeli projektjei közül: mini zöldterületek létrehozása városszerte, a nagy környezetszennyezést okozó járművek betiltása és a motorizált járművek kitiltása a Szajna rakpartokról.

A 15 perces városok világszerte egyre nagyobb teret nyernek, ahogy a virtuális és hibrid munkahelyek egyre elterjedtebbé válnak. Ahogy az emberek egyre több időt töltenek a közösségeikben, tovább fog nőni az igény a vállalkozások és közforrások sokszínűbb kínálatával rendelkező városrészek iránt.

Kék zónák

A „kék zónák” kifejezést először Dan Buettner író alkotta meg 2005-ben, miután világszerte tanulmányozta azokat a közösségeket, ahol az emberek az átlagosnál hosszabb ideig éltek. A kék zónák azok a régiók, ahol a világ legidősebb lakossága él, többek között a japán Okinawa, az olaszországi Szardínia, a Costa Rica-i Nicoya, az olaszországi Icaria és a kaliforniai Loma Linda hetedik napi adventista közösség.

A kék zóna lakói kevesebb krónikus betegséggel küzdenek, és átlagosan egészségesebben élnek, mint a világ többi része. Buettner ezt a következő négy fogalomnak tulajdonította:

• Céllal élni.
• Rendszeres mozgás.
• Erős szociális támogató rendszerek.
• Az „egészséges választás könnyű választássá tétele”.

Bár a kék zónák koncepciója erősen kötődik az emberi viselkedéshez, a várostervezésben egész városra kiterjedően is alkalmazható. A texasi Fort Worth és a floridai North Port már átvette a kék zóna elveit, és sétálható környezetet, közösségi és tetőkerteket, helyi találkozóhelyeket, valamint a fejlesztési és lakástípusok keveredését hozta létre.

Ökoövezetek

Az ökorégiók olyan városrészek, amelyek a fenntartható fejlődés és az energiafogyasztás csökkentésének előtérbe helyezésével korlátozzák környezeti hatásukat. A kék zónákhoz hasonlóan az ökonegyedeket is úgy tervezték, hogy a lakosok életminőségének javítása érdekében elősegítsék a változatos társadalmi környezetet. Ezt fenntartható és újrahasznosított építőanyagok, megújuló energiaforrások, környezetbarát közlekedési módok és korszerű hulladékkezelési rendszerek alkalmazásával érik el.

Miközben az ökovárosok világszerte egyre több városban jelennek meg, az észak-európai országok – például Svédország, Németország és Franciaország – élen járnak ebben a törekvésben. Csak Párizsban legalább négy ökonegyed működik, és jelenleg továbbiak tervei vannak folyamatban. A svédországi Hammarby Sjostad ökorégió épületeit napelemekkel látja el, amelyek biztosítják az elektromos áramot, fűtési rendszerét pedig bioüzemanyaggal, égethető hulladékkal és a víztisztító telepről származó vízzel táplálják.

Modern városok az élen

Néhány város már most is futurisztikus várostervezési trendeket alkalmaz, hogy elindítsa a fenntarthatóbb, hatékonyabb jövő felé való átmenetet. Az alábbi városok olyan egyedi technológiákat vezettek be, amelyek mintát adnak arra, hogyan nézhetnek ki a jövő városai.

Los Angeles, USA

Los Angeles a fenntartható városi innováció élvonalába tartozik az Egyesült Államokban. Mivel Los Angeles egy aszályra hajlamos állam tengerparti városa, a várostervezők az elmúlt években erőfeszítéseket tettek a város fenntarthatóbbá és aszálytűrőbbé tételére. A város 2019-ben a fenntartható város tervének részeként elfogadta a Green New Deal-t. Ebben a következő célokat tűzte ki:

• 100%-ban megújuló energia 2045-re.
• A szennyvíz 100%-os újrahasznosítása 2035-re.
• 100%-os nettó nulla kibocsátás elérése 2050-re.
• 400 000 zöld munkahely létrehozása 2050-ig.
• A közlekedés teljes körű villamosítása 2030-ra.
• 2050-re a hulladék 100%-ának kivonása a hulladéklerakókból.

E célok elérése érdekében a város már beépítette a fenntartható építészetet a várostervezési kezdeményezésekbe. Los Angeles lett az első város, amely mobil és felhőalapú technológiával vezérli a közvilágítást, így biztosítva, hogy a lámpák ne maradjanak a szükségesnél tovább égve. A tájépítészek a vízmegtakarítás és a táj diverzifikálása érdekében a városi területeken is elkezdték a víztakarékos növényeket őshonos, szárazságtűrő növényekkel helyettesíteni.

La Paz, Bolívia

A tengerszint felett 3600 méter magasan fekvő La Paz a világ egyik legmagasabban fekvő városa. A város kanyargós utcáiról és meredek hegyoldalairól ismert, így egyszerre gyönyörű és nehezen járható. Azok számára, akik nem rendelkeznek autóval, a közlekedéshez gyalog kellett elindulniuk, vagy a város minibuszaira, a kiszámíthatatlan útvonalakkal rendelkező, magántulajdonban lévő kisbuszok flottájára kellett hagyatkozniuk.

A közlekedési rendszer forradalmasítása és a város korábban megközelíthetetlen részeinek összekötése érdekében La Paz 2014-ben megkezdte a „Mi Teleférico” nevű, fejlett drótkötélpályás rendszer kiépítését. A rendszer folyamatosan mozgó drótkötélpályás kocsikból áll, amelyekben akár 10 ember is elfér, és szinte nincs várakozási idő. Indítása óta a Mi Teleférico hét működő vonallal bővült, amelyek La Paztól El Alto városáig, a fővárossal határos, növekvő metropoliszig terjednek.

A Mi Teleférico az első olyan tömegközlekedési rendszer a városban, amely támogatja a fogyatékkal élő és mozgáskorlátozott emberek igényeit. Állomásai több társadalmi-gazdasági városi területre terjednek ki, és jelentősen csökkenti az El Altóból La Pazba utazó munkavállalók ingázási idejét. Ráadásul csak három bolivianóba (150 Ft) kerül a közlekedés, így az alacsony jövedelmű ingázók számára is elérhetővé válik.

Mekka, Szaúd-Arábia

A szaúd-arábiai Mekka ad otthont a Kaabának, az iszlám hit egyik legszentebb helyének. Évente mintegy hárommillió muszlim utazik Mekkába öt napon át, hogy meglátogassa a Kaabát, és a városnak alkalmazkodnia kellett a hatalmas emberáradathoz és a nyomasztó tömeghez.

A szaúdi kormány több mint 20 milliárd dollárt fektetett be a Maszdzsid al-Haram, a Nagy Mecset korszerűsítésébe, hogy befogadja az évente oda utazó tömegeket. Ennek keretében nyolcoldalú emelvényeket építettek a Kaaba köré, a szent hely köré, amelyet minden utazó meglátogat a hajdzsi útja során, hogy segítsék az emberáradat áramlását.

A mérnökök egy csúcstechnológiás pneumatikus csősort is telepítettek a Nagymecsetnél, hogy a helyszínen naponta keletkező 600 tonna szemetet el tudják helyezni. A szemetet a helyszínen lévő nyílásokba dobják, majd egy földalatti rendszeren keresztül 40 km/h sebességgel a több mint egy kilométerre lévő állomásra szívják.

A mai legfejlettebb városok és várostervezési trendek megalapozhatják a következő évek várostervezését. Bár nem tudjuk pontosan megjósolni, hogyan fog kinézni a jövő városa, de átalakíthatja a szemléletünket a fenntarthatóságról, a közlekedésről és az épületek fenntartható építéséről való gondolkodásunkat.