Miért használnak argongázt (vagy másmilyet) a duplaüvegű ablakokban ?

Az argongázt a hőszigetelő ablakok energiahatékonyságának és általános teljesítményének növelésére használják. A hőszigetelt üvegegységeknek vagy IGU-nak is nevezett hőszigetelt ablakok két, vagy háromrétegűek, ami azt jelenti, hogy az egyes ablakrészek két vagy három üvegrétegből állnak, amelyek között tömített tér van.

A tereket argonnal vagy más gázokkal töltik ki, hogy lassítsák a hő átadását az ablakon keresztül. Az olyan gázok, mint az argon, előnyösebbek, mint a levegő, mivel a levegő nedvességet tartalmaz, amely az üvegegységek belsejében lecsapódhat, és az ablakot párássá teheti. A levegő emellett kevésbé hatékonyan szigetel, mint a gáztöltetek. Az argon olcsó, nem mérgező, színtelen és szagtalan gáz, amely a természetben is előfordul, és a Föld légkörének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki.

Az argon gáz előnyei az ablakokban

Manapság szinte minden hőszigetelő ablak valamilyen gáztöltetet használ, így az argon előnyei a legtöbb új hőszigetelő ablak esetében hasonlóak.

• Javítja az U-értéket, amely az ablakok hőszigetelő képességének mérőszáma, ami hasonló a falszigetelés R-értékéhez.
• Javítja a hangszigetelő tulajdonságokat.
• Minimalizálja az ablakon keresztüli hőcserét.
• Csökkenti a páralecsapódás és a fagyás lehetőségét.
• Minden éghajlaton használható.
• Az ablakok optimális teljesítménye érdekében kombinálható különböző bevonatokkal.
• Lakossági és kereskedelmi ablakméretekben és stílusokban kaphatóak.
• Nem korrodálja az ablakok anyagát, mint az oxigén.
• Nem szennyezi a környezetet mert nem mérgező gáz.
• Nem növeli jelentősen az ablakok költségét – ablakonként 10-20 ezer forintot tesz hozzá -, de hosszú távon jelentős energiaköltség-megtakarítást eredményez.

Az argongáz hátrányai az ablakokban

Az argongáz egyetlen igazi hátránya a többi gáztöltéssel szemben az, hogy az argon nem a leghatékonyabb energiatakarékos gáz. Általánosságban elmondható, hogy a hőszigetelt ablakoknak van néhány hátránya, ezek a következők:

• Az argongázzal töltött ablakok nem tágulnak vagy húzódnak össze, az üveg azonban igen, és ez idővel tönkreteheti a tömítéseket, amelyek a gázt az üvegtáblák között tartják.
• A gáztöltet még akkor is szivárog az ablakból, ha a tömítések sértetlenek.
• A szivárgás mértéke a legjobb esetben is legalább évi 1 százalékos lehet.
• Ha az ablak tömítésén akár csak egy kis rés is van, az argongáz kiszökik, és helyébe nedvességgel terhelt levegő lép. Ha az ablak jelentős mennyiségű gázt veszít, az észrevehető, ilyenkor kondenzáció képződik az ablak belsejében, ami azt jelzi, hogy a tömítés megsérült.
• A fém távtartók nem feltétlenül teljesítenek olyan jól, mint a nem fémből készült távtartók, a szivárgás, a hőátadás és a hangszigetelés tekintetében.

Argon és kripton gáztöltésű ablakok különbségei

A legtöbb hőszigetelő ablakot argon, vagy kripton gázzal töltik, de egyesek e gázok és/vagy xenon, nitrogén vagy oxigén kombinációját használják. Az argon és kripton ablakok közötti fő különbség a költség és az energiahatékonyság. A kripton töltésű ablakok általában alacsonyabb U-értékkel rendelkeznek (jobb szigetelési minőség), és drágábbak, mint az argon töltésű ablakok.

Az argon általában összességében jobb értéket képvisel, különösen a kéttáblás ablakok esetében. Mivel olcsóbb, az argont általában a kétablakos ablakok szélesebb üvegtáblák közötti terek kitöltésére használják, míg a jobb szigetelési minőségű kripton gyakran a keskenyebb üvegtáblák közötti terek kitöltésére szolgál a háromrétegű ablakoknál.

Az argongázhoz hasonlóan a kripton is szagtalan, színtelen és nem mérgező. Egyik gáz sem jelent veszélyt az épületben tartózkodókra a gázszivárgás miatt. Az argon és a kripton közötti döntés általában az ablak élettartamára vonatkozó költségeken múlik, figyelembe véve a beszerzési árat és az ablak élettartama során elért energiaköltség-megtakarítást.