Olvasási idő:4perc

A fejlett államok energiafelhasználásának közel felét az épületek adják (egyes becslések szerint 40%). Mivel az energia a globális felmelegedés első számú okozója, az éghajlatváltozás mérséklésének egyik nyilvánvaló módja az alacsony energiafelhasználású vagy energiafelhasználást nem igénylő épületek tervezése.

Kapcsolódó cikkek

Ehhez vissza kell térni az alapokhoz, és alaposan meg kell vizsgálni, hogy az épületek tervezése hogyan optimalizálható az adott helyszín sajátosságaihoz, hogy minimalizáljuk a szélsőséges energiafelhasználás lehetőségét, ezáltal fenntarthatóbbá is válnak az épületek.

Lépések az éghajlatváltozásra reagáló építészet felé

Az éghajlatra reagáló építészet figyelembe veszi az évszakok függvényeit, a nap irányát (napút és napállás), a környező domborzat által biztosított természetes árnyékot, a környezeti tényezőket (például szél, csapadék, páratartalom) és az éghajlati adatokat (hőmérséklet, történelmi időjárási minták stb.), hogy kényelmes és energiahatékony otthonokat tervezzen.

Helyszínelemzés elvégzése

Határozza meg az időjárási mintákat, az éghajlatot, a talajtípusokat, a szélsebességet, irányt és a nap útját. Nézze meg a vízfolyásokat, az élőhelyet és a helyszín geológiáját. Ez egy olyan megközelítés, amely figyelembe veszi a legjobb környezeti fenntarthatósági gyakorlatokat.

Az épület elhelyezkedése a helyszínen

Integráló tervezési folyamatot alkalmazva, az épület alaprajzi elrendezésének alapvető beosztása segítségével meg kell határozni a helyszínen az épület legoptimálisabb elhelyezési helyét. Az itt figyelembe veendő tényezők közé tartozik az infrastruktúrához való hozzáférés, a vízgyűjtő területektől, az árterületen, és a veszélyeztetett fajok élőhelyén való építkezés elkerülése. Ha figyelembe veszik, hogy milyen fákat és egyéb meglévő geológiai jellemzőket kell elkerülni, vagy hogyan áramlik a víz a helyszínre, az meghatározhatja az épület helyét.

Tervezés a nap figyelembevételével

Minden a napról szól, ezért az építmény elhelyezését a kardinális irányok alapján „számítják” ki. A cél az, hogy maximalizáljuk a télen a teret fűtő napfény mennyiségét (így kevesebb energiát kell felhasználni a fűtésre), és csökkentsük a nyáron az épületet tűző napfény mennyiségét (így kevesebb energiát kell felhasználni a gépi hűtésre).

Ablakokkal kapcsolatos megfontolások

A déli homlokzatokon a tájolásnak megfelelő ablakfelületet kell alkalmazni, és az üvegezésnek kettős vagy hármas üvegezésű, védőbevonattal ellátott üveget kell tartalmaznia. Ez a legmelegebb hónapokban minimalizálja a térbe jutó hőmennyiséget, míg a hűvösebb téli hónapokban bent tartja a hőt. A déli fekvésű üvegablakfal például a forró nyári hónapokban megsüti a bent tartózkodókat, ha nem gondoskodik a homlokzat árnyékolásáról.

Burkolat a környezeti tényezők szerint

Az épület burkolatának tervezésekor az olyan tényezők, mint a szigetelés, a párazáró és a légzáró rétegek gyökeresen eltérhetnek attól függően, hogy a projekt a hidegebb (pl Nógrád-megye), vagy melegebb éghajlaton történik (ország déli része) található.

Az épület szénlábnyomának minimalizálása

Nézze meg a projekt valódi igényeit. Szüksége van ennyi helyre ? Van-e mód arra, hogy a terek többfunkciósak legyenek ? Szükségünk van-e ennyi saját irodára, ha a személyzet egy része alkalmanként távmunkában dolgozhat, és megoszthatja irodáit (ha kereskedelmi épületről beszélünk) ? Ha a csapat a minimalizálási program mellett döntött, nézze meg az alapterület nagyságát. Lehetséges-e további szinteket hozzáadni, hogy kisebb legyen az alapterület ? Így az épületnek kevesebb földmunkaköltsége lesz, és nagyobb falfelületet kaphat, amely hasznot húzhat a nap melegítő hatásaiból és a természetes napfény megnövekedett mennyiségéből.

Természetes szellőzés

Mivel a meleg levegő felemelkedik, az épületet úgy lehet hűteni, ha a szellőztetést úgy tervezik, hogy a hidegebb levegőt az épület alacsonyan lévő nyílásokon keresztül szívja be, miközben a hőt a tér tetején lévő nyílásokon keresztül vezetik el. A levegő mozgásának sebessége a be és kivezető nyílások közötti függőleges távolságtól, méretüktől és a helyiség magassága szerinti hőmérsékletkülönbségtől függ. Ez megakadályozhatja, hogy a lakók megtapasztalják a „beteg épület” (huzat, vagy az ellentéte, a pangó légáramlás) szindrómát.

Modellezés és elemzés elvégzése

Az energiamodellezés, a világítási modellek, a nappali fényt vizsgáló tanulmányok, a számítási áramlástan mind olyan eszközök, amelyeket a tervezők használhatnak annak megértéséhez, hogy a tervezés hogyan illeszkedik legjobban a helyi környezethez és a helyszínre jellemző mikroklíma jellemzőihez. A megfelelő modellezési szakértelemmel és szoftverekkel rendelkező szakemberek alkalmazása a trükkje annak, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk, miközben a legjobb tervezési lehetőségeket tárulnak fel.

Megoldások és tesztek

A tervezőcsapatnak a tervezés előtti vagy vázlatos tervezési fázisban többször is át kell dolgoznia ezeket az alaprajzokat, hogy a lehető legalacsonyabb energiafelhasználást érje el, az adott helyszínre optimalizálva. Azonban jobb, ha a tervezés korai fázisaiban több időt fordítódik a projekt modellezésére, ami sokkal kevésbé költséges, mint a helyszínen vagy a tervezési folyamat későbbi szakaszában történő módosítások elvégzése. Több megoldás alkalmazása (figyelembevétele), és tesztek után végül az épület közvetlenül a projekt helyszínére jellemző klímára fog reagálni.