A fejlett államok energiafelhasználásának közel felét az épületek adják (egyes becslések szerint 40%). Mivel az energia a globális felmelegedés első számú okozója, az éghajlatváltozás mérséklésének egyik nyilvánvaló módja az alacsony energiafelhasználású vagy energiafelhasználást nem igénylő épületek tervezése.

Kapcsolódó cikkek

• Fenntartható építés: módszerek és előnyök
• Tervezési stratégiák a fenntartható építésnél

Ehhez vissza kell térni az alapokhoz, és alaposan meg kell vizsgálni, hogy az épületek tervezése hogyan optimalizálható az adott helyszín sajátosságaihoz, hogy minimalizáljuk a szélsőséges energiafelhasználás lehetőségét, ezáltal fenntarthatóbbá is válnak az épületek.

Lépések az éghajlatváltozásra reagáló építészet felé

Az éghajlatra reagáló építészet figyelembe veszi az évszakok függvényeit, a nap irányát (napút és napállás), a környező domborzat által biztosított természetes árnyékot, a környezeti tényezőket (például szél, csapadék, páratartalom) és az éghajlati adatokat (hőmérséklet, történelmi időjárási minták stb.), hogy kényelmes és energiahatékony otthonokat tervezzen.

Helyszínelemzés elvégzése

Határozza meg az időjárási mintákat, az éghajlatot, a talajtípusokat, a szélsebességet, irányt és a nap útját. Nézze meg a vízfolyásokat, az élőhelyet és a helyszín geológiáját. Ez egy olyan megközelítés, amely figyelembe veszi a legjobb környezeti fenntarthatósági gyakorlatokat.

Az épület elhelyezkedése a helyszínen

Integráló tervezési folyamatot alkalmazva, az épület alaprajzi elrendezésének alapvető beosztása segítségével meg kell határozni a helyszínen az épület legoptimálisabb elhelyezési helyét. Az itt figyelembe veendő tényezők közé tartozik az infrastruktúrához való hozzáférés, a vízgyűjtő területektől, az árterületen, és a veszélyeztetett fajok élőhelyén való építkezés elkerülése. Ha figyelembe veszik, hogy milyen fákat és egyéb meglévő geológiai jellemzőket kell elkerülni, vagy hogyan áramlik a víz a helyszínre, az meghatározhatja az épület helyét.

Tervezés a nap figyelembevételével

Minden a napról szól, ezért az építmény elhelyezését a kardinális irányok alapján „számítják” ki. A cél az, hogy maximalizáljuk a télen a teret fűtő napfény mennyiségét (így kevesebb energiát kell felhasználni a fűtésre), és csökkentsük a nyáron az épületet tűző napfény mennyiségét (így kevesebb energiát kell felhasználni a gépi hűtésre).

Ablakokkal kapcsolatos megfontolások

A déli homlokzatokon a tájolásnak megfelelő ablakfelületet kell alkalmazni, és az üvegezésnek kettős vagy hármas üvegezésű, védőbevonattal ellátott üveget kell tartalmaznia. Ez a legmelegebb hónapokban minimalizálja a térbe jutó hőmennyiséget, míg a hűvösebb téli hónapokban bent tartja a hőt. A déli fekvésű üvegablakfal például a forró nyári hónapokban megsüti a bent tartózkodókat, ha nem gondoskodik a homlokzat árnyékolásáról.

Burkolat a környezeti tényezők szerint

Az épület burkolatának tervezésekor az olyan tényezők, mint a szigetelés, a párazáró és a légzáró rétegek gyökeresen eltérhetnek attól függően, hogy a projekt a hidegebb (pl Nógrád-megye), vagy melegebb éghajlaton történik (ország déli része) található.

Az épület szénlábnyomának minimalizálása

Nézze meg a projekt valódi igényeit. Szüksége van ennyi helyre ? Van-e mód arra, hogy a terek többfunkciósak legyenek ? Szükségünk van-e ennyi saját irodára, ha a személyzet egy része alkalmanként távmunkában dolgozhat, és megoszthatja irodáit (ha kereskedelmi épületről beszélünk) ? Ha a csapat a minimalizálási program mellett döntött, nézze meg az alapterület nagyságát. Lehetséges-e további szinteket hozzáadni, hogy kisebb legyen az alapterület ? Így az épületnek kevesebb földmunkaköltsége lesz, és nagyobb falfelületet kaphat, amely hasznot húzhat a nap melegítő hatásaiból és a természetes napfény megnövekedett mennyiségéből.

Természetes szellőzés

Mivel a meleg levegő felemelkedik, az épületet úgy lehet hűteni, ha a szellőztetést úgy tervezik, hogy a hidegebb levegőt az épület alacsonyan lévő nyílásokon keresztül szívja be, miközben a hőt a tér tetején lévő nyílásokon keresztül vezetik el. A levegő mozgásának sebessége a be és kivezető nyílások közötti függőleges távolságtól, méretüktől és a helyiség magassága szerinti hőmérsékletkülönbségtől függ. Ez megakadályozhatja, hogy a lakók megtapasztalják a „beteg épület” (huzat, vagy az ellentéte, a pangó légáramlás) szindrómát.

Modellezés és elemzés elvégzése

Az energiamodellezés, a világítási modellek, a nappali fényt vizsgáló tanulmányok, a számítási áramlástan mind olyan eszközök, amelyeket a tervezők használhatnak annak megértéséhez, hogy a tervezés hogyan illeszkedik legjobban a helyi környezethez és a helyszínre jellemző mikroklíma jellemzőihez. A megfelelő modellezési szakértelemmel és szoftverekkel rendelkező szakemberek alkalmazása a trükkje annak, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk, miközben a legjobb tervezési lehetőségeket tárulnak fel.

Megoldások és tesztek

A tervezőcsapatnak a tervezés előtti vagy vázlatos tervezési fázisban többször is át kell dolgoznia ezeket az alaprajzokat, hogy a lehető legalacsonyabb energiafelhasználást érje el, az adott helyszínre optimalizálva. Azonban jobb, ha a tervezés korai fázisaiban több időt fordítódik a projekt modellezésére, ami sokkal kevésbé költséges, mint a helyszínen vagy a tervezési folyamat későbbi szakaszában történő módosítások elvégzése. Több megoldás alkalmazása (figyelembevétele), és tesztek után végül az épület közvetlenül a projekt helyszínére jellemző klímára fog reagálni.