A neuroarchitektúra, vagy a magyar nyelvben jobban csengő neuroépítészet (ebben a cikkben mind a két kifejezést használom), a hatékony terek tervezésével foglalkozó tudományág, amely az egészség és az épületek közötti kapcsolatot tanulmányozza az idegtudományok alkalmazásával. Tehát az építészeti elemek hatását vizsgálja az emberek érzelmi és fizikai egészségére.

Az építészetben az olyan szempontok mellett, mint a jogszabályok, az ergonómia és a környezeti kényelem, a neuroarchitektúra az érzelmekre, a boldogságra és a jólétre összpontosít az épületen belül.

A neuroépítészet kevésbé az építészetre, mint inkább az azt megtestesítő emberekre összpontosít. A tudomány feltárja az emberi szeretetet a textúra, a görbék, a szimmetria iránt, és azt, hogy az agy hogyan reagál a különböző terekre.

A neuroarchitektúra jellemzői

A neuroépítészet az idegtudomány és a modern építészet közötti kapcsolatot kereső tudományág. Alapja az a tény, hogy az ember által a térbe illesztett mesterséges elemek jelentős hatással vannak az agy és az idegrendszer működésére. Három terület, nevezetesen a neurológia, a pszichológia és az építészet integrációját jelenti.

A San Diegó-i Építészeti Idegtudományi Akadémia tudományos technológiákat alkalmaz az emberek egy adott épülettérre adott reakciójának tanulmányozására. A virtuális szimuláció az egyik ilyen, a neuroarchitektúrában használt eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy megtapasztalja a teret, mielőtt megépítené azt.

Az építészetnek a felhasználó viselkedésére gyakorolt hatását ezen paraméterek alapján kutatják:

Hőmérséklet: Kényelmes környezetet teremt a kiegyensúlyozott hőmérséklet. Agyunk nagyon érzékeny a hirtelen hőmérsékletváltozásokra, amelyek negatívan befolyásolhatják a lakók kognitív képességeit és érzelmi szintjét.

Világítás: Az intenzív fehér fény segít aktiválni az agyunkat és csökkenti a stresszt. Másrészt egy nem megfelelő megvilágítású helyiség megváltoztatja cirkadián ritmusunkat, és hatással van a lakók hangulatára és aktivitására is.

Növények: A zöld környezet és a természetes anyagok egy biofilikus vagy ökológiai kialakításban pozitívan befolyásolják az emberi viselkedést.

Színek: Felfedezték, hogy a rózsaszín színek megnyugtatják az idegeket és csökkentik a dühöt, míg a meleg színek javítják a termelékenységet és a koncentrációt.

Illatok: Az illatokat általában nem “építik” be az építészeti tervezésbe. De a megfelelő illat, például a természetes illatok feldobhatják a hangulatot, és ezáltal a térben is jobban érzi magát az ember.

Görbék: Az éles, szögletes élek helyett a kerek ívek segítenek ellazítani az agyat.

A neuroarchitektúra nem követ egy kész eljárást. A folyamat a tér típusától, a megrendelő igényeitől és az építés kontextusától függ. A szín, a fény, a lépték, az anyagok, a tereprendezés és az akusztika az igényektől függően változik.
Az idegtudomány feltárja, hogy az agy működése a különböző minták felé a genetikától, a kultúrától és az egyéntől függ.

Ezért ugyanaz a környezet különböző emberekre eltérő hatást gyakorolhat. Ezért meg kell érteni a potenciális lakókat, akik hatékonyan tudják használni a környezetet, és ez a neuroarchitektúra sikeres alkalmazásához vezet.

Példa a neuroarchitektúrára

Jonas Salk, a gyermekbénulás elleni vakcinát kifejlesztő amerikai orvos volt az első, aki megtapasztalta az érzelmek által befolyásolt tereket. Rájött, hogy kreatívabb és inspiráltabb lett, amikor az olaszországi Assisi Szent Ferenc bazilikában járt.

Ezen felbuzdulva Louis Kahn építészt kérte fel, hogy vállaljon el egy olyan projektet, amely a művészet és a tudomány keveréke, ahol minden épület funkcionalitást és esztétikát egyaránt mutat. A tervezés célja az volt, hogy a tudósokat kutatásra ösztönözze. Ez vezetett a Salk Institute for Biological Studies nevű iskola létrehozásához, amely a molekuláris biológia, a genetika, az idegtudományok és a növénybiológia kutatóintézete a kaliforniai La Jollában. Az épület a 20. század egyik legemblematikusabb épülete, ha neuroarchitektúrailag nézzük.

A neuroarchitektúra egy olyan futurisztikus tervezési megközelítés, amely a lakosok egészségét és társadalmi kapcsolatait hivatott javítani. A várostervezés alapvető eszköze, amely az emberi elme és az egészség szempontjából előnyös építési elemekkel rendelkező városokat és településeket eredményez.

Összefoglalva a neuroarchitektúra jellemzői és hatása

A neuroarchitektúra az a tudományág, amely az egészség és az épületek közötti kapcsolat tanulmányozásával, az idegtudományok alkalmazásával hatékony terek tervezésével foglalkozik.

Hogyan befolyásolja az építészet az emberi viselkedést ?

Az építészetnek a lakó viselkedésére gyakorolt hatását bizonyos paraméterek alapján kutatják, mint például a hőmérséklet, a fény, a tér színei, a növények jelenléte, a helyiség illata, a formák és görbék. Az idegtudomány feltárja, hogy az agy működése a különböző mintáktól a genetikától, a kultúrától és az egyéntől függ, amit hasznosítani lehet az épületek kialakításában, hogy az emberek jobban érezzék magukat, és termelékenyebbek legyenek.