Az öngyógyító beton (self-healing concrete) már több éve létezik, ami a telepítés után már nem sok karbantartási munkát von maga után. Most nézzük meg hogy hogyan „működik” és milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár az öngyógyító beton használata. Az öngyógyító beton az intelligens anyagok egy olyan osztálya, amely szerkezetileg beépített képességgel rendelkezik a mechanikai használat által okozott károk hosszabb-rövidebb idővel történő javítására.

Kapcsolódó cikkek
Az öngyógyító beton típusai
Az öngyógyító beton két különböző típusa létezik
- Biotikus.
- Abiotikus.
Biotikus beton
A biotikus betonban baktériumokat használnak a regenerálódás elősegítésére, ezért baktériumbetonnak is nevezik. A repedések öngyógyítására használt baktériumok a savtermelő baktériumok osztályába tartoznak. A baktériumok katalizátorként működnek a repedés gyógyulási folyamatában. Ez a baktériumfajta akkor van előnyös helyzetben, ha a betonszerkezet vízhez vagy nedvességhez jut, mert így tudja a gyógyító hatást kifejeteni.
A különböző használt baktériumok a következők:
- Bacillus pseudofirmus.
- Bacillus balodurans.
- Bacillus cohnil.
- Bacillus paterurizing.
- Bacillus spaericus.
- Escherichia coil.
A baktériumok gyógyító mechanizmusa
Amikor a betonban repedések keletkeznek, a víz beszivárog a repedésekbe, a baktériumok spórái kicsíráznak és táplálkozni kezdenek, az így keletkező kalcium-laktát automatikusan oldhatatlan mészkővé alakul, és elkezd megkeményedni, minden külső segítség nélkül.
Abiotikus beton
Ezek kémiai vegyületek. Akkor előnyös a használatuk, ha a szerkezet nem érintkezik nedvességgel. Néhány vegyi anyag a cianoakrilát, epoxi, poliuretán (PU), metil-metakrilát (MMA), diciklopentadién (DCPD), Na2Sio3 stb a gyógyító szerek a betonban, amelyek a sérülés hatására kezdik kifejteni a hatásukat.
Öngyógyuló beton előállításának módszerei
- Közvetlen módszer.
- Kapszulázás.
Közvetlen módszer
Ennél a módszernél a beton készítése közben közvetlenül a cementkeverékhez adják a gyógyítószereket. A „gyógyítószerek” aránya a felhasznált cementtől típusától függően változik.
Kapszulázás
Ennél a módszernél az öngyógyító szert kapszulázzák, tehát kapszulákat kevernek a még képlékeny betonba, a kapszula különböző típusú héjanyagának és geometriai tulajdonságainak felhasználásával. A mikrokapszulák hozzáadása bizonyos esetekben jobban megmunkálhatóvá teheti a betonkeveréket. A beágyazott kapszuláknak a korai hidratálási szakaszban keletkező hőt és az erősen lúgos cementes környezetet el kell viselniük.
A szerves héjanyagok esetében a legtöbbjük jó stabilitást mutat erősen lúgos környezetben. A szervetlen héjanyagok esetében, mivel az üveg lúgos-szilikát reakciót idézhet elő a betonban, a kerámiákat vagy a módosított üveget részesítik előnyben.
Az öngyógyító beton előnyei
- Az ilyen beton évtizedekig vagy évszázadokig tarthat. Ez az öngyógyító beton legnagyobb előnye. Ez biztosítja, hogy soha többé nem kell cserélni a betonfelületet az élettartama alatt.
- Az öngyógyuló beton csökkenti a beton karbantartását. A normál betonnál a repedéseket be kell tömíteni és le kell zárni. Az öngyógyuló betonnal azonban nem kell ezt megtennie, vagy aggódnia emiatt.
- Javul a beton nyomószilárdsága.
Az öngyógyuló beton hátrányai
- Az egyik legnagyobb hátránya jelenleg a költség. A normál betonhoz képest jóval drágább, és még nem nagyon lehet kapni itt Magyarországon. Talán a jövőben a költségek csökkenni fognak, amikor az öngyógyító beton általánossá válik, mert most még elég kevés helyen beszerezni.
- Még nem sok építkezési vállalkozó tudja, hogyan kell használni ezt a terméket. Mivel ez egy új termék, sok embernek fogalma sincs a használatáról.
- Nem áll rendelkezésre az öngyógyuló beton szabványosítására szolgáló szabályzat.
Végül…
A mikrobiális betontechnológia sok hagyományos technológiánál jobbnak bizonyult környezetbarát jellege és öngyógyító képességei miatt. Megnöveli a szerkezet élettartamát, szinte teljesen feleslegessé válik a karbantartás, és értéknövelő hatás keletkezik az ebből a betonból lévő betonszerkezeteknek.



cikkek amelyek érdekelhetik
Modern Építési Technológiák
Technológiai adaptáció az építőiparban
Belsőépítészet
Kvantifikált komfort: Az érzetalapú belsőépítészeti tervezés
Az építőipar évtizedeken át a szerkezeti integritást, a költséghatékonyságot és a puszta funkcionalitást helyezte előtérbe, miközben>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
A hazai 3D nyomtatás szabályozási korlátai
A globális építőipar mostanra elért egy olyan technológiai fordulóponthoz, ahol a fenntarthatóság és a digitalizáció már>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Technológiai trendek, amelyek 2026-ban átformálják az építőipart
Az építőipar 2026 elejére egyértelműen túllépett a digitális útkeresés fázisán.>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Így formálja át otthonainkat a szélsőséges időjárás
Építészet
A kötelező BIM-alkalmazás szabályozási keretei és stratégiai jelentősége az állami beruházásokban
A magyar építésügyi szabályozás 2024 nyarán behatárolta a hagyományos, kétdimenziós tervezési metodika alkalmazhatóságának végét az>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Az építőipar költségszerkezete 2026-ban
Lakásgenerál
Otthon Start: Technológiai kényszerpálya a négyzetméterár-plafon árnyékában
A 2025 szeptemberében elindított, és 2026-ban teljes kapacitással működő Otthon Start program a felszínen egy>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Hulladékból építőanyag: a 2026-os kényszerpálya
Lakásgenerál
Energetikai oroszrulett: 30% megtakarítás vagy teljes pénzügyi bukás
Fenntartható építészet
Zöld fordulat: Kényszerpálya vagy tőkeemelés?
Időszakos cikkek
Digitális kényszerpálya: Megtérülési matek a magyar építőiparban
Időszakos cikkek
Likviditási önvédelem: Kintlévőség-kezelés az építőiparban 2026-ban
A magyar építőipar évtizedes rákfenéje, a lánctartozás és a fizetési morál ingadozása 2026-ra sem tűnt>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Energiahatékonysági kényszerpálya: A 2026-os felújítási boom