Biodigitális megoldások a jövő építészetében

  • Olvasási idő:3perc

A biodigitális építészet, mint ahogy a nevéből feltétellezzük, olyan élő szervezetek, amiket a technológia által DNS szinten genetikailag módosítva vannak, és olyan irányított növekedésre, és morfológiai tulajdonságokra (alak, kinézet, szerkezet) vannak „beprogramozva” hogy építőelemekre, vagy akár nagyobb építőipari struktúrákká váljanak, vagy inkább jobb kifejezés hogy növekedjenek. Viszont még csak gyerekcipőben jár ez a fajta (bio)technológia, de ma már vannak kézzel fogható „termékei”. Manapság már a technológiai fejlődésnek köszönhetően bármit meg lehet csinálni a valóságban, jelen esetben akár építőelemeket is lehet növeszteni élő szervezetekből.

A biodigitális technológiával természetes „szoftvereket” (genetikai térképeket) lehet előállítani a növényi vagy állati (például a csont) alapanyagok fejlődésirányítására, amelyek a természetes növekedési folyamatukkal építőanyagokat, vagy építőelemeket hoznak létre az építészet és az építőipar számára, ahogy az élő sejt a mesterségesen megtervezett genetikai térkép szerint elrendeződik.

Biodigitális struktúra, ilyen és hasonló szerkezeteket lehet előállítani a biodigitalitással
Biodigitális struktúra, ilyen és hasonló szerkezeteket lehet előállítani a biodigitalitással

A természetben a növekedés egy bonyolult, de magától végbemenő folyamat, amelyet a bioépítészetben próbálnak (ki)használni. Ha ezt az „önnövesztő” természetes folyamatot digitális technológiával kombinálják, akkor létrejön a biodigitális építészet, amely az építészet és a lakhatás jövője lehet valamikor. 

Egy egyszerű példa a nem olyan egyszerű technológia megértéséhez: vegyünk például egy korallt, vagy más néven egy virágállatot, amik a sekély tengerpartok és óceánpartok vízébe találhatóak, és amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat. Ezeknek a „növényeknek” (vagy állatoknak ?) a genetikai szerkezetét megváltoztatják a technológia segítségével, és például egy lyukacsos, vagy üreges téglát növesztenek belőlük, amelyekhez nem kell beton, cement, stb, és nem kell gépeket vagy fosszilis energiát igénybe venni az előállításukhoz. Nagyon sok felhasználási lehetőség létezik, noha sok még csak elméletben létezik, de a fejlesztések jó tempóban haladnak.

Ennél a példánál maradva számítógépes szimulációkkal olyan belső szerkezeteket lehet vizsgálni és tesztelni, és azt utána létrehozni a növesztett téglában, ami rendkívül jó hőszigetelő képességgel bír, vagy akár levegőtisztító képességei is lehetnek a kialakításukból kifolyólag (mint a szennyeződés-elnyelő téglákban).

Ebben hatalmas lehetőség van, mert gondoljunk bele, hogy akár csak egy nap mennyi természetes úton létrejövő növényi anyag keletkezik a világban. Ha ennek a növényi alapú anyagmennyiségnek csak egy kis részét elő lehetne állítani például arra specializálódott farmokon, és a növekedésüket, alakjukat, méretüket szabályozni lehetne, akkor mennyivel energiahatékonyabban, fenntarthatóbban és egyszerűbben lehetne például egy lakóház elemeit „megnöveszteni”.

A biodigitális és genetikai építészet, és az azzal való kutatás 2000-ben alakult Barcelonában (http://www.biodigitalarchitecture.com), a biológiai technikák, a DNS tanulmányozása, algoritmusok és organikus formák kombinálása mesterséges intelligenciával, és digitális technikákkal képesek legyenek építőelemeket, vagy az építészetben használt építészeti struktúrák létrehozását. Emellett tanulmányozták az ókori építészet óta bekövetkezett teljes korszakváltozásokat, valamint a technológia hozzájárulását ezekhez a változásokhoz.

Tehát már itt van az ilyen építőiparral kapcsolatos újabb technológia, ami már több tudományágat is magába foglal, és ami fontos hogy már eredményeket is elért. A technológia exponenciális növekedésének köszönhetően lehet hogy nem is olyan sokára már egy olyan épületben fogunk dolgozni vagy lakni, amely növényi anyagokból szerveződött, mesterségesen megváltoztatott genetikai utasítások alapján.

legfrissebb cikkek
cikkek amelyek érdekelhetik