Az épületinformációs modellezés (BIM) egy innovatív és nagymértékben együttműködő folyamat, amely jelentősen átalakította az építési projektek tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének módját a régebben jól bevált rajzasztalon tervezéshez képest. A BIM lényegében az épület teljes életciklusának digitális ábrázolása, a tervezéstől és a kivitelezéstől az építésig és a karbantartásig.

kapcsolódó cikkek

• Hogyan segít a BIM csökkenteni a hulladékot az építőiparban ?
• Hogyan csökkentheti a BIM és a digitális iker technológia az építőipar szénlábnyomát ?
• A gyártó által készített BIM (épületinformációs modellezés) modellek előnyei

A BIM magában foglalja az épület 3D-s virtuális modelljének létrehozását, amely egy olyan adatbázissal van összekapcsolva, amely a projekthez kapcsolódó összes információt tárolja, beleértve a termékadatokat, az építési terveket, az ütemezési információkat és a karbantartási követelményeket.

Ez az információban gazdag modell lehetővé teszi az építészek, mérnökök, vállalkozók és más érdekelt felek zökkenőmentes együttműködését, csökkentve a hibák és késések számát, valamint javítva a hatékonyságot és a minőséget a projekt teljes életciklusa során.

A BIM továbbá átfogó platformot biztosít az eszközgazdálkodáshoz, lehetővé téve a létesítménygazdák és az épülettulajdonosok számára, hogy hozzáférjenek az összes szükséges információhoz az eszközök hatékony üzemeltetéséhez és karbantartásához. A BIM-folyamatot és a kapcsolódó adatstruktúrákat nemzetközileg az ISO 19650 és 12006 szabványsorozat határozza meg.

Bár a BIM számos előnnyel jár, néhány lehetséges hátrányt is figyelembe kell venni. Például a BIM bevezetésének kezdeti költségei magasak lehetnek, mivel a szoftverbe, képzésbe és egyéb erőforrásokba való beruházást igényel. Emellett egyes érdekeltek ellenállhatnak a változásoknak, és időbe telhet, amíg a projektcsapatok között kialakul az együttműködés kultúrája.

A BIM sikeres bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy a projekt céljai világosak és a munkaterület jól meghatározott legyen. Ezenkívül minden érdekelt félnek elkötelezettnek kell lennie a folyamat iránt, és a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében megfelelő képzést és támogatást kell biztosítani.

A BIM dimenziók megértése: A terminológián túl

A BIM-dimenziók a két- vagy háromdimenziós geometria modellezése közötti különbségtétel eszközeként alakultak ki. Ahogy a technológia fejlődött, úgy fejlődtek a BIM dimenziói is. Kezdetben a BIM 2D-s CAD-rendszerekként indult, majd 3D-s modellező csomagokká fejlődött. Ezután további dimenziókkal egészültek ki, hogy segítsék a projektcsapatokat a modellezni kívánt információk megértésében.

A 4D BIM-et általában úgy ismerik, mint “az ütemezési információk modellezése az építési folyamatok modellezésére”. Ez magában foglalja a 3D modell idődimenzióval való kiegészítését, hogy segítsen az építési folyamat vizualizálásában és az építési tevékenységek tervezésében. Az 5D BIM a “pénzügyi költségek hozzáadása” néven ismert. Ez magában foglalja a költségadatok integrálását a 3D modellbe, hogy segítse a költségvetés-tervezést és a költségbecslést.

Az 5D-n túl nincs nagy nemzetközi konszenzus arról, hogy mi képezi a BIM további dimenzióit. Egyesek a 6D-t “fenntarthatósági információk hozzáadásának”, míg mások a 7D-t “létesítménygazdálkodási információk hozzáadásának” nevezik. Az NBS és a nemzetközi szabványok azonban jellemzően nem hivatkoznak ezekre a dimenziókra. Ehelyett ajánlott a konkrét információs követelmények meghatározása és egyértelmű megfogalmazása.

Ha például a megbízó fél azt szeretné, hogy az egészségvédelemmel és biztonsággal, tűzvédelemmel, inkluzív tervezéssel és fenntarthatósággal kapcsolatos információkat modellezzék, akkor ezeket a követelményeket egyértelműen meg kell jelölni a projektcsoportnak kiadott információs követelményekben. Ezenfelül meg kell határozni a szükséges konkrét információmezőket és a formátumot, amelyben azokat meg kell adni.

Bár a BIM általánosan használt dimenziói hasznos kifejezések lehetnek az ügyfelekkel való kommunikáció megkezdéséhez és a BIM felhasználási eseteinek bemutatásához, fontos megjegyezni, hogy ezek csak terminológiák. A hangsúlyt a konkrét információs követelmények azonosítására és azok világos és tömör módon történő átadására kell helyezni.

Összefoglalva, a BIM dimenziók abból az igényből fejlődtek ki, hogy különbséget kell tenni a geometria két vagy három dimenzióban történő modellezése között. Bár a 4D és az 5D BIM általánosan használatos, ezen túlmenően kevés a nemzetközi konszenzus. 

BIM dimenziók

Miért nem elég a 2D BIM a mai építési projektekhez ?

A 2D BIM, vagyis a további információkkal társított X és Y tengellyel rendelkező digitális geometriai modell (PDF) volt a BIM legkorábbi formája, ahol a terveket és metszeteket gyorsabban és pontosabban lehetett számítógépen kidolgozni, mint manuálisan egy rajztáblán.

A technológia fejlődésével azonban a 2D BIM a mai összetett építési projektekhez már nem megfelelő és elegendő.

Bár a 2D BIM-eszközök lehetővé teszik a paraméterek, korlátozások és koncepciók csatolását a modellhez, a legtöbb iparági szereplő nem tekintené a 2D-s geometriai modelleket BIM-nek. Ennek oka, hogy a 2D modellek csak korlátozott információt nyújtanak, és az egyik nézetben végrehajtott változtatások nem feltétlenül tükröződnek a többi nézetben, ami következetlenségeket és hibákat okoz.

Ezzel szemben a 3D BIM modellek átfogó és integrált ábrázolást nyújtanak az épületről, lehetővé téve a projektcsapatok közötti hatékonyabb együttműködést és kommunikációt. A 3D modellek világosabb képet nyújtanak a tervezési szándékról, lehetővé téve az érdekeltek számára, hogy még az építkezés megkezdése előtt megjelenítsék és elemezzék az épület térbeli kapcsolatait, és azonosítsák az esetleges konfliktusokat vagy hibákat.

A 3D modellek továbbá összekapcsolhatók más információkkal, például ütemezési, költségbecslési és fenntarthatósági adatokkal, hogy az épület teljesebb és pontosabb ábrázolását nyújtsák. A modellezésnek ez az integrált megközelítése kulcsfontosságú a projekt eredményeinek javítása, a költségek csökkentése és a fenntarthatóság fokozása szempontjából.

Bár a 2D BIM jelentős előrelépés volt az építési technológiában, a mai összetett építési projektekhez már nem elegendő. A 3D BIM modellek az épület átfogóbb és integráltabb ábrázolását biztosítják, ami hatékonyabb együttműködést, a hibák csökkentését és a projekt eredményeinek javítását teszi lehetővé. Ezért ajánlott, hogy a projektcsapatok 3D BIM-modelleket alkalmazzanak a BIM teljes körű előnyeinek kihasználása érdekében.

A 3D BIM előnyei az építési projektek számára: A pontosság, a hatékonyság és a koordináció javulása

A 3D BIM, egy olyan digitális geometriai modell, amely egy X, Y és Z tengelyt alkot további információkkal társítva, népszerű modellezési megközelítéssé vált az építőiparban. A 3D modellező eszközök azért voltak sikeresek, mert lehetővé teszik a geometriai információk 2D-s nézeteinek különböző részletességű generálását a 3D modellből. Emellett ütemtervek is készíthetők, amelyek a 3D-modellen belül különböző típusú objektumokról adnak jelentést, és több 3D-modell kombinálható, hogy az esetleges geometriai ütközésekről jelentést lehessen készíteni.

Ezek a funkciók jelentősen javítják a pontosságot és a hatékonyságot, miközben csökkentik a projektekben előforduló hibák kockázatát. Továbbá, ha a modellekhez specifikus információkat adunk hozzá vagy kapcsolunk, további előnyökkel jár.

A 3D BIM az épület átfogóbb és integráltabb ábrázolását is biztosítja, ami jobb kommunikációt és együttműködést tesz lehetővé a projektcsapatok között. Az érdekeltek még az építkezés megkezdése előtt megjeleníthetik és elemezhetik az épület térbeli kapcsolatait, és azonosíthatják az esetleges konfliktusokat vagy hibákat.

A 4D BIM előnyei az építési projektekben

A 4D BIM magában foglalja az ütemezési információk hozzáadását az építési sorrendek modellezéséhez, lehetővé téve a projektcsapatok számára, hogy vizualizálják, hogy az építkezés hogyan fog zajlani. Ez a hozzáadott idődimenzió létfontosságú a kivitelező szempontjából, mivel segít azonosítani az esetleges ütemezési konfliktusokat, és lehetővé teszi az erőforrások jobb koordinálását.

A 4D BIM jelentős előrelépés volt az építőipar számára, amikor az új modellezési eszközök használata lehetővé tette. A 3D modellek megosztásán és koordinálásán keresztül demonstrálta a tervező és építő csapatok közötti együttműködést.

A 4D BIM segítségével a projektcsapatok az építési folyamatot az elejétől a végéig vizualizálhatják, lehetővé téve számukra a lehetséges problémák azonosítását és a munkálatok sorrendjének optimalizálását. Ez hatékonyabb erőforrás-felhasználást, rövidebb építési időt és költségmegtakarítást eredményez.

Az építési folyamat modellezésével továbbá lehetőség nyílik a potenciális kockázatok azonosítására és mérséklésére, csökkentve ezzel a késések vagy költségtúllépések valószínűségét.

A 4D BIM a projektmenedzsment számára is hatékony eszközt biztosít, lehetővé téve pontos és részletes ütemtervek készítését, amelyek segítségével megtervezhető és nyomon követhető a munka előrehaladása. A 3D modell és az ütemterv összekapcsolásával lehetővé válik az építési folyamat vizualizálása és az esetleges ütemezési konfliktusok azonosítása.

Az 5D BIM előnyeinek kihasználása: Költséginformációk hozzáadása a modellhez

Az 5D BIM a költséginformációk hozzáadása a modellhez, így az érdekeltek átfogó képet kaphatnak a projekt pénzügyi vonzatairól. Az 5D BIM megvitatásakor fontos, hogy pontosan meghatározzuk, milyen költséginformációkra van szükség.

Például, a csapattól tőkeköltségeket vagy működési költségeket várnak el ? Ezek a költségek az ajánlatkérés előtti becslések vagy a megépült állapot szerinti költségek nyilvántartása ? Ki a felelős ezen információk hozzáadásáért, és milyen mérési módszert kell alkalmazni ? Ezekre a kérdésekre egyértelmű választ kell adni annak biztosítása érdekében, hogy a csapat pontosan azt nyújtsa, amit elvárnak.

A modell költséginformációkkal való kiegészítésével az érdekeltek megalapozott döntéseket hozhatnak a projekt pénzügyi következményeiről, és így hatékonyabban tudják kezelni a költségeket.

Például a költséginformációknak a 3D modellel való összekapcsolásával lehetőség nyílik költségbecslések elvégzésére a projekt különböző szakaszaiban, így még az építkezés megkezdése előtt azonosíthatók a lehetséges költségmegtakarítások vagy túllépések.

Az 5D BIM továbbá pontosabb és megbízhatóbb költségbecslést tesz lehetővé. A költséginformációknak a 3D modellel való összekapcsolásával lehetőség nyílik a mennyiségi felvételek automatizálására és a mennyiségi számlák létrehozására, csökkentve a hibák és eltérések valószínűségét, ami lehetővé teszi a pontosabb költségvetés-tervezést és előrejelzést.

A 6D BIM demisztifikálása: A létesítménygazdálkodás hozzáadása az információkészlethez

A 6D BIM a létesítménygazdálkodásnak az információkészlethez való hozzáadására vonatkozik. Az iparágban azonban kevés konszenzus van arról, hogy mi is a 6D BIM, és vitatható, hogy ez egyáltalán nem is “dimenzió”. Ezért a 6D BIM megvitatásakor elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk, hogy mire van szükség, hogy minden fél tisztában legyen az elvárásokkal.

A létesítménygazdálkodás minden építési projektnek kulcsfontosságú szempontja, mivel az épület üzemeltetésének és karbantartásának irányítását foglalja magában az építkezés befejezése után. A modell létesítménygazdálkodási információkkal való kiegészítésével az érdekeltek biztosíthatják, hogy az épületet úgy tervezzék és építsék meg, hogy az megfeleljen a hatékony és eredményes karbantartás és üzemeltetés követelményeinek.

Például az épület rendszereire és berendezéseire vonatkozó információk hozzáadásával olyan átfogó karbantartási tervet lehet kidolgozni, amely biztosítja, hogy az épület a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön.

Ezen információknak a 3D modellel való összekapcsolásával lehetővé válik az egyes rendszerek és berendezések helyének és részleteinek vizualizálása, ami lehetővé teszi a karbantartási tevékenységek jobb tervezését és koordinálását.

A 7D BIM megértése: Fenntarthatósági információk hozzáadása az információkészlethez

A 7D BIM-et (hetedik dimenziót) a fenntarthatósági információknak az információkészlethez való hozzáadására használják. A fenntarthatóság minden építési projekt egyik legfontosabb szempontja, és a fenntarthatósági információknak a modellhez való hozzáadásával az érdekeltek biztosíthatják, hogy az épületet úgy tervezzék és építsék meg, hogy a lehető legkisebb legyen a környezeti hatása.

Például az épület energiateljesítményére vonatkozó információk hozzáadásával olyan átfogó energiagazdálkodási tervet lehet kidolgozni, amely biztosítja, hogy az épület a legnagyobb hatékonysággal működjön. Ezen információknak a 3D modellhez való kapcsolásával lehetővé válik az épület energiateljesítményének vizualizálása és a javítandó területek azonosítása.

A 6D BIM-hez hasonlóan azonban az iparágban sincs egyetértés arról, hogy mi a 7D BIM. Ezért fontos, hogy gondosan meghatározzuk a szükséges konkrét információkat. Például milyen fenntarthatósági információkra van szükség ? 

Ezen információk meghatározásával minden fél világosan megértheti, hogy mit várnak el, és így csökken a hibák és félreértések kockázata. Ez segíthet annak biztosításában, hogy az épületet úgy tervezzék és építsék meg, hogy az megfeleljen a fenntarthatóság és a környezeti felelősség követelményeinek.

A 8D BIM előnyeinek maximalizálása: Egészségügyi és biztonsági információk hozzáadása az információkészlethez

A 8D BIM egy olyan kifejezés, amely az egészségügyi és biztonsági információknak az információkészlethez való hozzáadásának folyamatára utal. Az egészségvédelem és biztonság minden építési projekt alapvető szempontja, és a modell egészségvédelmi és biztonsági információkkal való kiegészítésével az érdekeltek biztosíthatják, hogy az épületet úgy tervezzék és építsék meg, hogy a balesetek és sérülések kockázata minimálisra csökkenjen.

Például az épület biztonsági rendszereire és eljárásaira vonatkozó információk hozzáadásával olyan átfogó egészségvédelmi és biztonsági tervet lehet kidolgozni, amely biztosítja, hogy az épület biztonságos legyen a lakók és a dolgozók számára. Ezen információknak a 3D modellhez való kapcsolásával láthatóvá válik az egyes biztonsági rendszerek és eljárások elhelyezkedése és részletei, ami lehetővé teszi az egészségügyi és biztonsági tevékenységek jobb tervezését és koordinálását.

A 6D BIM-hez és a 7D BIM-hez hasonlóan azonban a 8D BIM-ről sem alakult ki konszenzus az iparágban. Ezért fontos, hogy gondosan meghatározzák a szükséges konkrét információkat. Például milyen egészségügyi és biztonsági információkra van szükség ? Ki a felelős ezen információk hozzáadásáért, és milyen formátumban kell azokat megadni ?

A konkrét követelmények meghatározásakor döntő fontosságú az adattípusok, a terjedelem, az egységek, a mértékegységek, a mérési szabályok és minden egyéb releváns tényező figyelembevétele.

Ez segíthet annak biztosításában, hogy az épületet úgy tervezzék és építsék meg, hogy minimálisra csökkenjen a balesetek és sérülések kockázata, elősegítve a dolgozók és a lakók egészségét és biztonságát.

Hogyan használjunk dimenziókat az információs követelmények meghatározásához ?

Az információs követelmények meghatározásakor a dimenziók használata nagyszerű módja lehet a kommunikáció megkezdésének, és annak, hogy jobban megértsük, mire van szükség a projektben. Ahhoz azonban, hogy valóban megértsük, hogy milyen típusú információkra van szükség a projekt során, elengedhetetlen, hogy a dimenziók használatát olyan átfogó útmutatóval kombináljuk, mint a RIBA munkaterv, amelyet arra terveztek, hogy segítse az építészeket és az építőipari szakembereket a teljes építési folyamat irányításában.

Mi az a RIBA  munkaterv ?

A RIBA (Royal Institute of British Architects) munkaterve egy olyan keretrendszer, amely felvázolja az építési projektek tervezési és kivitelezési szakaszait és feladatait. A tervet jellemzően az építészek és más építőipari szakemberek használják.

A RIBA munkaterv a következő szakaszokból áll:

0. szakasz: Stratégiai meghatározás
Ez a szakasz magában foglalja az ügyfél igényeinek, a projektcéloknak és egyéb stratégiai megfontolásoknak a meghatározását, amelyek a tervezési és építési folyamatot alakítják.

1. szakasz: Előkészítés és brief
Ez a szakasz magában foglalja a projektismertető kidolgozását, amely felvázolja a projekt terjedelmét, költségvetését és ütemezését, valamint minden egyéb releváns információt, mint például a helyszínelemzés, épületfelmérések és környezetvédelmi megfontolások.

2. szakasz: Koncepciótervezés
Ez a szakasz magában foglalja a projekt kezdeti tervezési koncepciójának kidolgozását, amely tartalmazhat vázlatokat, modelleket és a javasolt épület egyéb vizuális ábrázolásait.

szakasz: Kidolgozott terv
Ez a szakasz magában foglalja a tervezési koncepció finomítását, valamint a részletes rajzok és specifikációk kidolgozását, beleértve az anyagokat, a szerkezeti rendszereket és egyéb műszaki részleteket.

szakasz: Műszaki tervezés
Ez a szakasz magában foglalja a részletes építési dokumentumok elkészítését, beleértve a rajzokat, előírásokat és ütemterveket, amelyeket a projekt megépítéséhez használnak.

szakasz: Építés
Ez a szakasz magában foglalja az építési folyamat irányítását, beleértve a vállalkozó kiválasztását, a helyszíni felügyeletet és a minőségellenőrzést.

szakasz: Átadás és lezárás
Ez a szakasz magában foglalja a projekt befejezését, beleértve a végső ellenőrzéseket, a tesztelést és az üzembe helyezést, valamint az elkészült épület átadását az ügyfélnek.

A RIBA munkaterv strukturált megközelítést biztosít a tervezési és építési folyamathoz, biztosítva, hogy minden egyes szakasz megfelelően legyen megtervezve és végrehajtva. Emellett keretet biztosít az építész, az ügyfél és a kivitelező csapat többi tagja közötti kommunikációhoz, segítve ezzel, hogy a projekt során mindenki ugyanazon az oldalon álljon.

A RIBA munkaterv átfogó listát kínál a kulcsfontosságú projektstratégiákról, például a tűzbiztonságról, a fenntarthatóságról, az inkluzív tervezésről, a lakhatási tervezésről és még sok másról. E stratégiák mindegyike ezután konkrétabb területekre van lebontva.

Például a fenntarthatóságot a működési szén-dioxid vagy az összekapcsolhatóság és a közlekedés szempontjából vizsgálják. A projekt konkrét igényeinek figyelembevételével meghatározható, hogy milyen információra van szükség, mikor van rá szükség, és ki a felelős a kidolgozásáért.

Ezért lehet még értékesebb a RIBA munkaterv használata az ISO 19650 és az ISO 12006 szabványsorozatokkal együtt. Az ISO 19650 szabványsorozat a projekt teljes életciklusa során az információkezelés folyamatát és eljárásait vázolja fel. Eközben az ISO 12006 szabványsorozat meghatározza az építőipari információk osztályozásának kereteit, és segít biztosítani az információk rendszerezését és könnyű hozzáférhetőségét.

Összefoglalva, egy projekt információs követelményeinek meghatározásakor célszerű a dimenziók, a RIBA munkaterv és a vonatkozó ISO-szabványok kombinációját használni annak érdekében, hogy alaposan megértsük, milyen típusú információra van szükség, mikor van rá szükség, és ki a felelős a kidolgozásáért.

Ezzel biztosíthatja a projekt zökkenőmentes lebonyolítását, és azt, hogy minden érdekelt fél a folyamat minden szakaszában hozzáférjen a szükséges információkhoz.