Mivel az Európai Unió (EU) ambiciózusan törekszik az éghajlati célok elérésére, az építőipar létfontosságú szerepet játszik a fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás előmozdításában. Az EU energiafogyasztásának mintegy 40%-áért és a CO2-kibocsátás 36%-áért felelős építőipar gyakorlatai és anyagai messzemenő környezeti következményekkel járnak. 

Éghajlatálló infrastruktúra: Alkalmazkodás az elkerülhetetlenhez

A változó éghajlat olyan infrastruktúrákat tesz szükségessé, amelyek képesek ellenállni a szélsőséges időjárási eseményeknek és más környezeti stresszhatásoknak. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és költségek csökkentése érdekében elengedhetetlen az ellenálló tervezési elvek alkalmazása az építési projektekben.

Az EU alkalmazkodási stratégiája arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fektessenek be a természetalapú megoldásokba, például a zöld tetőkbe, az áteresztő járdákba és a városi erdőkbe, amelyek bizonyítottan hatékonyan fokozzák az ellenálló képességet és csökkentik az éghajlati hatásokkal szembeni sebezhetőséget.

Az építőipari kivitelezés: Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos kihívások

Az Európai Unióban az építési és bontási hulladék jelentős környezeti problémát jelent, mivel az összes keletkező hulladék mintegy egyharmadát teszi ki. E kérdés kezelése kulcsfontosságú a fenntartható erőforrás-gazdálkodás megvalósításához és az építőipar környezeti lábnyomának csökkentéséhez.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv: Fenntartható keretrendszer

Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve átfogó keretet mutat be a fenntartható erőforrás-gazdálkodás előmozdítására. Hangsúlyozza az építőanyagok újrahasznosításának és újrafelhasználásának fontosságát, ezáltal minimalizálva a hulladék mennyiségét és maximalizálva az értéket. Ezen elvek elfogadásával az építőipari ágazat jelentős lépéseket tehet egy zöldebb és fenntarthatóbb jövő felé.

Mi az a körforgásos gazdaság ?

A körforgásos gazdaság egy olyan gazdasági modell, amely arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse az erőforrások felhasználását és a hulladéktermelést. A hagyományos lineáris gazdasági modellben az alapanyagokból termékek készülnek, amelyeket aztán használnak, majd kidobják. Ezzel szemben a körforgásos gazdaságban a termékek élete vége után nem véget ér, hanem az anyagokat és a termékeket újrahasznosítják, hogy új termékeket lehessen készíteni belőlük.

A körforgásos gazdaságban az erőforrásokat az újrafelhasználásra tervezett termékekkel és folyamatokkal lehet optimalizálni. Például az anyagok újrafeldolgozása, a termékek tervezése és gyártása úgy, hogy könnyen szétszerelhetők és újrahasznosíthatók legyenek, valamint a javítási és felújítási folyamatok előmozdítása mind hozzájárulhat a körforgásos gazdaság kialakításához.

A körforgásos gazdaság célja a fenntartható és környezetbarát gazdasági modell megteremtése, amely csökkenti az erőforrások felhasználását, minimalizálja a hulladéktermelést és hozzájárul a globális környezetvédelemhez.

H2020 BAMB projekt: A körkörös építési modell úttörője

Az innovatív erőforrás-hatékonyság egyik legjobb példája az EU által finanszírozott H2020 BAMB (Buildings as Material Banks) projekt. 

Mi az a H2020 BAMB (Buildings as Material Banks) projekt ?

A H2020 BAMB (Buildings as Material Banks) projekt egy európai uniós kutatási projekt, amelynek célja, hogy elősegítse a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazását az építőiparban. A projekt a 2015 és 2019 közötti időszakban zajlott, és 15 európai ország több mint 15 partnerszervezete vett részt benne.

A BAMB projekt az épületeket anyagbankokként kezeli, amelyekből az építőipar újrahasznosítható anyagokat nyerhet ki a jövőbeni építkezésekre. Ennek érdekében a projekt olyan innovatív módszereket és eszközöket fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik az épületekben található anyagok azonosítását, nyomon követését és újrahasznosítását.

A projekt keretében különböző kutatási területeken dolgoztak, többek között:

• A szabványosítás és a szabályozás elősegítése, hogy az épületek anyagai könnyebben újrahasznosíthatóvá váljanak.
• Az épületekben található anyagok azonosítása és a körforgásos gazdaság elveinek megfelelően való felhasználásának elősegítése.
• Az újrahasznosítási folyamatok javítása, például az épületi anyagok visszanyerésének és feldolgozásának javítása, hogy újra felhasználható termékeket lehessen előállítani belőlük.
• A BAMB projekt eredményei hozzájárulnak a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásához az építőiparban, és segítenek csökkenteni az építőiparban keletkező hulladék mennyiségét, valamint elősegítik az építőipar fenntarthatóbbá tételét.

Ezek az összetevők együttesen a körkörös építési modell felé való elmozdulást ösztönzik, amely minimalizálja a hulladékot és maximalizálja az építőanyagok értékét az életciklusuk során.

Anyagútlevelek: Az építőanyagokban rejlő lehetőségek felszabadítása

Az anyagútlevelek olyan digitális nyilvántartások, amelyek információt nyújtanak az építőanyagok összetételéről, történetéről és lehetséges jövőbeli felhasználásáról. Ezen információk átfogó adatbázisának létrehozásával az építőiparban érdekelt felek megalapozottabb döntéseket hozhatnak az anyagok újrafelhasználásáról és újrahasznosításáról, ezáltal csökkentve a hulladék mennyiségét és elősegítve a körforgásos gazdaságot.

Visszafordítható tervezési és értékmegőrzési folyamatok

A reverzibilis tervezés olyan innovatív megközelítés, amely az épületek és alkotóelemeik olyan tervezését foglalja magában, hogy könnyen szétszerelhetőek és újrafelhasználhatóak legyenek, meghosszabbítva ezzel élettartamukat és maximalizálva értéküket.

Egy példa az építőiparban a reverzibilis tervezésre, amikor az épületek kialakításánál úgy tervezik meg őket, hogy a jövőben könnyen átalakíthatók vagy visszabonthatók legyenek. Például az építőiparban gyakran előfordul, hogy irodaházakat építenek nagyobb társasházak alapjára. Ebben az esetben a reverzibilis tervezés azt jelenti, hogy az alapokat úgy tervezik meg, hogy a jövőben az épület átalakítása vagy visszabontása esetén azok könnyen eltávolíthatók legyenek.

Az épületek anyagának kiválasztása is fontos szerepet játszik a reverzibilis tervezésben. Például az olyan anyagok, mint a fa vagy az acél, könnyebben újrahasznosíthatók, mint a beton vagy az vasbeton. Az építőiparban is egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható anyagok, mint például az újrahasznosított vagy a megújuló anyagok, amelyek lehetővé teszik az épületek anyagainak fenntarthatóbb használatát és az épített környezet további szempontok figyelembevételével történő kialakítását.

Az értékmegőrzési folyamatok ezzel szemben az anyagok és alkatrészek értékének fenntartására összpontosítanak az életciklusuk során azáltal, hogy biztosítják azok hatékony újrafelhasználhatóságát, felújítását vagy újrahasznosítását. Mindkét koncepció hozzájárul a körkörös építési modell átfogó céljához.

A körforgásos gazdaság előmozdítása az építőiparban

A körforgásos gazdaság építőipari ágazatban történő további előmozdítása érdekében fontos megfontolni a következő ajánlásokat:

• Az építőiparban az anyagútlevelek és a visszafordítható tervezési elvek elfogadásának ösztönzése.
• Az építőanyagok újrahasznosítását és újrafelhasználását támogató szakpolitikák és szabályozások végrehajtása.
• Az építészek, mérnökök, vállalkozók és más érdekelt felek közötti együttműködés előmozdítása az innovatív körkörös építési gyakorlatok kidolgozása és végrehajtása érdekében.
• A közvélemény figyelmének felkeltése az építőiparban a körforgásos gazdaság előnyeire, beleértve az erőforrás-hatékonyságot, a hulladékcsökkentést és a hosszú távú gazdasági megtakarításokat.
• A köz- és magánszektor közötti partnerségek előmozdítása a körkörös építési technológiák és gyakorlatok fejlesztését célzó kutatási és fejlesztési kezdeményezések finanszírozása érdekében.

Energiahatékony épületek: Az innováció erejének hasznosítása

Az energiahatékonyság továbbra is a fenntartható építés kulcsfontosságú szempontja. Az EU épületenergetikai irányelv (EPBD, Fit for 55) előírja, hogy az új építményeknek 2021-ig a középületek esetében a közel nulla energiaigényű épületek (nZEB), 2023-ig pedig a magánépületek esetében a közel nulla energiaigényű épületek (nZEB) szabványának kell megfelelniük.

Az olyan technológiák, mint az épületinformációs modellezés (BIM), a fejlett szigetelőanyagok és az intelligens energiagazdálkodási rendszerek jelentősen csökkenthetik az energiafogyasztást és a kibocsátást, megnyitva az utat a dekarbonizált építőipar előtt.

Fenntartható építőanyagok: A zöld épületek alapja

Az erőforrás-igényes anyagok, például a beton és az acél széles körű használata jelentősen hozzájárul az építőipar környezeti lábnyomához. Az EU által finanszírozott RE4 projekt az újrahasznosított CDW-ből készült előregyártott, újrafelhasználható épületelemekben rejlő lehetőségeket vizsgálja, minimalizálva az erőforrás-kitermelést és a hulladéktermelést.

Mi az a RE4 projekt ?

A RE4 (Reuse and Recycling of Construction and Demolition Waste) projekt egy Európai Uniós kutatási projekt, amely 2016 és 2020 között folyt. A projekt célja az volt, hogy innovatív és fenntartható megoldásokat fejlesszen ki az építőipari és bontási hulladék újrahasznosítására és újrahasználására.

A projekt keretében az Európai Unió hat országából (Németország, Olaszország, Belgium, Spanyolország, Dánia és Csehország) származó kutatók, ipari partnerek és intézmények dolgoztak együtt. Az eredményeket a projekt végén bemutatták, és széles körben terjesztették az építőiparban, az újrahasznosítási ágazatban és más érdekelt felek körében.

A RE4 projekt különböző innovatív megoldásokat fejlesztett ki, mint például:

• Újrahasznosított építőipari és bontási hulladék alapú építőanyagok és termékek fejlesztése.
• Az anyagok okos újrahasznosítása, például az épületek kialakítása és az épületi anyagok szétválasztása, hogy azok könnyebben újrahasznosíthatóak legyenek.
• Az újrahasznosítási folyamatok javítása, többek között az anyagok feldolgozásának és újrahasznosításának hatékonyságának növelése.
• Az épületek és az épületi anyagok környezeti hatásainak csökkentése a hulladék keletkezésének minimalizálásával, az újrahasznosítás elősegítésével és a karbantartási és javítási folyamatok előtérbe helyezésével.
• A RE4 projekt eredményei hozzájárulnak az építőipar fenntarthatóságának növeléséhez, az építőipari és bontási hulladék kezelésének javításához, az anyagok újrahasznosításának elősegítéséhez és a globális környezetvédelemhez.

Emellett az olyan bioalapú anyagok, mint a fa, a bambusz és a kenderbeton fenntartható alternatívákat kínálnak, amelyek alacsonyabb megtestesült energiával és szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek.

Együttműködési erőfeszítések: Politika, ipar és társadalom

Az építőipar fenntarthatósági kihívásainak kezelése a politikai döntéshozók, az iparági érdekeltek és a társadalom egészének összehangolt erőfeszítéseit igényli. Az EU „felújítási hullám” stratégiája, amelynek célja az éves felújítási arány megduplázása 2030-ig, jól példázza az épített környezet átalakításának átfogó megközelítését.

A köz- és magánszféra közötti partnerségek, mint például az Európai Építőipari Megfigyelőközpont (ECSO), megkönnyítik a tudáscserét és az együttműködést, és lehetővé teszik az érdekeltek számára a legjobb gyakorlatok átvételét és a fenntartható innováció ösztönzését.

A fenntarthatóság örökségének építése

Miközben az Európai Unió a fenntartható jövő építésére törekszik, az építőipari ágazatnak számos kihívással kell megküzdenie. Az éghajlatváltozással szemben ellenálló infrastruktúra, az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékony épületek, a fenntartható építőanyagok és az együttműködés előmozdításával az ágazat megteremtheti a környezetbarátabb és ellenállóbb épített környezet alapjait.

Az EU ambiciózus éghajlati célkitűzései reményt és inspirációt jelentenek, és arra ösztönzik az építőipart, hogy olyan fenntarthatósági örökséget hozzon létre, amely az elkövetkező generációk javát szolgálja.