Az emberiség ambíciói egyre magasabbra nyúlnak, és az építőipar igazi forradalma azonban nem az acélban, a cementben és az üvegben, hanem a felhőtechnológiában rejlik. Ma egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol a technológia, különösen a felhőtechnológia az építőipar meg nem énekelt hőseként tűnik fel. Itt feltárjuk az építőipar és a felhőalapú számítástechnika közötti szinergiát, és megvizsgáljuk, hogyan alakítja át ez a forradalmi szövetség az épített környezetünket.

kapcsolódó cikkek

• A felhőalapú számítástechnikában rejlő lehetőségek kiaknázása az építőiparban
• Mire tudja használni az építőipar a felhőalapú együttműködési rendszereket ?

A paradigmaváltás a felhőalapú számítástechnikára

Egy hagyományokkal rendelkező iparágban a felhőalapú számítástechnika megjelenése olyan átalakulást indított el, amely átformálja az építőipart. Az építőipar és a felhőalapú számítástechnika összeolvadása kezdetben valószínűtlennek tűnhet, mégis alapvető fontosságú annak megértéséhez, hogy milyen irányba halad a terület. Ennek az elmozdulásnak az alapja maga a felhőalapú számítástechnika megértése.

A számítási felhő megértése

A felhőalapú számítástechnika a legegyszerűbb formában a számítástechnikai szolgáltatások – például szerverek, tárolók, adatbázisok, hálózati képességek, szoftverek, analitikai eszközök, sőt mesterséges intelligencia – interneten keresztül történő nyújtását jelenti, amelyet általában „felhőben”-ként emlegetnek. A „felhő” fogalma itt metaforikus, utalva a felhő mindenütt jelenlévő, mindenütt jelenlévő jellegére, hasonlóan az égen lévő felhőhöz.

A felhőalapú számítástechnika vonzereje az innováció felgyorsításának, az erőforrás-felhasználás optimalizálásának és a méretgazdaságosság megvalósításának lehetőségeiben rejlik. Az internet erejét kihasználva megkönnyíti a felhasználók igényei szerint növelhető vagy csökkenthető számítási erőforrások gazdag választékához való ésszerűsített, igény szerinti hozzáférést.

Hogyan is néz ki a valóságban egy „számítási felhő” ?

A felhőalapú számítástechnikai szolgáltató adatközpontja, amelyet gyakran „felhőnek” is neveznek, egy olyan fizikai helyszín, ahol számos fejlett, nagy teljesítményű számítástechnikai hardver és rendszer található, amelyek együttesen nyújtják a felhőalapú számítástechnikához kapcsolódó szolgáltatásokat. Bár a végfelhasználók számára megfoghatatlannak tűnhet, a „felhő” mégis ezekben a világszerte szétszórt fizikai létesítményekben van lehorgonyozva.

Az adatközpont általános kialakítása a számítási teljesítmény, az adattárolás, a hálózati infrastruktúra és az energiafelhasználás optimalizálására összpontosít, miközben a biztonság, a megbízhatóság és a skálázhatóság prioritást élvez.

Amint belép(ne) egy adatközpontba, valószínűleg azonnal feltűnik az infrastruktúra puszta mérete. A nagy létesítmények több tízezer négyzetméteres területet foglalhatnak el, és gyakran több, különböző célú részre vannak osztva.

Az adatközpontok egyik legfontosabb elemei a szerverállványok. A szerverállvány egy olyan szerkezet, amelyet több szerver, azaz az adatokat tároló és feldolgozó nagy teljesítményű számítógépek elhelyezésére terveztek. Ezek az állványok gyakran sűrűn vannak összezsúfolva és aprólékosan megszervezve a hely optimalizálása és a hatékony hűtés elősegítése érdekében. Magukat a szervereket folyamatosan frissítik és optimalizálják a jobb tárolás, számítási képességek és energiahatékonyság érdekében.

A hálózati infrastruktúra egy másik kritikus összetevő. Ide tartoznak a kapcsolók, útválasztók és tűzfalak, amelyek az adatátvitelért és a biztonságért felelősek. Ezek kezelik az adatáramlást, biztosítva, hogy az adatok gyorsan és biztonságosan eljussanak a megfelelő célállomásra. Az egész adatközpontban kábelek futnak, amelyek minden hardvert összekötnek ezzel a hálózattal.

Az áramellátási és hűtési rendszerek szintén létfontosságúak. A modern adatközpontok redundáns tápegységeket és tartalék generátorokat alkalmaznak, hogy még áramkimaradás esetén is folyamatos működést biztosítsanak.

A szerverek által termelt jelentős hőmennyiség miatt a hatékony hűtőrendszerek a túlmelegedés megelőzése érdekében kiemelkedő fontosságúak. Ezek a rendszerek a hagyományos légkondicionálástól az olyan innovatív megoldásokig terjednek, mint a folyadékhűtés vagy a geotermikus hűtés.

A fizikai és a kiberbiztonság egyaránt rendkívül fontos. Az adatközpontok jellemzően robusztus fizikai biztonsági intézkedésekkel rendelkeznek, beleértve a biometrikus hozzáférést, a videómegfigyelést és néha még a biztonsági személyzetet is. A kiberbiztonsági intézkedéseket, például tűzfalakat, behatolásjelző rendszereket és rendszeres szoftverfrissítéseket alkalmaznak, hogy megvédjék az adatokat a digitális fenyegetésektől.

A skálázhatóság egy másik kulcsfontosságú jellemzője ezeknek a létesítményeknek. Úgy tervezték őket, hogy a kereslet alapján lehetővé tegyék a szolgáltatások bővítését vagy szűkítését. Ez nem csak a további hardverek számára rendelkezésre álló fizikai helyet jelenti, hanem azt is, hogy az új hardvereket zökkenőmentesen integrálni lehet a meglévő hálózati infrastruktúrába.

Összességében egy felhőalapú számítástechnikai szolgáltató adatközpontja egy összetett, jól olajozott gépezet, amely a legmodernebb technológiát és a precíz szervezést használja ki a felhőszolgáltatások nyújtásához, amelyekre nap mint nap támaszkodunk. A belső működés teljes megértéséhez több tényező kölcsönhatását kell megérteni, beleértve a számításelméletet, a hálózattervezést, az energiagazdálkodást, a fizikai és digitális biztonságot, valamint a globális digitális gazdaság változó igényeit.

Tanácsként, ha felhőszolgáltatásokat szeretne igénybe venni, vegye figyelembe a szolgáltató megbízhatóságát és biztonsági intézkedéseit, a szolgáltatások igényeinek megfelelő skálázására való képességét, valamint az adatvédelem kezelésében elért eredményeit.

Kik kínálnak számítási felhőt ?

A felhőalapú számítástechnika, azaz az igény szerinti számítástechnikai szolgáltatások interneten keresztül történő nyújtása alapvetően átalakította a vállalkozások működését. E forradalmi technológia mögött számos vezető szolgáltató áll, amelyek az iparági szabványok közé tartoznak. Ezek a szolgáltatók az adattárolástól és a szerverektől kezdve a feldolgozási teljesítményen át a hálózatig számos szolgáltatást kínálnak, amelyek mindegyike távolról, bárhonnan elérhető, ahol van internetkapcsolat.

Amazon Web Services (AWS)

A felhőalapú számítástechnika területén úttörőnek számít az Amazon Web Services, az Amazon online kiskereskedelmi óriás leányvállalata. Az AWS, ahogyan közismert, 2006-ban indult útjára, és mára a felhőszolgáltatások széles skálájával büszkélkedhet, amely az infrastruktúra-szolgáltatásként nyújtott (IaaS), a platform-szolgáltatásként nyújtott (PaaS) és a szoftver-szolgáltatásként nyújtott (SaaS) modelleket foglalja magában. (Az IaaS hardverrel kapcsolatos szolgáltatásokat, például tárolást és szervereket kínál, a PaaS platformot biztosít a szoftverfejlesztéshez, a SaaS pedig az interneten keresztül szállítja a szoftvereket).

Az AWS híres a rugalmasságáról, skálázhatóságáról és megbízhatóságáról, így minden méretű vállalkozás számára első számú választás. Hatalmas szolgáltatáskínálata, globális infrastruktúrája és biztonsági intézkedései miatt a startupok és a vállalatok egyaránt nagy kedvence. A szolgáltatások puszta terjedelme azonban a kezdők számára túlterhelő lehet, és az AWS árképzési modellje is bonyolult lehet.

Microsoft Azure

A következő a listán a Microsoft Azure, az AWS erős versenytársa, amely hasonló felhőszolgáltatási csomagot kínál. A 2010-ben létrehozott Azure zökkenőmentesen integrálódik más Microsoft-termékekkel, ami különösen vonzóvá teszi a Microsoft-szoftverekre támaszkodó szervezetek számára.

Az Azure-t hibrid felhőképességei (a privát és nyilvános felhőszolgáltatások kombinációja), kiterjedt AI (mesterséges intelligencia) és gépi tanulási eszközei, valamint vállalati szintű biztonsága miatt értékelik. A Microsoft ökoszisztéma részeként ismerős környezetet biztosít a Microsoft-termékeket már használó vállalkozások számára. Az AWS-hez hasonlóan azonban az Azure sokrétű szolgáltatásai is bonyolultak lehetnek a felhőalapú számítástechnikában járatlanok számára.

Google Cloud Platform (GCP)

A Google Cloud Platform ugyan később, 2011-ben lépett a piacra, de jelentős előrelépéseket tett. A GCP a Google keresési és elemzési szakértelmének köszönhetően a nagy adat- és gépi tanulási feladatok kezelésében való jártasságáról ismert.

A Google infrastruktúrája rendkívül skálázható és megbízható, így kiváló választás a nagy forgalmú weboldalak és adatintenzív alkalmazások számára. A GCP a valós idejű kommunikációban is kiemelkedik, és egyszerűsített, felhasználóbarát árstruktúrával büszkélkedhet. Az AWS-hez és az Azure-hoz képest azonban kevesebb funkcióval és földrajzi helyszínnel rendelkezik.

IBM felhő (az IBM információi a felhőtechnológiáról PDF)

Az IBM Cloud egy másik jelentős szereplő a felhőszolgáltatások terén, amely hibrid felhőmegoldásairól, AI- és gépi tanulási képességeiről, valamint a vállalati szintű szolgáltatásokra helyezett nagy hangsúlyról ismert. Az IBM Cloud jól integrálható az IBM más szolgáltatásaival, köztük a nagy teljesítményű AI rendszerével, a Watsonnal.

Az IBM erőssége a vállalati informatikában való mély gyökereiben rejlik, így a nagyvállalatok és kormányzati szervezetek számára is életképes választás. A kisvállalkozások vagy startupok számára azonban kevésbé lehet megfelelő, mivel a vállalati szintű szolgáltatásokra és megoldásokra összpontosít.

Összefoglalva, az AWS, a Microsoft Azure, a Google Cloud Platform és az IBM Cloud a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások legfontosabb szolgáltatói közé tartoznak.

A választás ezek közül nagyban függ az Ön konkrét igényeitől, költségvetésétől, valamint az Ön által igényelt integráció és szolgáltatások típusától. Függetlenül attól, hogy melyik szolgáltatót választja, a felhőre való áttérés gondos tervezést és végrehajtást igényel a maximális előnyök és a zökkenőmentes működés biztosítása érdekében.

Felhőalapú számítástechnika: Az építőipar átalakító ereje

A felhőalapú számítástechnika kezdetleges megértésénél továbblépve elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk annak kézzelfogható alkalmazásait az építőiparban. E technológia potenciális előnyei számosak és széles körűek, a tervezési szakaszoktól kezdve magán az építési folyamaton át egészen az építés utáni eszközkezelésig.

Az innováció ösztönzése

A felhőalapú számítástechnika elősegíti a gyors innovációnak kedvező környezetet. IT-infrastruktúrájuk felhőbe történő áthelyezésével az építőipari vállalatok a fő kompetenciáikra összpontosíthatnak, és az IT-rendszerek kezelésének és karbantartásának összetett feladatát kiszervezhetik a felhőszolgáltatóknak. Ez a váltás jelentősen csökkentheti a működési bonyolultságot és a kapcsolódó költségeket, és így erőforrásokat szabadíthat fel a stratégiai, innovációvezérelt kezdeményezések számára.

Erőforrás-optimalizálás

A felhőalapú számítástechnika rugalmassága lehetővé teszi az építőipari cégek számára, hogy racionalizálják működésüket, és csak azokat az erőforrásokat használják, amelyekre szükségük van, akkor, amikor szükségük van rájuk. Ez az adaptív (alkalmazkodó) erőforrás-felhasználási modell nemcsak a működési hatékonyságot javítja, hanem a pazarlás csökkentésével a fenntarthatósági célokhoz is hozzájárul.

Méretgazdaságossági előnyök realizálása

A felhőalapú számítástechnika költséghatékonysága egy másik meggyőző előny az építőipari vállalatok számára. A felhőszolgáltatások „pay-as-you-go” jellegéből adódóan a cégek kiküszöbölhetik a hardver vagy szoftver megvásárlásával, beállításával és karbantartásával járó tőkekiadásokat. Ez a váltás jelentős megtakarítást jelenthet, különösen a kisebb cégek vagy a korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező induló vállalkozások számára.

Mi a felhőtechnológiában a „pay-as-you-go” szolgáltatás ?

A „pay-as-you-go” a felhőtechnológia egyik megkülönböztető tulajdonsága, amely kulcsfontosságú szerepet játszott a különböző iparágakban való elfogadásában. Ahogy a neve is mutatja, ez a modell lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kizárólag az általuk igénybe vett erőforrásokért és szolgáltatásokért fizessenek, hasonlóan ahhoz, ahogyan a közüzemi szolgáltatásokért, például az áramért vagy a vízért fizetünk.

A Pay-as-you-go modell 

A hagyományos informatikai környezetben a vállalkozásoknak gyakran jelentős előzetes beruházásokat kell eszközölniük hardver, szoftver és informatikai személyzet terén. Ezek az állandó költségek attól függetlenül felmerülnek, hogy az erőforrásokat teljes mértékben kihasználják-e. Ezzel szemben a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatók a pay-as-you-go (vagy fogyasztásalapú) modellt követik, ami jelentős eltérést jelent a hagyományos megközelítéstől.

Ebben a modellben a vállalkozásoknak a felhőszolgáltatások tényleges használata alapján kell fizetniük – ez lehet a felhasznált adattárolás mennyisége, a felhasznált feldolgozási teljesítmény vagy a szükséges sávszélesség. Lényegében ez olyan, mintha à la carte rendelnénk egy étteremben, ahol csak azért fizetünk, amit elfogyasztunk.

Előnyök és stratégiai megfontolások

Számos kényszerítő ok szól amellett, hogy ezt a modellt alkalmazzuk. Először is, hihetetlenül költséghatékony, különösen a kezdő és kisebb vállalkozások számára, mivel kiküszöböli a magas előzetes költségeket, és lehetővé teszi az IT-kiadások jobb ellenőrzését. Emellett figyelemre méltó skálázhatóságot is kínál (a növekvő munkaterhelések kezelésének képessége erőforrások hozzáadásával), lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy igényeiknek megfelelően gyorsan növeljék (vagy csökkentsék) az erőforrásokat.

Másodszor, a pay-as-you-go modell elősegíti az innovációt azáltal, hogy csökkenti az új ötletek tesztelésével járó pénzügyi kockázatot. Mivel csak azért fizet, amit használ, kísérletezhet különböző eszközökkel és technológiákkal anélkül, hogy hosszú távú befektetésekkel kellene foglalkoznia.

Azonban, mint minden üzleti döntés, a pay-as-you-go modell bevezetése is stratégiai megfontolást igényel. Bár jelentős költségmegtakarítást és rugalmasságot biztosíthat, a váratlan költségek elkerülése érdekében elengedhetetlen a használat aprólékos nyomon követése.

Egyes felhőszolgáltatások gyorsan felhalmozhatják a költségeket, ha nem ellenőrzik őket, ezért kritikus fontosságú az irányítási és költségkezelési stratégiák bevezetése. Számos felhőszolgáltató kínál eszközöket és műszerfalakat az erőforrás-felhasználás nyomon követésére és optimalizálására.

Lényegében a felhőtechnológiában a pay-as-you-go modell rugalmas, költséghatékony megközelítést kínál az informatikai erőforrások eléréséhez és felhasználásához. Támogatja a vállalkozásokat az IT-büdzsé hatékony kezelésében, az innováció előmozdításában és a változó igényekhez való gyors alkalmazkodásban.

Mindazonáltal a gondos irányítás és nyomon követés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a költségek összhangban legyenek az elvárásokkal és a költségvetéssel.

Óvatos megfontolások

A mélyreható előnyök ellenére elengedhetetlen, hogy a felhőalapú számítástechnikát kiegyensúlyozott szemlélettel közelítsük meg, figyelembe véve az olyan lehetséges kihívásokat, mint az adatbiztonság és a megfelelés, különösen a szigorú adatvédelmi törvényekkel rendelkező régiókban. Emellett a felhő sikeres bevezetéséhez képzett munkaerőre van szükség, amely mélyen ismeri a felhő ökoszisztémát, és kész a változásokra.

A jövő a felhőben van

A felhőalapú számítástechnika integrálása az építőiparba több mint technológiai fejlesztés; az iparág működésében és innovációjában szeizmikus változást jelent. A felhő erejének kihasználásával az építőipari cégek jelentős versenyelőnyökre tehetnek szert, többek között a fokozott innovációs képességek, az optimalizált erőforrások és a jelentős költségmegtakarítások révén.

Ugyanakkor, ahogyan elfogadjuk ezt az új korszakot, ugyanilyen fontos, hogy éberek maradjunk a lehetséges kihívásokkal szemben, és folyamatosan fejlesszük a felhőben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához szükséges ismereteinket és készségeinket.

Ami egykor az informatika kizárólagos területe volt, ma már olyan különböző ágazatokban is átalakító erő, mint az egészségügy, az oktatás, a pénzügyek és természetesen az építőipar. A közös nevező az adat – a 21. század új aranya – és annak kezelése, feldolgozása és felhasználása, amelyet a felhőtechnológia soha nem látott könnyedséggel és kifinomultsággal tesz lehetővé.

Az építőipar és a felhőtechnológia metszéspontja

Az építőipar, amelyet gyakran a digitális forradalomban lemaradóként tartanak számon, mostanra kezdte megragadni a felhőtechnológia által kínált mélyreható előnyöket. Ez a fejlődés nem ok nélküli. A modern építési projektek, amelyeket összetettségük és nagyságrendjük jellemez, páratlan mértékű pontosságot, együttműködést és adatelemzést igényelnek.

Ennek az átalakulásnak a középpontjában az épületinformációs modellezés (BIM) áll. A BIM egy épület rendkívül részletes, digitális 3D-s modellje, amely a tervezés és a funkció minden elemére vonatkozó adatokat hordoz. Olyan, mintha az épület miniatűr másolata lenne a zsebünkben, annak minden rendszerével együtt. A felhőtechnológiával ez a zseb kitágul, hogy bárhol, bármikor, bármilyen eszközön elférjen.

A BIM-modellek felhőben történő megosztása megkönnyíti a valós idejű együttműködést az építészek, mérnökök, kivitelezők és ügyfelek között. Ez az adatszinkronizáció jobb döntéshozatalt, nagyobb termelékenységet, kevesebb hibát és költségmegtakarítást eredményez – mind olyan pillérek, amelyek egy sikeres építési projekt alapját erősítik.

Innovációk és fejlesztések

A BIM-en túl a felhőtechnológia egy sor más innovációt is bevezet az építőiparban. Az egyik jelentős fejlesztés az IoT (Internet of Things). Az IoT-eszközök, például az építkezéseken elhelyezett intelligens érzékelők hatalmas mennyiségű adatot generálnak.

A felhőalapú adatelemzést kihasználva ezek az adatok valós időben tájékoztathatják a projektvezetőket a helyszíni körülményekről, a berendezések állapotáról, sőt, a munkások biztonságáról is.

A felhőalapú gépi tanulás (ML) és a mesterséges intelligencia (AI) ígéretes hatással van az építőipari előrejelző analitikára. A múltbeli adatok elemzésével ezek a technológiák előre jelezhetik a lehetséges problémákat, tervezési ajánlásokat adhatnak, és optimalizálhatják az erőforrások elosztását.

Az ilyen előrejelző képességek olyanok, mintha kristálygömbünk lenne, amely előre látja a késéseket, költségtúllépéseket vagy szerkezeti hiányosságokat, mielőtt azok jelentkeznének.

Építés a felhő korában: A jövőbe tekintve

Ahogy az építőipar és a felhőalapú számítástechnika területe egyre inkább összefonódik, olyan mélyreható átalakulásnak lehetünk tanúi, amely még csak sejteti a benne rejlő lehetőségek teljes mértékét. A két iparág közötti szinergia átformálja az építőipar tájképét, és eddig soha nem látott lehetőségeket és innovatív módszereket kínál a munkavégzéshez.

Az elkövetkező korszakba merülve egyértelmű, hogy az építőipar hagyományos képét – poros, zajjal teli építkezések – hamarosan felváltja egy fejlettebb, a csúcstechnológiai központokat idéző kép.

Virtuális valóság és kiterjesztett valóság: Életet lehelnek a tervrajzokba

Ennek a metamorfózisnak jelentős eleme a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) megjelenése, amelyek a felhőtechnológiával párosulva paradigmaváltást ígérnek az építészeti tervek megjelenítésének és megtapasztalásának módjában. A VR és az AR (digitális technológiák, amelyek teljesen magával ragadó virtuális környezeteket hoznak létre, illetve virtuális tárgyakat helyeznek a fizikai valóságra) az épületmodellekkel való interakciót teszi lehetővé.

A felhőalapú VR- és AR-rendszerek segítségével az építészek és az ügyfelek is virtuális utazásra indulhatnak az épületben, még mielőtt az első téglát leraknák. Képzelje el, hogy végigsétálhat egy téren, tervezési döntéseket hozhat és felismerheti a lehetséges problémákat, mindezt kényelmesen az irodájából. Az interakciónak ez a szintje nemcsak az alkotás folyamatát gazdagítja, hanem elősegíti a különböző érdekelt felek közötti jobb megértést és együttműködést is.

Dróntechnológia: Az építkezések megfigyelése az égből

A dróntechnológia megjelenése egy másik jelentős előnyt is kínál. A drónok, a pilóta nélküli légi járművek, nagy felbontású képek rögzítésével és átfogó adatok összegyűjtésével kerülnek a képbe. Az építőiparban ez a folyamatban lévő projektek pontosabb, dinamikusabb és szélesebb körű áttekintését jelenti.

A drónok által rögzített adatok a felhőalapú rendszerekbe táplálnak, lehetővé téve a valós idejű helyszíni megfigyelést és az azonnali adatelemzést. A technológia ezen fúziója növelheti a hatékonyságot és a pontosságot, csökkentve a hibalehetőségeket és javítva a projektmenedzsment képességeket.

Ez azt jelenti, hogy a projektmenedzsereknek többé nem kell kizárólag a földi jelentésekre hagyatkozniuk; mostantól a teljes helyszínről madártávlatból is hozzáférhetnek, ami jobb döntéshozatalt eredményez.

Az előnyök és hátrányok: kiegyensúlyozott perspektíva

Bár az építőipar és a felhőtechnológia szimbiózisa hatalmas lehetőségeket rejt magában, mint minden jelentős előrelépés, ez sem mentes a kihívásoktól. Pozitívum, hogy ezek a technológiák csökkenthetik a költségeket, racionalizálhatják a folyamatokat, javíthatják az együttműködést és fokozhatják a biztonságot az építkezéseken.

Ugyanakkor figyelembe kell venni az árnyoldalait is. Például a felhőalapú rendszerekre való áttérés jelentős kezdeti beruházásokat jelenthet, és a személyzet megfelelő képzésének szükségességét, hogy elsajátítsák az új eszközök használatát. Az adatbiztonság kérdése is kulcsfontosságú, ami egyre nagyobb gondot jelent, mivel egyre több információt töltenek fel a felhőbe.

E kihívások ellenére egyértelmű, hogy a felhőtechnológia előnyei messze felülmúlják a hátrányokat, így az építőipar jövőjének kulcsfontosságú elemévé válik.

Összefoglalva, az építőiparban egy monumentális változás küszöbén állunk, amelyet az építőipar és a felhőtechnológia szimbiózisa hajt. Ahogy haladunk előre ebbe a merész új korszakba, világossá válik, hogy az építkezés hagyományos fogalma drasztikusan meg fog változni, ami izgalmas új lehetőségeket és kihívásokat hoz magával.

Ahogy építjük világunkat, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy eszközeink a kézzelfoghatót meghaladóan fejlődtek.

A felhőtechnológia nem egyszerűen az építkezés eszköze, hanem a tervrajz szerves részévé válik. Az építőipar és a felhőalapú számítástechnika összeolvadása egy új állványzat – egy digitális állványzat, amelyre a jövő városai épülnek. Ez egy olyan paradigmaváltás, amely mindannyiunkat – építészeket, mérnököket, vállalkozókat és a nyilvánosságot – arra ösztönöz, hogy a felhő által formált világban újraértelmezzük az építés határait.