A tornyosuló felhőkarcolókban, a hidakban és a lakott otthonok csendes otthonosságában érzékeljük az építőipar kézzelfogható eredményeit. Az acél és a beton e birodalma alatt azonban beszállítók, vállalkozók, szabályozók és ügyfelek bonyolult hálózata – az építőipari ellátási lánc – húzódik, amely csendben hangszereli a városfejlesztés szimfóniáját.

kapcsolódó cikkek

Hogyan fogja megváltoztatni az építőipart a blokklánc (blockchain) technológia ?
Mire használható a blokklánc-technológia az építésben ?

E bonyolult rendszer közepette az elszámoltathatóság és az átláthatóság gyakran szenved. A blokklánc és más digitális főkönyvi technológiák formájában azonban új hajnal virrad, amely az átláthatóság, a hatékonyság és a bizalom soha nem látott szintjét ígéri az építőipari ellátási láncokban. 

Mi az a blokklánc technológia, és mire jó ?

A blokklánc technológia alapvetően egyfajta elosztott főkönyvi rendszer. A főkönyv, leegyszerűsítve, a tranzakciók vagy események nyilvántartása. A hagyományos főkönyvek centralizáltak, és egyetlen szervezet (például egy bank, amely a pénzügyi tranzakciókat rögzíti) vezeti őket. Ezzel szemben a blokklánc elosztott, ami azt jelenti, hogy a főkönyvet több egység vagy “csomópont” osztja meg.

A blokkláncot az különbözteti meg más elosztott főkönyvi technológiáktól, hogy az adatok integritásának és biztonságának biztosítása érdekében kriptográfiai elveket alkalmaz. A lánc minden egyes “blokkja” tranzakciók egy csoportját tartalmazza, amelyek mindegyike egy kriptográfiai hash (matematikai függvény, amely egy bemeneti adatot fogad el, és egy fix méretű bájtsorozatot ad vissza, amelyet gyakran az adatok integritásának ellenőrzésére használnak) által biztosított.

A hash érzékeny a blokkban lévő adatokra; még egy apró módosítás is teljesen megváltoztatja a kapott hash-t. Ez, valamint az a tény, hogy minden egyes blokk tartalmazza az előző blokk hash-ját, rendkívül ellenállóvá teszi a blokkláncot a manipulációval szemben.

Lényegében a teljes láncot egy adott blokkig meg kellene változtatni ahhoz, hogy az adott blokk tartalmának bármely része megváltozzon, ami egy nagy és aktív blokklánc-hálózatban gyakorlatilag lehetetlen.

Az új blokkok hozzáadása a lánchoz “bányászat” néven ismert folyamat, amelyet a hálózat csomópontjai végeznek. A bányászok egy összetett matematikai probléma megoldásáért versenyeznek, amely jelentős számítási erőforrásokat igényel.

Az a csomópont, amelyik elsőként oldja meg a feladatot, új blokkot adhat hozzá a lánchoz, és kriptopénzzel (egyfajta digitális vagy virtuális fizetőeszköz, amely a biztonság érdekében kriptográfiát használ) jutalmazzák. Ez arra ösztönzi a csomópontokat, hogy részt vegyenek a blokklánc karbantartásában, és hozzájárul a hálózat elosztott jellegéhez.

A blokklánc-technológia legismertebb alkalmazása a Bitcoin, az első kriptopénz. A blokklánc lehetséges alkalmazásai azonban messze túlmutatnak a kriptopénzeken. A blokklánc bármilyen helyzetben használható, ahol értékes a tranzakciók hamisításálló, átlátható és decentralizált nyilvántartása. Például:

• Ellátási lánc menedzsment: A blokklánc ellenőrizhető és állandó történetet biztosíthat a termékekről a gyártástól az értékesítésig. Ez növelheti az átláthatóságot, csökkentheti a csalásokat, és lehetővé teheti a fogyasztók számára, hogy tájékozottabb döntéseket hozzanak.

  ---

• Szavazási rendszerek: A blokklánc használatával a szavazási rendszerek biztonságosabbá, átláthatóbbá és manipulációnak ellenállóbbá válhatnak, növelve a demokratikus folyamatok integritását.

  ---

• Intelligens szerződések: Ezek olyan programozható szerződések, amelyek előre meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtódnak. Az Ethereumhoz hasonló blokklánc-hálózatokban használják őket, és számos folyamat és tranzakció automatizálására alkalmasak.

  ---

• Decentralizált pénzügyek (DeFi): Célja a hagyományos pénzügyi rendszerek (például a hitelek vagy a biztosítások) decentralizált, nyílt módon történő újjáteremtése. A blokklánc kulcsfontosságú a DeFi szempontjából, mivel lehetővé teszi olyan pénzügyi eszközök létrehozását, amelyeket nem ellenőriz semmilyen központi hatóság.

  ---

• Digitális identitás: A blokklánc keretet biztosíthat a biztonságos, privát és hordozható digitális identitások számára. Ez különösen hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor a személyazonosság bizonyítása kritikus, például online tranzakciók vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés esetén.

  ---

• Szellemi tulajdonjogok: A blokklánc átlátható és hamisíthatatlan rendszert biztosíthat a szellemi tulajdonjogok kezelésére, egyértelmű bizonyítékot szolgáltatva a tulajdonjogról.

A blokklánc-technológia legjobb kihasználásához elengedhetetlen annak erősségeinek és gyengeségeinek megértése.

Pozitívum, hogy a blokklánc nagyfokú biztonságot, átláthatóságot és csalással szembeni ellenálló képességet biztosít.

Hátránya, hogy a technológia még viszonylag új, és a skálázhatósággal, a környezeti hatásokkal, valamint a jogi és szabályozási kihívásokkal kapcsolatos problémákkal kell szembenéznie. Alaposan fel kell mérni, hogy a blokklánc használatának előnyei minden egyes esetben felülmúlják-e a lehetséges hátrányokat.

Blockchain és átláthatóság az építőiparban

A hagyományos építőipari beszállítói láncok tele vannak hatékonysági hiányosságokkal és átláthatatlansággal, ami költségtúllépésekhez, projektkésésekhez, valamint megfelelési és minőségi problémákhoz vezet. A blokklánc a benne rejlő átláthatóságával képes ellensúlyozni ezeket a problémákat.

A nyersanyagok beszerzésétől a projektek végső átadásáig minden tranzakció rögzíthető, nyomon követhető és ellenőrizhető egy blokkláncplatformon. 

Ez kiküszöböli az “árnyékos sarkokat”, ahol csalárd gyakorlatok vagy rossz minőségű anyagok leselkedhetnek. A blokklánc decentralizált jellege azt jelenti, hogy egyetlen fél sem tudja manipulálni vagy ellenőrizni az információáramlást, ami elősegíti az egyenlőbb versenyfeltételeket és végső soron az igazságosabb üzleti gyakorlatot.

Egy nem valós példa a blokklánc használatára

Képzeljünk el egy forgatókönyvet, amely egy építési projektet foglal magában. Tegyük fel, hogy egy új lakópark építésére irányuló projektet irányít. A projektben különböző felek vesznek részt: az építőipari vállalat, az építőanyagok beszállítói, az építészek, a villany- és vízvezeték-szerelők stb. E projekt esetében úgy dönt, hogy blokklánc-technológiát használ az anyagok, a fizetések és az elvégzett munkák áramlásának nyomon követésére.

• A projekt kezdeményezése: A projekt kezdetén létrehoz egy blokklánchálózatot, amelyhez minden fél hozzáférhet. Az első blokk, vagyis a “genezis blokk” tartalmazhatja a projekt alapvető részleteit: a projekttervet, a szerződéseket és más kulcsfontosságú dokumentációt.

  ---

• Tranzakciók rögzítése: A munka előrehaladtával a tranzakciókat rögzítik a blokkláncban. Amikor például egy beszállító leszállít egy téglatételt, ez a szállítás tranzakcióként rögzítésre kerül: “A szállító 1000 téglát szállított július 2-án”. Hasonlóképpen, amikor a kőműves befejez egy napi munkát, ez is rögzíthető: “Vagy a B vállalkozó július 3-án befejezte a keleti fal téglaépítését”.

  ---

• Tranzakciók hitelesítése: Ezek a tranzakciók azonban nem kerülnek fel azonnal a blokkláncra. Először a hálózatban több fél (például más beszállítók, vállalkozók és a projektmenedzser) ellenőrzi őket. Ez az elosztott ellenőrzési folyamat segít biztosítani a tranzakciós adatok hitelességét és pontosságát.

  ---

• Hozzáadás a lánchoz: Miután több tranzakciót ellenőriztek, azokat egy új blokkba csoportosítják. Ezt a blokkot hozzáadják a blokklánchoz, állandó és átlátható nyilvántartást biztosítva a projekt előrehaladásáról.

  ---

• Blokkok összekapcsolása: Minden új blokk tartalmazza az előző blokk egyedi azonosítóját (úgynevezett hash), amely összekapcsolja őket egy láncban. Ez biztosítja, hogy miután egy blokkot hozzáadtak a lánchoz, annak tartalma nem módosítható anélkül, hogy a változás ne lenne nyilvánvaló minden fél számára.

Ily módon a blokklánc nagymértékben javíthatja az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a hatékonyságot egy építési projektben. Valós idejű, hamisíthatatlan nyilvántartást biztosíthatna az anyagszállításokról, az elvégzett munkákról és a kifizetésekről. Ez segíthet megelőzni a vitákat, csökkentheti a papírmunkát, és biztosíthatja, hogy minden fél egy oldalon álljon a projekt állapotával kapcsolatban.

Ne feledje, ez egy leegyszerűsített példa. A valóságban a blokklánc megvalósítása egy építési projektben sokkal összetettebb lenne, és jelentős előzetes technológiai és képzési beruházásokat igényelne.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár a blokklánc javíthatja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, nem tudja megakadályozni a visszaélések minden formáját – például egy tisztességtelen fél továbbra is rögzíthet hamis tranzakciókat. Mint ilyen, a blokklánc csak egy eszköz a sok közül az építési projekt hatékony irányításához.

Az építőipari ellátási lánc racionalizálása blokklánccal

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a blokkláncban rejlő lehetőségeket az építőipari ellátási lánc hatékonyságának előmozdítására. Hagyományosan az ellátási lánc kezelése nehézkes feladat volt, amelyet gyakran papírmunka, kézi nyomon követés és hitelesítés gyötört. A blokklánc az automatizált, valós idejű nyomon követési és érvényesítési képességeivel radikálisan racionalizálhatja ezeket a folyamatokat.

A blokkláncon intelligens szerződések – olyan önvégrehajtó szerződések, amelyek feltételei közvetlenül kódba vannak írva – valósíthatók meg. Ezek kiküszöbölik a közvetítők szükségességét, csökkentve a költségeket és növelve a tranzakciók sebességét. Az intelligens szerződések ráadásul automatikusan érvényesíthetik a szabályozásoknak és szabványoknak való megfelelést, minimalizálva a szerződéses viták és a projekt késedelmének kockázatát.

A végső pillér az építőiparban

A bizalmat – a közmondásos cementet, amely az építőipari ellátási lánc különböző elemeit összeköti – gyakran a legnehezebb megteremteni és fenntartani. A blokklánc itt is erőteljes szövetségesnek bizonyul. Mivel minden tranzakció megváltoztathatatlan és átlátható, a felek megbízhatnak az információk hitelességében és pontosságában anélkül, hogy egymásra kellene hagyatkozniuk, vagy egymásban kellene bízniuk.

A blokklánc által biztosított adatvezérelt objektivitás erősebb, ellenállóbb kapcsolatokat támaszthat alá a vállalkozók, beszállítók, ügyfelek és szabályozók között.

Ma, amikor az építőipar a növekvő komplexitás és a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás növekvő követelményeinek kettős kihívásával küzd, a blokklánc és más digitális főkönyvi technológiák alkalmazása nem pusztán egy technológiai előremutató stratégia, hanem a túlélés és a növekedés elengedhetetlen feltétele. 

Az út nem mentes a kihívásoktól – szabályozási akadályok, technológiai tanulási görbék és a változással szembeni kezdeti ellenállás. Azonban az ígéret, amelyet ezek a technológiák egy átláthatóbb, hatékonyabb és bizalomteljesebb építőipari tájképet ígérnek, nem csak érdemes, hanem létfontosságúvá is teszi ezt az utat.

Ahogy építészeti jövőnk felé tekintünk, az ágazatnak arra kell törekednie, hogy kihasználja ezeket a digitális eszközöket, hogy olyan építőipari ökoszisztémát alakítson ki, ahol a bizalom nem egy áhított ritkaság, hanem a norma. Ami minket, ennek az építési saga-nak a szemlélőit és haszonélvezőit illeti, megnyugvást jelenthet számunkra, hogy az általunk lakott és megcsodált építmények nemcsak vasból, cementből és építészeti zsenialitásból, hanem a blokklánc-indukált átláthatóság, hatékonyság és bizalom szilárd alapkövéből is születnek.

Egy olyan korszakban, amikor az adat az új arany, a bizalom pedig a végső fizetőeszköz, a blokklánc szerepe az építőipari ellátási láncban egy hatásos elbeszélést mutat be arról, hogy a technológia hogyan építhet egy fényesebb, biztonságosabb és igazságosabb jövőt.