Az építőipar nem éppen az a terület, amit az ember elsőre a technológiai forradalom élvonalába sorolna. Ha meghalljuk a szót, hogy „építkezés”, sokaknak még mindig a poros munkaterületek, a kalapácsok csattogása és a kézzel rajzolt tervrajzok jutnak eszébe. Pedig 2025-ben már egészen más a helyzet: az ágazat csendben, de határozottan átalakult, és az adatok váltak az új betonná, ami mindent összetart.

---

Az adatok mint az építőipar új alapkövei

Kezdjük az alapoknál: az építőipar az utóbbi években rákapott a digitalizációra, és ez nem véletlen. Az ágazat az elmúlt két évben 6%-kal zsugorodott, ebből csak 2024-ben 4,2% volt a visszaesés – derül ki a Portfolio.hu friss elemzéséből.

Ez a szám ijesztő lehet, de a szakértők szerint már túl vagyunk a mélyponton, és a fellendülés motorja részben az adatokra épülő technológia. Gondoljanak csak bele: egy építkezés ma már nem csupán téglák és malter halmozása, hanem egy adatvezérelt folyamat, ahol minden lépést számok és algoritmusok optimalizálnak.

Az épületinformáció-modellezés (BIM), vagyis az épületek digitális ikreinek létrehozása például teljesen átformálta a tervezést és a kivitelezést. Ez nem csak egy fancy 3D-s rajz, hanem egy olyan rendszer, ami az épület minden porcikájáról – a falak hőszigetelésétől a csövek elhelyezkedéséig – valós idejű adatokat szolgáltat.

Egy budapesti irodaépület esetében például a BIM segítségével már az tervezési fázisban kiderült, hogy egy rosszul pozícionált szellőzőrendszer 15%-kal növelné a fűtési költségeket. Az adatoknak hála ezt még az első kapavágás előtt korrigálták.

---

Hogyan gyorsítanak fel mindent az intelligens technológiák?

Ha volt már dolguk építkezéssel, tudják, hogy a csúszások és a költségtúllépések szinte elkerülhetetlenek. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy az intelligens technológiák ezt a káoszt is képesek megszelídíteni? Az IoT (Internet of Things), vagyis a dolgok internete például valós időben figyeli a munkaterületet. Érzékelők jelzik, ha egy betonkeverő túlmelegszik, vagy ha a munkások védőfelszerelés nélkül mászkálnak – így a balesetek száma is csökkenhet.

Egy konkrét példa: a Porotherm X-therm tégla, amit a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen fejlesztettek ki, 50%-kal jobb hőszigetelést biztosít a hagyományos téglákhoz képest. De az igazi trükk nem is maga az anyag, hanem az, hogy a gyártók az építési adatok elemzésével pontosan tudják, hol és hogyan érdemes használni. Tavaly ősz óta a falazóelemek iránti kereslet nőtt, ami azt mutatja, hogy a piac is reagál ezekre az innovációkra.

---

Fenntarthatóság és adatok: a zöld jövő kulcsa

Az építőipar régóta a környezetszennyezés egyik nagyágyúja – gondoljunk csak a cementgyártás CO2-kibocsátására. De itt is az adatok menthetik meg a helyzetet. Az ÉMI új környezeti információs rendszere például lehetővé teszi, hogy a gyártók és beruházók pontosan lássák, melyik anyag mennyire zöld. Így nem csak a szabályozásoknak felelhetünk meg, hanem valóban fenntartható épületeket húzhatunk fel.

Például a fehér tetőcserepek, amelyek jobban visszaverik a napfényt, már most népszerűek a városi hőszigetek ellen. De vajon honnan tudjuk, hogy egy adott tetőcserép mennyivel csökkenti a hőterhelést? Hát persze, hogy az adatokból! Az IoT-szenzorok és a modellezés együtt mutatják meg, hogy egy új technológia valóban hoz-e változást, vagy csak jól hangzik a marketinganyagokban.

---

Mi az a BIM, és miért kell róla tudni?

Az épületinformáció-modellezés (BIM) olyan, mint egy szuperokos építési napló. Képzeljék el, hogy az épületüknek van egy digitális „ikertestvére”, ami mindent tud: hány csavar kell a tartószerkezethez, milyen vastag legyen a szigetelés, sőt még azt is, hogy 20 év múlva mennyibe kerülne egy felújítás. Ez nem csak a tervezőknek segít, hanem a kivitelezőknek és az üzemeltetőknek is, mert minden adat egy helyen van, és folyamatosan frissül. Egy laikusnak talán sci-finek tűnik, de ma már ez a valóság!

---

Miért nem megy ez adatok nélkül?

Képzeljék el, hogy egy szakács recept nélkül próbál meg egy bonyolult ételt elkészíteni – lehet, hogy sikerül, de nagy esély van rá, hogy ehetetlen lesz a végeredmény. Az építőiparban ugyanez a helyzet: az adatok nélküli technológia csak félkarú óriás. A BuildEXT szakértői szerint a BIM hatékonyságának 90%-a az adatok minőségén és az együttműködésen múlik. Ha a szenzorok hibás számokat küldenek, vagy a csapatok nem osztják meg az infókat, az egész rendszer dugába dől.

Egy friss konferencián a Graphisoft is kiemelte, hogy a modellalapú szén-dioxid-számítás az új sláger. Ez azt jelenti, hogy már az tervezéskor meg tudjuk mondani, egy épület mennyire lesz klímabarát – de ehhez rengeteg adatra van szükség, az alapanyagoktól a szállítási távolságokig.

---

Hová tartunk 2025-ben?

Az építőipar jövője kétségtelenül az adatok és a technológia kéz a kézben járásáról szól. A Portfolio szerint az ágazatban óvatos optimizmus érezhető, amit az olyan fejlesztések hajtanak, mint az intelligens anyagok vagy a valós idejű monitoring. De ne feledjék: ez nem csak a nagyvállalatok játszótere. Egy kisebb kivitelező is profitálhat abból, ha okoseszközökkel követi az anyagmozgást, vagy ha egy egyszerű szoftverrel optimalizálja a munkarendet.

Szóval, mit gondolnak? Elképzelhető, hogy pár év múlva már egy okostelefonról irányítjuk a házunk építését, miközben az adatok alapján a rendszer magától javasol zöldebb megoldásokat? Egy biztos: az építőipar már nem az a lassú óriás, aminek eddig láttuk – és ezt az adatvezérelt technológiáknak köszönhetjük.