Olvasási idő:6perc

Az építőipar mindig is a kétkezi munka fellegvára volt, ahol az izzadság, a por és a kalapács hangja határozta meg a mindennapokat. De mi történik, ha a robotok is bekopognak az építkezésekre? Csökkentik a munkahelyek számát, vagy éppen új lehetőségeket teremtenek? És vajon mit kell megtanulnia annak, aki nem akar lemaradni ebben a technológiai forradalomban?

Kapcsolódó cikkek

Digitalizáció a hazai építőipar megújulásáért

A mesterséges intelligencia megjelenése és hatásai az építőiparban

Robusztus digitális stratégiák és automatizálás az építőipari műveletek egyszerűsítéséhez

Az építőipari robotika bevezetésének kihívásai

Az biztos, hogy a robotizálás nem holnap reggelre írja át a szabályokat, de már most érezhető a hatása. A kérdés csak az: mire készüljünk fel, ha nem akarunk a gépek árnyékában kullogni?

Robotok az építkezésen: fenyegetés vagy lehetőség?

Kezdjük a lényeggel: a robotizálás nem feltétlenül a munkanélküliség szinonimája. Egy friss, 2024-es Világgazdasági Fórum jelentés szerint az automatizáció globálisan a munkahelyek 41%-át érintheti az elkövetkező öt évben, de ez nem pusztán megszűnést jelent. Az építőiparban például a robotok inkább a monoton, veszélyes vagy fizikailag megterhelő feladatok átvételében jeleskednek.

Gondoljunk csak a téglarakó gépekre, amelyek óránként több száz téglát helyeznek el milliméteres pontossággal, vagy a drónokra, amelyek pillanatok alatt felmérik egy területet.

Magyarországon az építőipar 2024-ben is jelentős munkaerőhiánnyal küzdött – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly év végén 45 ezer betöltetlen állás volt a szektorban. Ebben a helyzetben a robotok nem ellenségek, hanem segítőtársak lehetnek.

Egy betonkeverő robot vagy egy 3D-nyomtatással házfalakat építő gép nem elveszi a munkát, hanem gyorsítja a folyamatokat, így a szakembereknek több idejük marad a kreatív, emberi döntést igénylő feladatokra. De akkor miért hallani folyton a félelmekről, hogy a gépek kiszorítják az embereket?

A válasz egyszerű: a változás mindig ijesztő. Azonban a számok mást mutatnak. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint az építőiparban 2025 és 2030 között a digitalizáció és az automatizáció akár 10-15%-kal is növelheti a termelékenységet, ami új projekteket, így új munkahelyeket hozhat magával.

Munkahelyek száma: csökkenés vagy átalakulás?

Szóval, kevesebb vagy több melósra lesz szükség? A válasz nem fekete-fehér. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke, Koji László egy 2024-es interjúban azt mondta: ha az építőipar termelése 15%-kal visszaesik, az létszámleépítést hozhat, főleg a betanított munkások körében.

De itt jön a csavar: a robotizálás nem a válság idején, hanem a fellendülésben mutatja meg igazán az erejét. Ha a gépek átveszik a repetitív feladatokat, az emberi munkaerő a magasabb hozzáadott értékű munkákra koncentrálhat – például a tervezésre, a minőségellenőrzésre vagy a fenntartható technológiák bevezetésére.

Egy példa: az Egyesült Államokban a Construction Robotics által fejlesztett SAM (Semi-Automated Mason) téglarakó robot egy munkás napi teljesítményének háromszorosát hozza, de nem egyedül dolgozik. Szükség van mellette egy emberre, aki felügyeli, karbantartja és finomhangolja a munkáját. Az eredmény? Gyorsabb építkezés, kevesebb sérülés és egy újfajta munkakör: a „robotasszisztens”.

Magyarországon is vannak már jelei ennek az átalakulásnak. A 2024-es Construma kiállításon bemutatott építőipari drónok és automatizált gépek iránti érdeklődés azt mutatja, hogy a hazai cégek is nyitnak az új technológiákra. De vajon felkészültünk arra, hogy lépést tartsunk ezzel a tempóval?

Mi az a robotizálás?

Ha valakinek a robotokról csak a sci-fi filmek jutnak eszébe, itt az ideje tisztázni: a robotizálás az, amikor gépek vagy szoftverek automatizálnak emberi feladatokat. Az építőiparban ez lehet egy téglafalat rakó gép, egy betont simító robotkar vagy akár egy mesterséges intelligencia, ami optimalizálja az anyaghasználatot. Nem ördögtől való dolog, inkább olyan, mint egy szupererős szerszám, amit okosan kell használni.

Milyen készségekkel maradhatunk a pályán?

Ha a robotok átveszik a lapátot, mit kell tudnia a jövő építőipari szakemberének? A válasz nem a matek érettségi újbóli megírása, hanem a rugalmasság és a tanulási hajlandóság. A Randstad 2025-ös jelentése szerint a munkavállalók 71%-a globálisan úgy véli, hogy a képzések kulcsfontosságúak a jövőben. Magyarországon ez az arány 72%, ami azt mutatja, hogy nálunk is érezzük: a régi trükkök már nem elegek.

Az új kulcsszavak: digitalizáció, mesterséges intelligencia és fenntarthatóság.

Nézzük meg, mit jelent ez a gyakorlatban:

Digitális készségek: Egy drón irányítása vagy egy 3D-s tervrajz értelmezése ma már nem extra, hanem alapkövetelmény lehet. A Digitális Gazdaság és Társadalmi Index szerint az európai munkavállalók 40%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális tudással – itt az ideje felzárkózni!
Problémamegoldás: A robotok nem tudnak mindent. Ha egy gép elakad, vagy egy váratlan helyzet adódik, az emberi kreativitás és gyors döntéshozatal a nyerő.
Fenntarthatóság: Az EU 2030-ra ambiciózus zöld célokat tűzött ki, és az építőipar sem maradhat ki ebből. Aki érti, hogyan lehet energiahatékony épületeket tervezni vagy újrahasznosított anyagokkal dolgozni, az aranyat ér.

Képzeljük el Pétert, a 40 éves kőművest, aki eddig csak a malterkeverésben jeleskedett. Ha Péter megtanul egy 3D-nyomtatót kezelni, vagy elsajátítja, hogyan kell egy okosotthon rendszerét telepíteni, nemhogy munkanélküli nem lesz, de még a fizetése is megugorhat. A kulcs a nyitottság: aki nem zárkózik el az új dolgoktól, az nyert ügye van.

Fejlődési területek a fizikai munkások számára az építőipar jövőjében

(Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a modernizálódó és robotizált építőiparban való boldoguláshoz.)

Fejlődési terület	Miért fontos?	Gyakorlati példák
Digitális alapismeretek	Az új eszközök és rendszerek kezeléséhez elengedhetetlen	Tablet használata, építési szoftverek kezelése
3D modellek és tervrajzok olvasása	A BIM rendszerekben való munkavégzés alapja	Épületmodellek értelmezése, digitális tervrajz alapján munkavégzés
Géphasználat és karbantartás	A gépi automatizálás mellett elengedhetetlen a felügyelet és karbantartás	Téglarakó robot beállítása, drónok töltése és kalibrálása
Problémamegoldó képesség	A robotok hibáinak és váratlan helyzetek kezeléséhez szükséges	Hibaelhárítás egy elakadt gépnél
Kommunikáció és csapatmunka	Az ember-gép együttműködés és az új típusú munkacsoportok miatt kulcsfontosságú	Kapcsolattartás tervezőkkel, digitális riportolás
Alapvető informatikai készségek	A képzések, tananyagok és gépbeállítások sokszor online zajlanak	E-mailek kezelése, oktatóvideók nézése, szoftverek letöltése
Fenntartható gondolkodás	Az EU zöld céljai miatt a környezetbarát megoldások ismerete előnyt jelent	Újrahasznosítható anyagok felismerése, energiahatékony technikák
Élethosszig tartó tanulás	A technológia gyorsan változik, a folyamatos tanulás elengedhetetlen	Rendszeres részvétel tanfolyamokon, képzéseken

Merre tovább, építőipar?

A robotizálás tehát nem a vég, hanem egy új kezdet az építőiparban. Nem arról van szó, hogy holnaptól mindenki robotprogramozóvá válik, hanem arról, hogy a gépek és az emberek együtt dolgozva hatékonyabbá tehetik a munkát. A KSH 2024-es adatai szerint az építőipar termelése idén 0,4%-kal csökkent 2023-hoz képest, de a technológiai fejlesztések hosszú távon fordíthatnak ezen a trenden.

Szóval, mit tehetünk? Ha Ön építőipari dolgozó, érdemes körülnézni a helyi képzéseken – sok helyen már ingyenesen is elérhetők digitális alapozó tanfolyamok. Ha pedig cégvezető, talán itt az ideje beruházni egy okosgépre, ami leveszi a terhet a munkások válláról. A kérdés nem az, hogy jönnek-e a robotok, hanem az, hogy felkészülünk-e rájuk. Ön mit gondol, készen állunk a változásra?