Olvasási idő:8perc

Az építőipar évszázadokon át a hagyományok és a fizikai munka birodalma volt, de mára a digitális technológiák alapjaiban forgatják fel ezt a konzervatív ágazatot. Az épületek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése ma már nem csak mérnöki tudást, hanem okos szoftvereket és adatalapú döntéshozatalt is igényel.

A Building Information Modeling (BIM) és az anyagnyilvántartó platformok olyan eszközök, amelyek nem csupán hatékonyabbá teszik az építési folyamatokat, hanem a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság elveit is előtérbe helyezik. De hogyan segíthetnek ezek a technológiák abban, hogy kevesebb anyagot pazaroljunk, csökkentsük a költségeket, és zöldebb épületeket hozzunk létre? Nézzük meg közelebbről!

Miért kulcsfontosságú a digitalizáció az építőiparban?

Az építőipar a globális gazdaság egyik legnagyobb szektora, amely a világ GDP-jének 13%-át adja, ugyanakkor hatalmas környezeti lábnyommal bír. Az ágazat felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40%-áért és az erőforrás-felhasználás jelentős részéért.

A pazarlás, a pontatlan tervezés és a nem hatékony kivitelezés gyakran milliárdos pluszköltségeket okoz – gondoljunk csak a híres berlini repülőtér építési fiaskójára, ahol a költségvetés és az időkeret többszörösen túllépésre került.

A digitális eszközök, mint a BIM és az anyagnyilvántartó rendszerek, éppen ezekre a problémákra kínálnak megoldást. A BIM egy olyan digitális tervezési módszer, amely egy épület fizikai és funkcionális jellemzőit egyetlen, megosztott 3D-s modellben ábrázolja.

Ez a modell nem csak egy szép látványterv, hanem egy adatbázis, amely az épület minden eleméről – a falaktól a csövekig – részletes információkat tartalmaz. Az anyagnyilvántartó platformok pedig az építkezéshez szükséges nyersanyagok nyomon követését és optimalizálását segítik, csökkentve a hulladékot és a költségeket.

Hasznos tanácsok

Amennyiben digitális ikermodellt használ, kérje el a projekt minden lépéséről a verziózott, archivált fájlokat is – ezek kulcsfontosságúak lehetnek az üzemeltetés vagy egy későbbi átalakítás során.
Mindig ellenőrizze, hogy a BIM vagy anyagnyilvántartó platformhoz kinek és milyen szintű hozzáférése van! Célszerű minden belépési és szerkesztési jogosultságot rendszeresen auditálni.
Érdemes már a tervezési szakaszban fenntarthatósági szakértőt bevonni – így maximalizálható a körforgásos megoldások aránya, és már előre feltérképezhetők az újrahasznosítási lehetőségek.
A digitális építés mellett fontolja meg a robotizált, automatizált helyszíni mérések alkalmazását is – ezek jelentősen csökkenthetik a hibalehetőségeket és a kivitelezési időt.
Győződjön meg róla, hogy az összes digitális adatkezelés megfelel a jelenlegi adatvédelmi és építési jogszabályoknak – különösen nemzetközi projektek esetén!

Mi az a BIM?
Képzeljük el, hogy egy épületet nem papíron vagy különálló tervrajzokon tervezünk, hanem egy olyan digitális ikermodellben, amelyben minden elem – például egy ablak vagy egy fűtési rendszer – részletes adatokkal rendelkezik: méretek, anyagok, költségek, sőt akár karbantartási igények. Ez a BIM, amely lehetővé teszi, hogy az építkezés minden szereplője – építész, mérnök, kivitelező – ugyanazt a modellt használja, így elkerülhetők az ütközések és a félreértések.

A BIM forradalma: Tervezés új dimenziókban

A BIM lényege, hogy az épületet már a tervezési fázisban virtuálisan „megépítjük”. Ez nem csupán a 3D-s vizualizációt jelenti, hanem egy olyan adatalapú rendszert, amely az épület teljes életciklusát lefedi: a tervezéstől az építkezésen át az üzemeltetésig, sőt akár a lebontásig.

A BIM segítségével például már a tervezés során észrevehető, ha egy csővezeték keresztezi a szellőzőrendszert, így elkerülhetők a költséges helyszíni módosítások. Egy tanulmány szerint a BIM alkalmazása akár 30%-os költségmegtakarítást is hozhat egy projektben, miközben a kivitelezési időt 25%-kal csökkentheti.

A BIM másik nagy erőssége a transzparencia. Az IFC (Industry Foundation Classes) formátumnak köszönhetően a különböző szoftvereket használó szakemberek – legyen szó építészről vagy gépészmérnökről – zökkenőmentesen oszthatják meg az adatokat.

Ez különösen fontos a nemzetközi projekteknél, ahol a csapatok gyakran különböző országokban dolgoznak. Az OpenBIM megközelítés pedig tovább növeli a rugalmasságot, mivel lehetővé teszi, hogy a különböző szoftverek és platformok kompatibilisek legyenek egymással.

Tudta-e?

Tudta-e, hogy a BIM-technológia eredetileg a repülőgépiparban jelent meg, mielőtt meghódította volna az építőipart? Az 1970-es években a Boeing alkalmazta először összetett digitális modellezésre.
A világ legnagyobb BIM-alapú projektje jelenleg a szaúd-arábiai „Neom” városépítési gigaberuházás, ahol minden felhasznált anyag és szerkezet digitális nyomon követést kap.
Egyes fejlett országokban már kötelező a BIM-modellekben az anyagok újrahasznosítási arányának pontos nyilvántartása, ezzel is ösztönözve a körforgásos gazdaság terjedését.
Az automatizált építkezési robotok már képesek BIM-modellek alapján helyszíni falazásra, betonöntésre vagy alkatrész-elhelyezésre, jelentősen csökkentve a hibalehetőséget és a költségeket.
Egy 2023-as nemzetközi felmérés szerint a BIM-et alkalmazó vállalatok átlagosan 23%-kal gyorsabban zárják le projektjeiket, mint a hagyományos módszereket alkalmazók.

Anyagnyilvántartás: A körforgásos gazdaság kulcsa

Az építőipar egyik legnagyobb kihívása az anyagpazarlás csökkentése. Egy átlagos építkezés során az anyagok akár 10-15%-a hulladékként végzi, ami nemcsak környezeti, hanem gazdasági probléma is. Az anyagnyilvántartó platformok, mint például a Madaster vagy a One Click LCA, pontosan erre kínálnak megoldást. Ezek a rendszerek egyfajta „digitális anyagútlevéllel” látják el az építési anyagokat, nyomon követve azok eredetét, összetételét és újrahasznosíthatóságát.

Modern raktárakban egyre gyakrabban alkalmaznak olyan digitális platformokat, amelyekben minden építőanyag – legyen szó tégláról, acélgerendáról vagy üvegtábláról – egyedi azonosítóval és részletes adatbázissal rendelkezik. Ezek a rendszerek nyomon követik az anyagok eredetét, tulajdonságait és potenciális újratervezési lehetőségeit az épületek lebontása után.

Az ilyen megoldások nem futurisztikus elképzelések, hanem már működő technológiák, amelyek hozzájárulnak a körforgásos gazdaság elveinek megvalósításához az építőiparban. Az Európai Unió stratégiai fontosságúnak tartja ezeket az innovációkat: a Horizont Európa program keretében 2025-ig több mint 7,3 milliárd euró támogatást irányít a digitális és fenntartható építőipari technológiák fejlesztésére.

Mit jelent a körforgásos építőipar?
A körforgásos gazdaság célja, hogy minimalizálja a hulladékot és maximalizálja az anyagok újrahasznosítását. Az építőiparban ez azt jelenti, hogy az építési anyagokat úgy választjuk ki és használjuk fel, hogy azok az épület lebontása után új projektekben is felhasználhatók legyenek. Például egy acélgerenda, amelynek ismert a gyártási folyamata és anyagtulajdonságai, könnyen visszaforgatható egy új építkezésbe, ahelyett hogy hulladéklerakóba kerülne.

Építőipar digitalizációja és körforgásosság – kulcsadatok

CO₂ kibocsátás 39,6%

BIM bevezetettség (EU) 15–35%

Anyagpazarlás ~30%

Költségmegtakarítás (BIM) 10–30%

20–25% A körforgásos építési anyagok aránya (Észak-Európa, 2024)

15%/év A digitális építőipari szoftverpiac éves növekedési üteme

23% Átlagos projektgyorsulás BIM alkalmazásával

Forrás: IEA, World Green Building Council, Eurostat, McKinsey, Nemzeti BIM jelentések (2023–2024)

Fenntarthatóság és költségcsökkentés kéz a kézben

A BIM és az anyagnyilvántartó platformok szinergiája különösen a fenntarthatóság terén mutatkozik meg. A BIM-modellekbe integrált LCA (Life Cycle Assessment) adatok segítségével a tervezők már az építkezés előtt kiszámíthatják egy épület környezeti hatását, például annak szénlábnyomát. Egy holland kutatás szerint a BIM-alapú tervezés és az anyagok gondos nyilvántartása akár 20%-kal csökkentheti az építőipar szén-dioxid-kibocsátását.

A költségcsökkentés sem elhanyagolható. A pontos anyagnyilvántartás minimalizálja a felesleges beszerzéseket, míg a BIM ütközésérzékelési funkciója csökkenti a helyszíni hibákból adódó pluszköltségeket. Franciaországban például, ahol 2017 óta több mint félmillió lakóépületet terveztek BIM segítségével, a projektek átlagosan 15%-kal olcsóbbak lettek a hagyományos módszerekhez képest.

A jövő: Robotok, AR és mesterséges intelligencia

A digitális eszközök fejlődése nem áll meg. A BIM-modellek már ma is összekapcsolhatók AR (kiterjesztett valóság) eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a kivitelezők egy tableten vagy VR-szemüvegen keresztül lássák, hogyan illeszkedik a valós építkezés a digitális modellhez. Egyes projektekben már robotok végeznek olyan feladatokat, mint a kitűzés vagy a szkennelés, ami tovább növeli a pontosságot és csökkenti az emberi hibázás lehetőségét.

A mesterséges intelligencia (MI) is kezd beszivárogni az építőiparba. Az MI-alapú algoritmusok képesek optimalizálni a tervezési folyamatokat, például automatikusan javasolni a legfenntarthatóbb anyagokat vagy a legköltséghatékonyabb megoldásokat.

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló terve szerint az MI 2025-re kulcsszerepet játszhat az építőipar digitalizációjában, különösen a fenntarthatóság terén.

Kihívások és lehetőségek

Bár a BIM és az anyagnyilvántartó platformok számos előnnyel járnak, bevezetésük nem mentes a kihívásoktól. Magyarországon például az építőipari cégek mindössze 15%-a használ BIM-et, részben a magas kezdeti költségek és a szakemberhiány miatt. A digitális átállás ráadásul jelentős képzést igényel, hiszen a mérnököknek és kivitelezőknek meg kell tanulniuk a komplex szoftverek kezelését.

Ugyanakkor a lehetőségek óriásiak. Az új építési törvények, amelyek várhatóan 2025-ben lépnek életbe, előírhatják a BIM kötelező használatát az állami beruházásoknál, ami lökést adhat a technológia elterjedésének. A fiatal mérnökök számára pedig a digitális eszközök vonzóbbá tehetik az építőipart, amely hagyományosan nem tartozik a „szexi” szakmák közé.

Hatékonyabb építkezés

A BIM és az anyagnyilvántartó platformok nem csupán technológiai újítások, hanem egy új szemléletmód képviselői az építőiparban. Segítségükkel nem csak hatékonyabbá és olcsóbbá tehetjük az építkezéseket, hanem közelebb kerülhetünk egy olyan jövőhöz, ahol az épületek nem terhelik, hanem támogatják a környezetet. Ahogy a digitális átalakulás egyre mélyebben gyökerezik az ágazatban, egy dolog biztos: a körforgásos építőipar nem álom többé, hanem kézzelfogható valóság.