A légszennyezés a világ szinte legnagyobb problémája napjainkban. Évente mintegy mintegy hétmillió idő előtti halálesetet okoz világszerte. A súlyos légszennyezés legalább 1-2 évet elvesz egy átlagos emberi életből, akik leginkább városi környezetben élnek, laknak. Magyarországon se fényes a helyzet, főleg a nagyvárosokban, és a közelükben.
Az építőiparban viszont nagy előrelépések történnek az ökológiai forradalom részeként. Számos alternatív anyagot fejlesztenek ki a hagyományos anyagokkal szemben, amik környezetbarátabbak, és jobban óvják az egészséget.
A hagyományos téglák gyártása sok légszennyezést okoz. Ez nagyban hozzájárul a légszennyezéshez is. Felmerül a gondolat hogy mi lenne, ha az épületek, vagy annak alkotóelemei aktívabb szerepet vállalnának a levegőben jelenlévő szennyező anyagok eltávolításában ? Mi lenne, ha egy kicsit úgy működnének, mint egy légtisztító rendszer, ami megszűri a kívülről beáramló levegőt ?
A jó hír, hogy most már vannak ilyen építőipari termékek, amelyek csökkentik a légszennyezést is, nevezetesen ez az építőanyag a szennyeződés-elnyelő tégla, amiket lélegző tégláknak is neveznek. Ezt Carman Trudell, a Cal Poly San Luis Obispo építészeti iskolájának adjunktusa fejlesztette ki.
A szennyeződés-elnyelő téglák szűrési elve
A szennyeződés-elnyelő téglák a bennük lévő speciálisan kialakított járatok, és egy bennük lévő műanyagból kialakított szűrő segítségével vonják ki a nem kívánatos részecskéket a levegőből. Ezek a téglák a levegőből leválasztják a szennyező anyagokat és más lebegő részecskéket is, például a por, vagy koromrészecskéket.
Tehát „egyszerűen csak” megszűrik a külső beáramló levegőt, és az épületek belsejébe juttatja. Ennek a zseniális innovációnak az ihletője a ciklonszűrés koncepciója volt, amelyet a porszívókban, a porzsák végez el.

A téglák porózus, jó minőségű betonból lévő tömbök formájában készülnek. Kifejezetten fazettásan (üregesen) vannak kialakítva, hogy a szennyeződés-elnyelő téglában a légáramlás irányítva legyen (ez nagyon fontos). A szennyeződés-elnyelő tégla megerősítéshez csapokat biztosítanak. A két tégla között egy újrahasznosított műanyagból készült csatlakozót is elhelyeznek, az aljukon pedig egy kis tartály található a részecskék összegyűjtésére.
A tégla szűrési kapacitásának kimutatására végzett vizsgálat alapján megállapították, hogy a tégla a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék 30%-át szűri ki, ami az átlagos, például a fa égésekor keletkező füstnek felel meg, de a 10 mikronnál nagyobb vagy annál kicsit kisebb (7-9 mikron) átmérőjű részecskék 100%-át ki tudja szűrni.

Tehát a működésük nem bonyolult rendszereken keresztül történik, nem kellenek hozzá segédberendezések vagy hasonlók, hanem a kialakításukból adódóan tudják szűrni az épületen kívüli levegőt a beáramlás során.
A szennyeződéselnyelő téglák előnyei
- Olcsóbb a jelenleg alkalmazott mechanikus légszűrési technikákhoz képest.
- Környezetbarát és fenntartható.
- Az építéséhez nincs szükség szakképzett munkaerőre, ami költséghatékonnyá teszi.
- Javítja az ilyen téglával szerelt épületek lakóinak az egészségét.
A szennyeződéselnyelő téglák hátrányai
- A szennyeződés-elnyelő téglák passzív szűrőrendszere helyet foglal el, így a külső fal, a sima téglából épített falhoz képest dupla vastagságú, ami a belső tér nagyságának a rovására megy.
- A szennyeződéselnyelő téglák nem használhatók kétszintesnél magasabb teherhordó szerkezetekben, a belső üreges kialakításuk miatt.
Ezek az újonnan kifejlesztett építőanyagok, mint a lélegző téglák, az egészségesebb lakhatás jövőjét hozhatják el, kiváltképp ha a házak, vagy az épületek építtetőinek szempont a benne lakók, vagy dolgozók jobb egészsége. Jótékonyan hatással vannak a lakókra olyan területeken, ahol a légszennyezettség határérték közelében, vagy azon felül van.
Leginkább a rossz levegőminőségű, ipari régiókban lehet hasznát venni a lélegző tégláknak. A kis települések és a fejlődő régiók is használhatják ezt a megoldást a légszennyezés visszaszorítására, miközben egészséges környezetet biztosítanak a lakosok számára.



cikkek amelyek érdekelhetik
Modern Építési Technológiák
Technológiai adaptáció az építőiparban
Belsőépítészet
Kvantifikált komfort: Az érzetalapú belsőépítészeti tervezés
Az építőipar évtizedeken át a szerkezeti integritást, a költséghatékonyságot és a puszta funkcionalitást helyezte előtérbe, miközben>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
A hazai 3D nyomtatás szabályozási korlátai
A globális építőipar mostanra elért egy olyan technológiai fordulóponthoz, ahol a fenntarthatóság és a digitalizáció már>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Technológiai trendek, amelyek 2026-ban átformálják az építőipart
Az építőipar 2026 elejére egyértelműen túllépett a digitális útkeresés fázisán.>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Így formálja át otthonainkat a szélsőséges időjárás
Építészet
A kötelező BIM-alkalmazás szabályozási keretei és stratégiai jelentősége az állami beruházásokban
A magyar építésügyi szabályozás 2024 nyarán behatárolta a hagyományos, kétdimenziós tervezési metodika alkalmazhatóságának végét az>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Az építőipar költségszerkezete 2026-ban
Lakásgenerál
Otthon Start: Technológiai kényszerpálya a négyzetméterár-plafon árnyékában
A 2025 szeptemberében elindított, és 2026-ban teljes kapacitással működő Otthon Start program a felszínen egy>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Hulladékból építőanyag: a 2026-os kényszerpálya
Lakásgenerál
Energetikai oroszrulett: 30% megtakarítás vagy teljes pénzügyi bukás
Fenntartható építészet
Zöld fordulat: Kényszerpálya vagy tőkeemelés?
Időszakos cikkek
Digitális kényszerpálya: Megtérülési matek a magyar építőiparban
Időszakos cikkek
Likviditási önvédelem: Kintlévőség-kezelés az építőiparban 2026-ban
A magyar építőipar évtizedes rákfenéje, a lánctartozás és a fizetési morál ingadozása 2026-ra sem tűnt>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Energiahatékonysági kényszerpálya: A 2026-os felújítási boom