A fokozódó globális felmelegedés miatt emelkedik a föld átlaghőmérséklete, ez sajnos tudvalevő tény. A hőség azonban az épületeken belül is hatással van a lakhatóságra. A jelenlegi építészeti megoldások szerint minden modern épületet jó minőségű HVAC (hűtés-fűtés, szellőzés és légkondicionálás) rendszertechnológiával szerelnek fel, amik a kényelmet, és a kellemes környezetet biztosítják.

Kapcsolódó cikkek

• Zöld építési megközelítések és trendek
• Mi az a biofilikus építési tervezés, és mik az alapelvei ?
• Milyen zöld technológiák fogják meghatározni az építőipart a jövőben ?

Vannak más módszerek is az épület hő elleni védelmére, mint például a homlokzat alakjának és anyagának a helyes megválasztása, az épület hatékony tervezése és elrendezése, valamint a megfelelő hőszigetelő anyagok használata a hőelnyelés érdekében. Az épületek klímaszabályozása az épület ökoszisztémájának egészséges fenntartását is jelenti, aminek sokrétű jellemzőkkel kell bírnia.

Mivel a HVAC-rendszerek fenntartása egyre nagyobb összegeket emésztenek fel, javasolt egyre több növény telepítését megvalósítani az épületen belül vagy kívül (akár a tetőkön vagy az erkélyeken is), és napelemeken alapuló légtisztító rendszereket használni, hogy javuljon a levegő minősége.

A hőmérséklet-szabályozás módszerei

A hőmérséklet szabályozására kétféle alternatíva létezik. Az egyik a modern technológia igénybevétele, a másik pedig az újszerű építési, és építészeti tervezési minták általános bevezetése.

Hőmérséklet-szabályozás a technológia segítségével

A technológia manapság már kellően fejlett ahhoz, hogy az épületekben jól és egészséges körülmények között lehessen lakni, és minden nap új találmányok születnek az emberek komfortérzete, és igényeinek kielégítése érdekében. A modern épületek és az emberi kényelemnek megfelelő hőmérséklet-szabályozásnak számos módja létezik. Az alábbiakban nézzünk meg néhányat.

A tárgyak internete (IoT) és a mesterséges intelligencia igénybevétele

Az IoT-technológia hatékonyan vizsgálja, felügyeli az épület energiahatékonyságát és a hőeloszlást, és a kapott információk birtokában be is tud avatkozni ha szükséges. A beltéri, és a kültéri környezetet érzékelőkkel és szenzorokkal látják el, amelyek nyomon követik és figyelmeztetik a rendszert a környezeti körülmények változásaira (hőmérséklet, természetes fény változásai, eső, szél).

A valós idejű beavatkozásokkal segít csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást. Például automata vezérlésű árnyékolókkal, vagy okosüveg felhasználásával csökken a környezetből felvett hő mennyisége, emiatt csökken a légkondiciónálók energiafelvétele is, mert nem kell annyira dolgozniuk. A mesterséges intelligenciával vezérelt eszközök kiküszöbölik a túlzott hőképződést, és akár 20 %-kal csökkentik az energiafelhasználást. Emellett mérsékli a környezeti páratartalmat, és nyomon követi az egész rendszert is.

Felhőalapú számítástechnika, és zöld technológia

A felhőalapú számítástechnika beépítése a vezérlési folyamatokba, a korábban említett technológiákhoz képest olcsóbban kivitelezhető, több adatvédelmet biztosít, és jól, (távolról) karbantartott szoftver-infrastruktúrával rendelkezik. A felhőalapú, továbbfejlesztett párologtatási rendszereknek köszönhetően (enhanced evaporative) nagyobb az energiahatékonyság, és jól szabályozható a hőmérséklet is. Az ehhez szükséges energiát szélturbinák segítségével termelik ki, és az így előállított energiával légszűrő rendszereket is működtetnek párhuzamosan.

A növényzet mindig is hasznos volt az emberek számára. Csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, és a hőmérsékletet meleg napokon. Minél több növényt sorakoztatunk fel az épületek belső, vagy külső részein annál jobb. További hasznos tulajdonságuk hogy vizuálisan is megnyugtatóak, épp ezért mentális terápiaként is használják, és emellett a levegőt is tisztítják. A fák, és a növények a hűtést egy természetes folyamat, az úgynevezett transzspirációs hűtés révén végzik. Ezért célszerű több fát és növényt ültetni az épületek külső, vagy belső részeibe, hogy a modern épületek belső tereiben természetes módon jöjjön létre a hőmérsékleti egyensúly.

A napról napra fejlődő technológia ellenére több passzív módszert alkalmaznak a klíma szabályozására. Ezek egyike néhány olyan építési módszer, amely az ökoszisztéma fenntartására is használható. Számos fenntartható építőanyagot használnak, és nap mint nap új építési módszereket találnak ki. Vannak fejlett szigetelési technikák, hogy a felhasználók ne tapasztaljanak extrém hőséget vagy extrém hideget.

Vannak különböző fényvisszaverő tetőbevonatok, amelyeket a napsugarak melege ellen terveznek. A bevonatok azért is hasznosak lehetnek, mert akadályozzák az UV-sugarakat és az infravörös sugarakat is egyben. Ezeket a sugárzásokat, még ha nem is láthatóak, a bevonatok jól elnyelik még télen is. Léteznek fázisváltó anyagok (a fázisváltó anyag olyan anyag, amely a fázisátalakulás során elegendő energiát szabadít fel, vagy nyel el ahhoz, hogy hasznos hőt, vagy hűtést biztosítson). Ezenfelül vannak úgynevezett hőcsövek, amelyeket az épületek fűtésére és hűtésére használnak.

Tehát a technológia már megvan ahhoz hogy az épületeket szinte, vagy akár teljesen szén-dioxid mentesen lehessen használni úgy, hogy az ember jól, és komfortosan érezze magát bennük.