Egy háznak a szigetelése legalább olyan fontos mint az ember bőre. Lehet hogy sántít egy kicsit a hasonlat, de azért értjük. A ház szigetelésénél a legfontosabb szempontok a hőszigetelés anyaga, annak vastagsága, és a felrakás minősége. A megfelelő minőségű szigetelés télen-nyáron komfortos hőmérsékletet biztosíthat, feltéve ha a falazatra a megfelelő hőszigetelést biztosítjuk. Fontos tisztába lenni azzal a ténnyel hogy nem mindegy hogy milyen falazatra milyen szigetelőanyagot választunk, és annak milyen vastagságot tervezünk. Vegyük sorra a három leggyakoribb hőszigetelőanyagot.
Hőszigetelő anyagok
A leggyakrabban használt anyag a kőzetgyapot, aminek az anyaga a bazaltkő, aminek kiváló tulajdonsága a tartóssága. Tetőtérnél a szarufák kitöltésénél is használják, természetesen a falakon kívül. A kő, vasbeton, vályog, fa, és téglafalakra használhatjuk őket. Ha a fal, és a hőszigetelőanyag nem „illik” össze, akkor a ház úgynevezett beizzadásával is találkozhatunk, ami azt jelenti hogy a páratartalom nem tud megfelelően távozni az épületből.
Másik hőszigetelésre alkalmas anyag a jól ismert hungarocell, vagy expandált polisztirol, amit téglalap alakú kivitelben szoktak árulni. Remek hőszigetelő képességét a hungarocell celláiban lévő levegőnek köszönheti, ráadásul a grafitadalékos változatának körülbelül 10-20%-al jobb az hőszigetelő képessége a sima hungarocellnél. Felhasználása a kő, vasbeton és téglafalakra ajánlatos.

És végül a szintén ismert hőszigetelő anyag a vízálló extrudált polisztirol, vagy másnéven a vízálló hungarocell. Általában a lábazatra, és olyan helyekre ajánlatos ahol víz jelenléte lehetséges. Hőszigetelő képességét víz jelenlétében sem veszíti el.
A falhoz milyen hőszigetelést válasszunk ?
A fentebb leírtakon kívül a fa, és vályogfalon csak lépésálló kőzetgyapotot használjunk, téglafalra az expandáltés extrudált hungarocell használható. Ytong és betonfalon használhatunk, sima kőzetgyapot, és a kétfajta hungarocell is használható.
Hőszigetelőanyagok átlagos vastagsága
Nagy általánosságban itt vannak a szigetelőanyagok vastagsága, ami természetesen változó, annak függvényében hogy az épület melyik részén lesz használatban. Pincefalon és a lábazaton általában a legkisebb vastagság 10 cm, míg a sima talajon lévő padlóra 8 cm minimális hőszigetelés ajánlott. Lapos, és magastetőn 20 cm. A falakra 15 cm. 2021-től ezek az értékek némiképp változnak mert a fajlagos hőveszteségi tényezők szabályozása szigorodott, ezért a fentebb való értékekre kb 5-10 cm-et kell rászámolni minden felületre. Pontos becslést nehéz adni, mert a háznak különböző tényezőitől is függ az ajánlott hőszigetelőanyag vastagsága.



cikkek amelyek érdekelhetik
Modern Építési Technológiák
Technológiai adaptáció az építőiparban
Belsőépítészet
Kvantifikált komfort: Az érzetalapú belsőépítészeti tervezés
Az építőipar évtizedeken át a szerkezeti integritást, a költséghatékonyságot és a puszta funkcionalitást helyezte előtérbe, miközben>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
A hazai 3D nyomtatás szabályozási korlátai
A globális építőipar mostanra elért egy olyan technológiai fordulóponthoz, ahol a fenntarthatóság és a digitalizáció már>>> Olvassa el az egész cikket
Modern Építési Technológiák
Technológiai trendek, amelyek 2026-ban átformálják az építőipart
Az építőipar 2026 elejére egyértelműen túllépett a digitális útkeresés fázisán.>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Így formálja át otthonainkat a szélsőséges időjárás
Építészet
A kötelező BIM-alkalmazás szabályozási keretei és stratégiai jelentősége az állami beruházásokban
A magyar építésügyi szabályozás 2024 nyarán behatárolta a hagyományos, kétdimenziós tervezési metodika alkalmazhatóságának végét az>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Az építőipar költségszerkezete 2026-ban
Lakásgenerál
Otthon Start: Technológiai kényszerpálya a négyzetméterár-plafon árnyékában
A 2025 szeptemberében elindított, és 2026-ban teljes kapacitással működő Otthon Start program a felszínen egy>>> Olvassa el az egész cikket
Fenntartható építészet
Hulladékból építőanyag: a 2026-os kényszerpálya
Lakásgenerál
Energetikai oroszrulett: 30% megtakarítás vagy teljes pénzügyi bukás
Fenntartható építészet
Zöld fordulat: Kényszerpálya vagy tőkeemelés?
Időszakos cikkek
Digitális kényszerpálya: Megtérülési matek a magyar építőiparban
Időszakos cikkek
Likviditási önvédelem: Kintlévőség-kezelés az építőiparban 2026-ban
A magyar építőipar évtizedes rákfenéje, a lánctartozás és a fizetési morál ingadozása 2026-ra sem tűnt>>> Olvassa el az egész cikket
Lakásgenerál
Energiahatékonysági kényszerpálya: A 2026-os felújítási boom