Mi az a fenntartható építészet ?

A fenntartható építészet olyan általános kifejezés, amely az emberiség környezetre gyakorolt ​​hatásának legkisebb igénybevételével tervezett épületeket jelöl. A modern épületek környezetbarát megközelítése magában foglalja a tervezési és kivitelezési folyamat minden aspektusát, beleértve az építőanyagok megválasztását is úgymint a fűtési, hűtési, vízvezeték-, hulladék- és szellőztető rendszerek tervezése és kivitelezése, valamint az épített környezet integrálása a természeti tájba. A környezet megkímélését az aktív, passzív, és az ököházakkal is tudjuk segíteni amiről itt olvashatunk.

A fenntartható építészet története

A fenntartható építészetben alkalmazott sok gyakorlat és alapelv az ősi építési technikákban gyökerezik, amelyeket az ipari korban a modern anyagok és a tömegtermelés térnyerése átalakított. A fenntartható építészet szükségességéről szóló modern tudatosság 51 évre visszavezethető az első, 1970-ben életre hívott Föld Napjának nevezett nemzetközi környezetvédelmi mozgalom évfordulójának és az azt követő jogszabályoknak, amelyeket világszerte kiváltott. Magyarországon 1990-től számítják, amikor is különféle rendezvényeket rendeznek, amivel felhívják a figyelmet a környezettudatosságra.

De a világ most éghajlatváltozási vészhelyzet közepette van, és az elmúlt 51 évben elfogadott számos környezetvédelmi törvényt visszavonták. Ez még inkább elengedhetetlen a tervezők, építészek, építők és fogyasztók számára, hogy jobb építési gyakorlatokat követeljenek a bolygó egyik legszennyezőbb iparának okozta károk leküzdésében. Például az Egyesült Államokban még mindíg az épületek adják a szén-dioxid kibocsátás 39 százalékát.

A fenntarthatóság a kortárs építészet fontos elemévé vált . Az olyan környezeti normák, mint a BREEAM és a LEED, iránymutatásokat kínálnak a fenntartható építéshez. A felelős építészek arra törekszenek, hogy megfeleljenek ezeknek a szabványoknak és megszerezzék a projektekhez kapcsolódó tanúsítványokat. De sok több tervező és építész egyszerűen olyan kifejezéseket használ, mint “környezetbarát”, “zöld” vagy “fenntartható” marketing kifejezésként. Lényegében eltúlzottak a fenntartható gyakorlatokra vonatkozó állításaik. A tudás és a tudatosság minden fejlődése ellenére az igazán fenntartható fenntartható építészet még mindig inkább kivétel, mint szabály.

A fenntartható építészet jellemzői

Összességében az emberi környezetre gyakorolt ​​hatás csökkentésére összpontosít. Minimális pazarlás a káros energiafogyasztás, a megújuló energiaforrások, például napelemek és természetes fűtési, hűtési és szellőztető rendszerek használatának köszönhetően. Azok az épületek, amelyek legalább annyi energiát termelnek, amennyit a nettó nulla hatás érdekében elfogyasztanak. Vízmegőrzési rendszerek, mint például az esővíz gyűjtése és a szürke víz újrahasznosítása. Integráció a környező tájba. Megújuló anyagok, például bambusz, kender, parafa, len és szója használata.

A hagyományos anyagok, például a beton, fenntartható alternatívákkal való kiváltása, például kenderbeton (kenderből, mészből és vízből készült), vagy a hagyományos műanyagok cseréje innovatív algákból készült bioműanyagokkal. Újrahasznosított és felújított anyagok használata. Természetes anyagokból készült, könnyen lebontható, újrafeldolgozható vagy újrahasznosítható adaptív, moduláris lakóterek. Kis méretű házak, mikrolakások és egyéb kis építmények, amelyek segítenek a fenntarthatóbb lakhatás iránti vágyat kielégíteni, és a további előny hogy kevesebb földtömeget és energiát fogyasztanak a kis méret végett.

Az alternatív lakhatási megoldások megvalósulhatnak például újrahasznosított szállítótartályokból épített lakásokban, valamint a vizenfelületen való építészetben, amely enyhíti a sűrű tengerparti területek lakhatási hiányát. A növények és a természet beépítése élő falakba, fákkal borított lakótornyokba és zöldtetőkbe, a meglévő épületek hűtése és az egészséges biofil környezet megteremtése. Ilyen és hasonló építési eljárások teszi a fenntartható építészetet azzá aminek nevezik.

Példák a fenntartható építészetre

Lehet, hogy a fa ősi építőanyag, de a különböző fából készült rétegek összeragasztásával készült lakóegységek fenntartható alternatívává váltak Európában és az Egyesült Államokban. Ha a 20-dik századot az acél és az üveg felhőkarcolók határozták meg olyan városokban, mint például New York, akkor a 21-dik századot talán a fa felhőkarcolók fogják meghatározni, mint a norvégiai Brumunddalban található Voll Arkitekter által készített Mjøstårnet.

Még az újrahasznosított anyagok is akár a nagyobb, akár a kisebb szerkezetek építőköveivé válhatnak. Shigeru Ban, a Pritzker-díjas japán építész újrahasznosított kartoncsöveket használ vészhelyzeti helyiségek építéséhez. Ugyanezt az anyagot használta egy méltán világhírű székesegyháznak a létrehozására, amelyet 2013-ban építettek az új-zélandi Christchurch-ben.

Az élvonalbeli fenntartható építészet másik példája a koppenhágai CopenHill , amely “a világ legtisztább hulladék-energia hasznosító erőműveként” aposztrofálja magát. Az épület magában foglal egy hegymászáshoz épített homlokzatot, és egy tényleges sípályát.

A fenntartható építészet jövője

Az újítások, az előrelépések és a közvélemény növekvő tudatossága a zöldebb építési gyakorlatok iránti igény ellenére a fenntartható építészet még mindig a globális építkezés csak kis részét képviseli. Ezenkívül sok szakértő úgy véli, hogy a fenntarthatóság fogalma elavult, tekintettel a bolygó jelenlegi állapotára. Ehelyett ragaszkodnak ahhoz, hogy a további fejlődés a regeneratív architektúrában és a tervezésben rejlik, egy sokkal progresszívebb és holisztikus megközelítésben, amely a világ természeti erőforrásainak kiaknázására összpontosít, hogy olyan épületeket és rendszereket hozzanak létre amelyek képesek önmaguk regenerálására, és teljes újrafelhasználásra amikor a feladatukat teljesítették.

Ismert, hogy a klímaváltozás a legsúlyosabban a szegény közösségeket érinti, mivel ők nem annyira mobilisak, de a regeneratív tervezés ezen a problémán is tud segíteni, úgy hogy a társadalmi egyenlőséget integrálja a gyakorlatba. Ez fontos lépés a fenntartható építés alapelvein túl a társadalmi problémák enyhítésében, és a környezeti kihívások kezelése közben.