A sziklakertek kialakítása első látásra elég egyszerűnek tűnhet, de többről van szó, mint ami elsőre látszik. A sziklakert lazán definiálható úgy, mint minden olyan kert, amelyben valódi ásványi köveket használnak természetes módon a kerttervezés lényeges, látható elemeként. A követ ugyanúgy látni és értékelni kell, mint a növényeket, nem pedig pusztán tereprendezési építőanyagként használni.

A sziklakertek használhatók a gyep helyettesítőjeként vagy csak egy kis látványos térként. Mélységet és dimenziót adhatnak egy lapos, unalmas kertnek, és egész évben alacsony karbantartást igénylő, fókuszpontként szolgálhatnak.

Kapcsolódó cikkek

• Mit jelent a modern tereprendezés a kertben ?
• Milyen az a Xeriscaping kert ?
• Hogyan készítsünk zen-kertet ?

Egy jó sziklakert azonban korántsem pusztán a kövek, a talaj és a növények összeillesztésével érhető el. Minden egyes alkotóelemet gondosan kell kiválasztani, majd ugyanilyen gondosan kell elrendezni úgy, hogy a kert természetesnek tűnjön az Ön által választott stílusban. A legtöbb esetben a kertnek törekednie kell arra, hogy egy adott régió természetes geológiáját és domborzatát utánozza. A japán sziklakerteket például általában úgy alakítják ki, hogy Japán hegyvidéki régióinak megjelenését utánozzák, az ott őshonos növények felhasználásával.

Íme pár tanács egy könnyen karbantartható, esztétikailag vonzó és természetes stílusú sziklakert kialakításához.

Válassza ki a megfelelő köveket

A legtöbb esetben a legjobb, ha őshonos sziklakerthez őshonos sziklát választ – olyan típusú sziklát, amely a természetben megtalálható az Ön régiójában. Ha az Ön területén általánosan megtalálható köveket használja, a kertje a táj természetes elemének fog tűnni. A legtöbb régióban bizonyos típusú sziklák a leggyakoribbak.

Amellett, hogy sziklakertje természetesebbnek tűnik, van még egy hatalmas előnye az őshonos kő felhasználásának. A szikla nagyon nehéz építőanyag, ezért a szállítási költségek igen magasak. Egy sziklakert építése az ország másik feléből való gránitból drága mulatság lesz, szemben a néhány kilométerrel arrébb lévő sziklákból kitermelt kővel.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet sziklakertet építeni nem őshonos kőből. Ha például Szegeden él, és szívügye egy zen-kert vagy egy alpesi kert, akkor semmi rossz nincs abban, ha tengerparti gránitot vagy sziklás hegyi kőzúzalékot használ az építkezéshez, csak olcsóbb és egyszerűbb a „helyi” sziklákkal építeni a kertet.

Mivel egy sziklakertben általában az időjárási hatások előnyösebben jelennek meg, a porózus, puhább kőzet általában jobb választás, mint a keményebb kőzet. A keményebb szikláknak hosszabb időbe telik, mire elérik azt a megjelenést „patinát”, amelyre egy sziklakertben törekszik, mivel kevésbé fogékonyak a mohák és zuzmók növekedésére. A sziklakertnek természetes megjelenést kölcsönöz az időjárásnak kitett kő, mert az olyan mintha mindig is ott lett volna.

Emellett ragaszkodjon az azonos textúrájú, színű és formájú sziklákhoz. Ha hasonló megjelenésű köveket használ az egész sziklakertben, az természetesebb megjelenésű lesz. A merész vagy természetellenes színek zsúfoltnak fognak tűnni. Próbálja meg úgy alakítani a köveit, hogy azok kiegészítsék egymást.

A kertbe telepítendő „sziklák” beszerzése

Első pillantásra egy közeli kőbánya, köves folyópart vagy, vagy egy kertépítő cég a logikus hely, ahol a keresést elkezdheti. A tereprendezési köveket általában tonnánként árulják, a szállítási költségekkel együtt, így gyorsan kitalálhatja, mennyibe fog kerülni a sziklakertje. Valószínűleg azt fogja találni, hogy a régiójában gyakori őshonos kő a legolcsóbb. Ha van egy kisteherautója, akkor több tízezer forintot takaríthat meg a szállítási költségeken.

Mielőtt azonban pénzt költene kőre, vegye figyelembe az ingyenes szikla beszerzési lehetőségét is. A helyi építkezések vagy más földmunkák során sok kőzet kerülhet a felszínre, amelyet lehet hogy ingyenesen elvihet. Ha mezőgazdasági területek közelében lakik, a gazdák, akik rendszeresen felszántják a földet, és valamennyi mennyiségű kő is van a talajban amit kifordítanak, gyakran örömmel fogadják, ha valaki ingyen elviszi őket. Egyes területeken a sziklás hegyoldalakon vezető utak mellett a fagyás-olvadás ciklusai miatt lehullott kőzet lehet, és a helyi hatóságok engedélyezhetik, hogy ezt a követ ingyen elszállítsák. Mielőtt azonban elkezdene sziklákat gyűjteni a hegyoldalak mentén vagy közterületeken, mindig kérdezzen rá hogy el e viheti.

Vegye figyelembe a stílust

A sziklakert kialakítása sokféle formát ölthet. Manapság gyakran az a cél, hogy olyan kertet hozzon létre, amely egy őshonos tájra hasonlít, de különféle tematikus sziklakerteket is létrehozhat. A sziklakertekkel kapcsolatban például hallani fogja az „alpesi kert” és a „japán zen-kert” kifejezéseket.

A japán zen sziklakertek helyet biztosítanak a csendes elmélkedéshez és a szemlélődéshez. Megközelítésük általában minimalista, a lehető legkevesebb összetevővel a lehető leghangsúlyosabb látványt nyújtják. Egy tipikus japán zen sziklakertben például néhány kiválasztott, gondosan elhelyezett szikla képezheti a fókuszpontot, amelyet egy nagy kiterjedésű, apró sziklákból vagy homokból álló, mulcsként szolgáló terület választ el. A mulcsot össze lehet gereblyézni, hogy bonyolult, mégis egyszerű mintát alkosson. A nyugati megközelítéshez képest a növényanyagot kevésbé hangsúlyozzák – lehet néhány kisebb fa és cserje, de kevés egyéb növényt ültetnek.

Nyugaton a sziklakertészet iránti érdeklődés az Egyesült Királyságban kezdődött. A svájci Alpokban járt brit utazókat lenyűgözték az ott talált alpesi növények, és néhányat hazahoztak, hogy megpróbálják otthon is termeszteni őket. A sziklakerteket ezért a mai napig néha alpesi kerteknek nevezik. Bár mára kibővült, hogy mi lehet a sziklakert, a sziklakertészet nyugaton hagyományosan a hegyi növények és más alacsony növésű növények termesztését jelentette, amelyek képesek ellenállni annak a téli hidegnek, amelynek az igazi „alpesi” növények ki vannak téve.

Döntse el idejében, hogy ilyen, az idők során megismert klasszikus sziklakerteket szeretne-e, vagy inkább egy olyan sziklakertet szeretne, amelyet a saját területének geológiája alapján alakítottak ki. A sziklakert kialakításakor mindenképpen vegye figyelembe otthona esztétikáját. Formális legyen ? Modern ? Természetes ? A sziklakertnek ki kell egészítenie az otthon kialakítását.

Használja a megfelelő építési eszközöket

A barkácsolók számára a sziklakert építése az egyik legnagyobb fizikai kihívást jelentő feladat lehet. Egy 30 cm átmérőjű szikla súlya könnyen elérheti a 45 kilót, egy 80 cm átmérőjű szikla, ami nem ritka egy sziklakertben, 250 kilót is nyomhat. Egy átlagos méretű sziklakert építéséhez több ezer kilogramm követ kell mozgatni és elhelyezni.

Mivel a sziklák mozgatása veszélyes lehet a hátproblémákkal küzdők számára (és hátproblémákat okozhat azoknál, akik korábban nem szenvedtek hátproblémáktól), kezdje hátmerevítő beszerzésével. A sziklák mozgatásához a leendő sziklakerthez természetesen lehetőség van erőgépek vagy csörlők bevonására, vagy vállalkozó felbérlésére. De ha saját maga szeretné elvégezni a munkát, vegye fontolóra a következő eszközöket:

• Egy 1-2 méter hosszú acélrúd jobb tőkeáttételt biztosít, mint egy egyszerű feszítővas a nagyobb kövek mozgatásához.
• A kétkerekű molnárkocsi jobb, mint a talicska. A molnárkocsinak van egy függőleges alsó platformja, amelyet általában könnyen be lehet csúsztatni a közepesen nagy kövek alá, hogy mozgatni lehessen őket.
• A földmunka szokásos szerszámai: lapát, gereblye, talicska, molnárkocsi.

Törekedjen a kő természetes elhelyezésére

A sziklakertben a kövek elrendezésének módja nagyon fontos a valósághű és tetszetős sziklakert eléréséhez. A természetből kiindulva a cél az, hogy úgy tűnjön, mintha a sziklakertben lévő kő csupán egy hatalmas földalatti képződmény feltárt töredéke lenne. Ez az oka annak, hogy a sziklakertek olyan gyakran tartalmaznak domboldalakat vagy emelkedőket – a természetben a lejtők eróziója az a hely, ahol a sziklák leggyakrabban feltárulnak.

A természetes sziklák megjelenésének eléréséhez minden egyes kőnek szilárdan földbe gyökerezettnek kell tűnnie – a „jéghegy csúcsának”. Minden kőnek úgy kell tűnnie, mintha közvetlen szomszédjaival kapcsolatban állna, és csak a hasadékok választják el őket egymástól, amelyekben a növényeket kell elhelyezni.

A természethez hasonlóan a sziklakertben is tartózkodjon a kötött mintáktól és a túl egyenletes eloszlástól, inkább törekedjen a véletlenszerűség érzetére. Legyen itt egy hatalmas kőcsoport, ott egy kisebb csoportosítás, és a kettő között mulcsozott területek. Az elrendezés döntő fontosságú a természetes kövek megjelenésének eléréséhez.

A sziklakertben a köveknek úgy kell egymáshoz viszonyulniuk, mintha egy alapkőzetet alkotnának, amelyet a fokozatos időjárás vagy a drámaibb erózió hozott felszínre. Következésképpen a sziklakertben a fő szikláknak egy irányba kell mutatniuk. Ha a kövek rétegzettek, a köveket úgy helyezze el az egyes csoportosításokban, hogy a rétegvonalak mind ugyanabba az irányba mutassanak, mint a legtöbb természetes kőzetképződményben.

A kövek mérete hihetetlenül fontos. A nagy kövek túlterhelhetnek egy kis udvart, míg a kis kövek elveszhetnek egy nagy térben.

Hozzon létre egy öregített megjelenést

A sziklakertek akkor a legesztétikusabbak, ha a sziklafelületek „patinásak” és kopottak. Az „újszerű kő” kilóghat a sorból ha a nem mutatja a „régóta ottlévőség” jeleit. Az időjárás okozta megjelenés a legkönnyebben úgy érhető el, ha a sziklákon mohát vagy zuzmót növesztünk.

A moha viszonylag könnyen megtelepedik az új sziklákon. Kezdje azzal, hogy szedjen le néhány folt mohát, amelyet valahol máshol beszerez – akár a saját gyepének valamelyik árnyékos részén a földön növő mohát is használhatja. Adjon körülbelül 2 evőkanálnyi őrölt mohát 2 csésze joghurthoz és körülbelül 40 deka fazekas agyaghoz. Pürésítse a mohát, a joghurtot és az agyagot krémes állagúvá, majd ezt a mohakeveréket vigye fel a sziklák felületére. Ahogy a sziklamoha megveti a lábát a sziklakertben, párásítsa, hogy nedvesen tudja tartani. Néhány héten belül olyan sziklái lesznek, amelyek úgy fognak kinézni, mintha évtizedek óta a helyükön lennének.

Egy másik módja az időjárás okozta, természetes megjelenés megteremtésének, ha ösztönzi a zuzmók növekedését a köveken. Bár a zuzmókat gyakran egy kalap alá veszik a mohával, de a zuzmó teljesen más „növény”. A zuzmók olyan összetett organizmusok, amelyek két vagy három önálló, szimbiózisban élő szervezetből állnak.

A domináns partner egy gomba, amely fotoszintézis útján (gyakran egy algakolónián keresztül) táplálékot szolgáltat a zuzmónak. A sziklákon vagy fákon növő zuzmók színes, durva foltok formájában jelennek meg. A zuzmóknak több mint 20 000 faja létezik, amelyek gyakran sárga, zöld, szürke vagy fehér „foltként” jelennek meg kövön vagy fán.

A zuzmók azért fontosak a sziklakertekben és a xeriszkópikus növénytervezésben, mert nem függnek az állandó vízellátástól. A zuzmók túlélik szöveteik váltakozó száradását és nedvesedését, ami előnyt jelent számukra a nehéz környezetek benépesítésében. A mohákhoz hasonlóan a sziklákon növő zuzmók is a sziklakerteknek a kívánt „patinás” megjelenést adják.

A zuzmók beindítása a sziklakert kövein a mohák neveléséhez hasonló folyamat. Töltsön meg egy szórófejes flakont tejjel, majd gyűjtsön körülbelül 2 teáskanálnyi zuzmót egy olyan környezetből, amely hasonló a sziklakertjéhez. A legtöbb zuzmó a nedves, árnyékos körülményeket kedveli, de vannak olyan formák is, amelyek naposabb helyen is jól fejlődnek.

Darálja le a zuzmót, tegye a szórófejes flakonba, és óvatosan rázza össze. Terítse be a kőfelületeket a tejes oldattal, amíg a folyadék végig nem folyik a felületen. Lehet, hogy ezt a keveréket hetente egyszer újra kell alkalmaznia néhány héten keresztül, amíg az aktív növekedés be nem indul.

Hozzon létre megfelelő talajt a sziklakert növényei számára

Miután a sziklák a helyükre kerültek, hogy megalapozzák a sziklakert kialakítását, az ültetés előtt elő kell készítenie a talajt. A sziklakert építése gyakran mesterséges lejtő vagy megemelt magasság létrehozásával jár, ezért gyakori, hogy a már meglévő kerti talaj használata helyett hozzáadott talajt használnak.

A sziklakert megfelelő talajának kialakítása kéz a kézben jár a növények kiválasztásával. Ha klasszikus alpesi sziklakertet tervez, és a növények összhangban vannak ezzel a témával, akkor a meglehetősen porózus talaj lesz a legmegfelelőbb. Egy szukkulensekkel és kaktuszokkal beültetett sziklakerthez viszont homokos talajra lesz szükség – talán még egy kereskedelmi forgalomban kapható kaktuszos virágkeverékre is.

A természetben a legtöbb sziklák között növő növény a jó vízelvezetésű talajt kedveli. Általános szabályként tehát érdemes homokot keverni az ültetéshez használt talajba. A legjobb azonban, ha ismeri az Ön által kiválasztott növények sajátos igényeit, és a talajösszetételt ez alapján alakítja ki. A legtöbb hagyományos kerti növény, ha sziklakertben termesztik, meglehetősen jól boldogul egy jó minőségű kerti talajban (fekete föld), amelyet tőzegmohával, komposzttal vagy más szerves kiegészítéssel kevernek.

Válassza ki a megfelelő növényeket

Ha természetes, őshonos megjelenésre törekszik sziklakertjében, figyeljen arra, hogy milyen növénytípusok nőnek természetes módon az Ön régiójának sziklás területein. Az arborétumok és kertészetek gyakran jó munkát végeznek az ilyen természetes megjelenés megteremtésében, és az ő példáikból mintát vehet a növényválasztásánál.

Ha tematikus kertet szeretne létrehozni – például alpesi, sivatagi vagy zen sziklakertet -, akkor ennek megfelelően válassza ki a növényeket, az Ön által vonzónak talált példák alapján.

Általában elvárjuk, hogy a sziklakerti növények alacsony fenntartási igényűek legyenek, és cserébe megbocsátunk nekik egy bizonyos fokú egyhangúságot. A sziklakertben a sziklák kiegészítésére használt növényeket nagyrészt az éghajlatot és egyéb gyakorlati szempontokat szem előtt tartva kell kiválasztani – ez segít abban, hogy alacsony fenntartási igényűek maradjanak:

• Ha magasan (bár Magyarországon nem jellemző), vagy az északi országrészben lakik, akkor érdemes megfontolni egy klasszikus alpesi sziklakertet.
• Ha az ország déli részén él (ahol a hőmérséklet nyáron magasabb mint az északi országrészben), a kaktuszok és más szukkulensek is ésszerű választásnak bizonyulnak. Bónuszként ezek is szépen illeszkednek a sziklákhoz.
• Ha meleg és párás viszonyok vannak jelen a lakóhelyén, akkor a páfrányok kiváló választás lehet, akárcsak a begóniák, ha virágzó növényre vágyik.
• A növényválasztás kéz a kézben jár a talaj előkészítésével. Figyeljen a növények pH-preferenciájára. Egy-egy növényválasztás a savanyú vagy lúgos talajt kedvelheti, és nehéz az alacsony pH-értékű (savakat kedvelő) növényeket magas pH-értékű növényekkel (a lúgos körülményeket kedvelő növényekkel) keverni.

Az, hogy sziklakertje napos vagy árnyékos helyen van-e, nagy hatással lesz az ültetésre kiválasztott növényekre. Ismerje meg a növények összes igényét, és kerülje azokat a növényeket, amelyek igényei eltérnek a kert többi növényétől.

Helyezze el a növényeket

Amikor eljön az ültetés ideje, törekedjen a természetesnek tűnő elrendezésre. Példaként figyelje meg sziklás terepet (képen, videón), ahol vadon élő növények nőnek. A fajok összevisszasága helyett általában alacsonyan növő növényekből álló nagyméretű kolóniákat talál. Ha például kedveli a kúszó floxot, de sosem tudja, hová ültesse, a problémája most megoldódott: a sziklakert potenciálisan nagyszerű hely egy kúszó flox ültetésére. Száraz talajon jobb lenne egy hasonló ‘Angelina’ sedum-ot ültetni.

Az egyenletes méret vagy eloszlás természetellenesnek tűnik a sziklakertek kialakításában. A sziklakertek általában meglehetősen természetesnek tűnő, kötetlen növényelrendezések, nem a formális szimmetria vagy az egyenes elhelyezések helye.