A mai világban az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság fontos témákká váltak, amelyekről mindenki beszél. A kormányok és a vállalkozások felismerik, hogy sürgősen csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, és fenntartható gyakorlatokat kell bevezetni, hogy megóvjuk a bolygót a jövő generációi számára. Az elmúlt években megjelent innovatív megoldások egyike a zöldkötvény.

Kapcsolódó cikkek

• Zöld építési megközelítések és trendek
• Mi az a biofilikus építési tervezés, és mik az alapelvei ?
• Milyen zöld technológiák fogják meghatározni az építőipart a jövőben ?

Mi az a zöldkötvény ?

A zöldkötvény olyan adósságinstrumentum, amelyet egy vállalat vagy kormány bocsát ki környezetbarát projektek finanszírozására. Ezek a projektek a megújuló energiától a zöld építési kezdeményezésekig terjedhetnek, és célja, hogy hozzájáruljanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez. A zöldkötvény és a hagyományos kötvény közötti legfontosabb különbség az, hogy a zöldkötvényből származó bevételt zöld projektekre kell fordítani.

A zöldkötvényeket először 2007-ben vezette be az Európai Beruházási Bank, de csak 2013-ban kezdett beindulni a piac. Az elmúlt néhány évben a piac jelentősen megnőtt, és ma már világszerte kormányok, vállalatok és más szervezetek bocsátanak ki zöld kötvényeket.

Hogyan kapcsolódnak a zöldkötvények az építőiparhoz ?

Az építőipar a szén-dioxid-kibocsátás egyik legjelentősebb okozója, a globális energiafelhasználás mintegy 40%-áért és a globális üvegházhatású gázkibocsátás 30%-áért felelős. Ezért kulcsfontosságú, hogy az ágazat fenntartható gyakorlatokat alkalmazzon, hogy csökkentse szénlábnyomát, és hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez. A zöldkötvények hatékony finanszírozási megoldást nyújthatnak a zöld építési kezdeményezésekhez.

A zöldkötvények a zöld építési projektek széles körének finanszírozására használhatók, például energiahatékony épületek építésére, megújuló energiarendszerek telepítésére és fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok bevezetésére. Ezek a projektek nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését segítik elő, hanem hosszú távú költségmegtakarítást is jelenthetnek az épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára.

A zöldkötvények előnyei az építőipar számára

A zöldkötvények számos előnnyel járhatnak az építőipar számára, többek között:

A finanszírozáshoz való hozzáférés

A zöldkötvények hozzáférést biztosíthatnak a zöld építési projektek finanszírozásához, ami a hagyományos finanszírozási módszerekkel esetleg nem állt volna rendelkezésre.

Alacsonyabb költségek

A zöld építési projektek élettartama alatt gyakran alacsonyabbak az üzemeltetési költségek, ami költségmegtakarítást eredményezhet az épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára.

Jobb hírnév

A zöld építési kezdeményezésekben való részvétel javíthatja a vállalat hírnevét, és segíthet a fenntarthatóság iránt egyre inkább érdeklődő ügyfelek megnyerésében.

Megfelelés a szabályozásoknak

Világszerte számos kormány vezet be szabályozásokat és ösztönzőket a zöld építési gyakorlatok ösztönzésére. A zöldkötvények segíthetnek a vállalatoknak megfelelni ezeknek a szabályozásoknak, és kihasználni az ösztönzők előnyeit.

Példák a zöldkötvényekre az építőiparban

Számos példa van arra, hogy a zöldkötvényeket világszerte zöld építési kezdeményezések finanszírozására használják. Íme néhány példa:

Empire State Realty Trust: 2015-ben az Empire State Realty Trust zöldkötvényt bocsátott ki New York-i irodaház-portfóliója energiahatékony korszerűsítésének finanszírozására.

TIAA: 2019-ben a TIAA zöldkötvényt bocsátott ki egy New York-i fenntartható lakóépület építésének finanszírozására.

Lendlease: A Lendlease 2019-ben zöldkötvényt bocsátott ki egy nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású irodaház építésének finanszírozására az ausztráliai Sydneyben.

A zöldkötvények innovatív finanszírozási megoldást kínálnak az építőiparban a zöld építési kezdeményezésekhez. A környezetbarát projektek finanszírozásához való hozzáférés biztosításával a zöldkötvények segíthetnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a költségek csökkentésében, a hírnév javításában és a szabályozásoknak való megfelelésben.

A zöldkötvények piacának további növekedésével várhatóan még több zöld építési projektet finanszíroznak majd ezen innovatív finanszírozási megoldás révén.

Hogyan bocsátanak ki zöld kötvényeket, és milyen kritériumok alapján határozzák meg, hogy mely projektek vagy kezdeményezések jogosultak a zöld kötvények általi finanszírozásra?

A zöldkötvények kibocsátásának folyamata hasonló a hagyományos kötvényekéhez. Egy vállalat, szervezet vagy kormányzati szerv tőkebevonás céljából kötvényt bocsát ki, azzal az ígérettel, hogy egy meghatározott időszak alatt kamatot és tőkét fizet a befektetőknek. A legfontosabb különbség a zöld kötvények esetében az, hogy a felvett tőkét környezetileg előnyös projektek finanszírozására fordítják.

A zöldkötvények kibocsátója általában egy harmadik féltől származó hitelesítővel dolgozik együtt annak biztosítása érdekében, hogy a kötvény megfeleljen bizonyos környezetvédelmi előírásoknak. A hitelesítők lehetnek független harmadik fél szervezetek vagy a kibocsátó saját fenntarthatósági csapata. Ezek a szakértők értékelik a kibocsátó környezetvédelmi gyakorlatát és a finanszírozott projektet annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az elfogadott szabványoknak.

A kibocsátó ezután a zöldkötvényt a befektetők felé értékesíti, akiket a kötvény pozitív környezeti hatása és a potenciális pénzügyi hozam vonzhat. A kötvény kamatlába jellemzően alacsonyabb, mint a hagyományos kötvényeké, mivel a környezeti előnyöket egyfajta biztosítéknak tekintik.

A támogathatóság kritériumai: A zöldkötvények alapelvei

Annak biztosítására, hogy a zöldkötvényeket olyan projektek finanszírozására bocsássák ki, amelyek pozitív környezeti hatással bírnak, kidolgoztak egy iránymutatást, a zöldkötvények alapelveit (Green Bond Principles, GBP) (még itt: Green Bond Principles PDF). A GBP a kibocsátók és a befektetők számára olyan keretet biztosít, amelyet követve biztosítható, hogy a kötvénykibocsátási folyamat átlátható legyen, és a bevételek felhasználása összhangban legyen a környezetvédelmi célokkal.

A GBP-t pénzügyi intézmények és környezetvédelmi szervezetek egy csoportja dolgozta ki, és azóta a piaci szereplők széles köre, köztük a kibocsátók, befektetők, jegyzési garanciavállalók és hitelesítők is elfogadták.

A GBP négy fő összetevőből áll: a bevételek felhasználása, a projektértékelési és kiválasztási folyamat, a bevételek kezelése és a jelentéstétel.

A bevételek felhasználása

A bevételek felhasználása komponens meghatározza a zöld kötvények révén finanszírozható projektek és kezdeményezések típusait. Ahhoz, hogy egy projekt támogatható legyen, hozzá kell járulnia a környezeti fenntarthatósághoz, például a megújuló energiához, az energiahatékonysághoz, a fenntartható mezőgazdasághoz, a tiszta közlekedéshez és a környezetszennyezés csökkentéséhez. A GBP azt is megköveteli, hogy a projektek egyértelműen meghatározottak és jól strukturáltak legyenek, egyértelmű környezeti hatással és mérhető eredményekkel.

A projektértékelés és kiválasztás folyamata

A projektértékelési és -kiválasztási folyamat komponens megköveteli a kibocsátóktól, hogy átlátható és szigorú eljárást alkalmazzanak a támogatható projektek azonosítására és kiválasztására. Ennek a folyamatnak magában kell foglalnia a külső érdekelt felekkel, például a környezetvédelmi csoportokkal folytatott konzultációt, és világos környezetvédelmi kritériumoknak kell vezérelniük.

A bevételek kezelése

A bevételek kezelésének összetevője megköveteli, hogy a zöldkötvényen keresztül gyűjtött forrásokat átlátható és elszámoltatható módon osszák el a támogatható projektek és kezdeményezések között. A kibocsátónak rendelkeznie kell egy tervvel a fel nem osztott vagy a nem rendelt célra felhasznált pénzeszközök kezelésére is.

Jelentés

A jelentéstételi komponens megköveteli a kibocsátóktól, hogy folyamatosan jelentést tegyenek a finanszírozott projektek környezeti hatásáról, valamint a bevételek felhasználásáról. A jelentéstételnek átláthatónak, hozzáférhetőnek és a nemzetközileg elismert jelentéstételi szabványoknak megfelelőnek kell lennie.