Kihívások a BIM-projektek bevezetésében az építőiparban

város
  • Olvasási idő:10perc

A modern technológiai fejlődés korszakában az építőipar drámai átalakuláson megy keresztül, amelyet az épületinformációs modellezés (BIM) növekvő alkalmazása ösztönöz. Ez a megközelítés az épületek és infrastruktúrák tervezésének, építésének és fenntartásának teljes folyamatát alakítja át. Képzeljünk el egy olyan digitális világot, ahol egy épület minden egyes életszakaszát – az első vázlattól a bontásig – alaposan modellezik és kezelik.

kapcsolódó cikkek


A BIM nem csupán egy technikai eszköz, hanem egy átfogó módszertan, amely a 3D modellezést és az adatkezelést integrálja annak érdekében, hogy elősegítse az együttműködést, optimalizálja a folyamatokat és javítsa az eredményeket.

Azonban bármennyire is ígéretes a BIM, az építőiparba való integrálása komoly feladat még egy nagyobb építőipari cég számára is. Az adatok átjárhatósága, a jogszabályi megfelelés és a készséghiány csak néhány az akadályok közül, amelyeken a projektmenedzsereknek át kell jutniuk.

A tét nagy: a BIM sikeres bevezetése jelentős költségmegtakarítást, nagyobb hatékonyságot és jobb projekteredményeket eredményezhet, míg az alkalmazkodás elmaradása költséges hibákhoz és versenyhátrányhoz vezethet.

A BIM-projektek irányításának összetettsége mind a technológia, mind az iparági előírások árnyalt megértését igényli. A BIM bevezetésének globális helyzete például változatos: az olyan országok, mint az Egyesült Királyság és Szingapúr kötelezővé tették a használatát az állami projektekben, míg más országok még csak most zárkóznak fel. Ez a szabályozási háló a multinacionális építőipari cégek számára a bonyolultság egy újabb rétegét jelenti.

A BIM integrálása az olyan újonnan megjelenő technológiákkal, mint a tárgyak internete (IoT) és a mesterséges intelligencia (AI), új lehetőségeket nyit a valós idejű adatelemzés és a prediktív karbantartás terén, de jelentős beruházásokat és szakértelmet is igényel. A digitális ikrek fejlődése, amelyek a fizikai szerkezetek valós idejű digitális másolatait hozzák létre, és az AI által vezérelt automatizálás kitolja a BIM által elérhető határokat, és olyan jövőt ígér, amelyben az építési projektek nemcsak hatékonyabbak, hanem fenntarthatóbbak is lesznek.

Miért olyan ijesztő feladat a BIM-projektek bevezetése és irányítása, és milyen lépéseket lehet tenni ezen akadályok leküzdése érdekében ? 

A BIM-projektek irányításának egyik elsődleges kihívása az adatok interoperabilitásának és szabványosításának biztosítása a különböző platformok és érdekelt felek között. Az építőipar számos szoftvereszközt használ a projektmenedzsment, a tervezés és a kivitelezés különböző aspektusaihoz.

Annak biztosítása, hogy ezek az eszközök zökkenőmentesen tudjanak információt cserélni, kritikus fontosságú a BIM sikeres megvalósítása szempontjából.

Az olyan szabványok, mint az ISO 19650, ennek a kérdésnek a megoldására születtek, és iránymutatást adnak az információk kezelésére az épített eszközök teljes életciklusa során. E szabványok elfogadása azonban nem egységes világszerte, ami következetlenségekhez és együttműködési nehézségekhez vezet.

Mi az a ISO 19650 és miket tartalmaz ?

Az ISO 19650 egy nemzetközi szabvány, amelyet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) dolgozott ki, hogy egységes megközelítést biztosítson az épített eszközök teljes életciklusa során az információk kezeléséhez az épületinformációs modellezés (BIM) segítségével.

Ez a szabvány alapvető fontosságú annak biztosításában, hogy az adatok kezelése hatékonyan és következetesen történjen a projekt különböző fázisaiban, a tervezéstől és az építéstől az üzemeltetésig és karbantartásig.

Az ISO 19650 legfontosabb elemei

ISO 19650-1: Fogalmak és alapelvek

Ez a rész a BIM alkalmazásával történő információkezelés alapvető fogalmait és elveit vázolja fel. A kulcsfontosságú fogalmak meghatározásával és a szabvány további részeiben irányadó általános keretrendszer kialakításával megteremti az alapokat. A cél itt annak biztosítása, hogy minden érdekelt félnek közös értelmezése legyen az információk hatékony kezeléséhez szükséges követelményekről és gyakorlatokról a projekt teljes életciklusa során.

ISO 19650-2: Az eszközök átadási fázisa

A 2. rész az épített eszközök átadási fázisában szükséges folyamatokra és eljárásokra összpontosít. Ez magában foglalja a tervezés, a tervezés és az építés szakaszát. Részletes iránymutatásokat ad arra vonatkozóan, hogyan kell kezelni az információ előállítását, terjesztését és minőségellenőrzését ezekben a fázisokban. Ez biztosítja, hogy pontos és megbízható adatok álljanak a projekt minden résztvevője rendelkezésére, elősegítve a jobb együttműködést és döntéshozatalt.

ISO 19650-3: Az eszközök üzemeltetési fázisa

Ez a szakasz az épített eszközök üzemeltetési fázisa során felmerülő információkezelési igényekkel foglalkozik, amely kiterjed a karbantartásra, a javításra és az esetleges leszerelésre. Az itt található iránymutatások segítenek az információk integritásának és hozzáférhetőségének fenntartásában az eszköz teljes élettartama alatt, biztosítva, hogy a létesítményvezetők és üzemeltetők hatékonyan tudják kezelni és felhasználni az adatokat a folyamatos működéshez.

ISO 19650-4: Információcsere

A hatékony információcsere kritikus fontosságú a BIM-projektekben, és a 4. rész részletezi a projektben részt vevő különböző felek közötti információcserére vonatkozó protokollokat. Hangsúlyozza az interoperabilitás fontosságát, és iránymutatásokat ad az információk strukturálására és megosztására olyan módon, hogy azok minden érdekelt fél számára hozzáférhetőek és érthetőek legyenek, függetlenül az általuk használt eszközöktől.

ISO 19650-5: Biztonsági szemléletű megközelítés

A növekvő digitalizációval együtt jár a robusztus adatbiztonság szükségessége is. A szabvány 5. része ezzel foglalkozik azáltal, hogy felvázolja az információkezelés biztonságközpontú megközelítését. Ajánlásokat ad az érzékeny információk jogosulatlan hozzáféréstől való védelmére és az adatok integritásának biztosítására az eszköz teljes életciklusa során.

Az ISO 19650 fontossága

Szabványosítás és globális alkalmazhatóság

Az ISO 19650 harmonizálja a BIM-gyakorlatokat világszerte, biztosítva, hogy a projektek a helyszíntől függetlenül egységes szabványok szerint működjenek. Ez a szabványosítás csökkenti a hibák és a félreértések kockázatát, amelyek az eltérő információkezelési gyakorlatokból adódhatnak. Emellett megkönnyíti a nemzetközi együttműködést is, megkönnyítve a multinacionális csapatok hatékony együttműködését.

Fokozott együttműködés

Azáltal, hogy az ISO 19650 egyértelmű keretet biztosít az információkezeléshez, fokozza az együttműködést az építészek, mérnökök, vállalkozók és más érdekelt felek között. Biztosítja, hogy az adatigényeket illetően mindenki ugyanazon az oldalon álljon, ami hatékonyabb munkafolyamatokat és jobb projekteredményeket eredményez.

Javított projekthatékonyság

Az ISO 19650 által szorgalmazott strukturált információkezelési megközelítés segít kiküszöbölni a redundanciákat és a pontatlanságokat, csökkentve a pazarlást és növelve a projekt hatékonyságát. A pontos és időszerű információk jobb tervezést és végrehajtást tesznek lehetővé, ami végső soron költségmegtakarítást és jobb projektidőzítést eredményez.

Adatbiztonság

A biztonsági szemlélet hangsúlyozása biztosítja, hogy a kritikus információk védve legyenek a kiberfenyegetésekkel és a jogosulatlan hozzáféréssel szemben. Ez egyre fontosabb, mivel az építőipar egyre inkább a digitális technológiákra és az internetre támaszkodik.

Az ISO 19650 jelentős előrelépést jelent a BIM-gyakorlatok szabványosításában, átfogó keretet biztosítva az információk kezeléséhez az épített eszközök teljes életciklusa során. Elfogadása elengedhetetlen minden olyan szervezet számára, amely a BIM-ben rejlő teljes potenciált ki akarja aknázni projektjeiben.


Technológiai integráció

A BIM integrálása más fejlett technológiákkal, például a tárgyak internetével (IoT) és a mesterséges intelligenciával (AI) szintén összetett kihívást jelent. Az IoT-eszközök valós idejű adatokat szolgáltathatnak az építkezésekről, növelve a biztonságot és a hatékonyságot. E technológiák integrációja azonban robusztus infrastruktúrát és szintén jelentős beruházásokat igényel.

Az AI-alapú tudásmenedzsment-rendszerek automatizálhatják a rutinfeladatokat és optimalizálhatják a terveket, de a megvalósításukhoz fejlett készségekre és megértésre van szükség a projektvezetők és a csapattagok körében. Ez a technológiai konvergencia még csak kialakulóban van, és sok vállalat küzd az e rendszerek hatékony integrálásához szükséges költségekkel és szakértelemmel.

Készséghiány és képzés

A BIM-technológiák gyors fejlődése megelőzte a képzett szakemberek fejlődését az építőiparban. Egyre nagyobb az igény a BIM-menedzserek és más, a BIM-eszközökben és -folyamatokban jártas szakemberek iránt. A legújabb piaci jelentések szerint a BIM-hez kapcsolódó munkahelyek iránti kereslet várhatóan jelentősen növekedni fog.

A képzés és a folyamatos szakmai fejlődés elengedhetetlen e készséghiány áthidalásához. A hatékony képzési programok kidolgozása és végrehajtása azonban költséges és időigényes lehet, ami sok szervezet, különösen a kis- és középvállalkozások számára jelentős akadályt jelent.

Szabályozási megfelelés

A helyi szabályozásoknak és szabványoknak való megfelelés egy másik jelentős kihívás. A különböző országok eltérő mandátumokkal rendelkeznek a BIM használatára vonatkozóan. Az Egyesült Királyság például minden közszektorbeli projekt esetében megköveteli a BIM alkalmazását, míg más országok fokozatosan vezetik be a hasonló követelményeket.

Az eltérő szabályozások között való eligazodás és a megfelelőség biztosítása ijesztő lehet, különösen a több régióban működő cégek számára. Ez a szabályozási környezet szükségessé teszi a BIM-gyakorlatok folyamatos nyomon követését és kiigazítását a legújabb jogi követelményekhez való igazodás érdekében.

Költséggazdálkodás

Bár a BIM hosszú távon költségmegtakarítást hozhat a hatékonyság növelésével és a hibák csökkentésével, a BIM-szoftverek és a képzések kezdeti beruházása magas lehet. Ez az induló költség különösen elrettentő lehet a kisebb cégek számára. Emellett a BIM bevezetése folyamatos kiadásokat igényel a szoftverfrissítések, az adatkezelés és az új technológiák integrációja miatt. A hatékony költséggazdálkodási stratégiák elengedhetetlenek ahhoz, hogy ezeket a kiadásokat egyensúlyban tartsák a BIM hosszú távú előnyeivel.

Együttműködés és kommunikáció

A BIM együttműködő jellege hatékony kommunikációt igényel a projekt valamennyi érdekeltje, köztük az építészek, mérnökök, vállalkozók és ügyfelek között. Ezt az együttműködő megközelítést akadályozhatják a hagyományos, elszigetelt munkamódszerek és a változásokkal szembeni ellenállás. A hatékony együttműködési eszközök és platformok elengedhetetlenek a valós idejű kommunikáció és adatmegosztás megkönnyítéséhez.

A felhőalapú BIM szoftvermegoldások létfontosságú eszközként jelentek meg ennek az igénynek a támogatására, lehetővé téve a naprakész projektinformációkhoz való hozzáférést bárhonnan. Ezen eszközök bevezetéséhez azonban az ellenállás leküzdése és annak biztosítása is szükséges, hogy minden érdekelt fél megfelelő képzésben részesüljön, és az új folyamatokkal egyetértésben legyen.

Adatbiztonság

A digitális platformokra és a felhőalapú megoldásokra való fokozott támaszkodással az adatbiztonság kiemelt fontosságúvá vált. A BIM-projektek hatalmas mennyiségű érzékeny adatot generálnak, amelyeket védeni kell a kiberfenyegetésekkel és a jogosulatlan hozzáféréssel szemben. Ezen információk védelméhez elengedhetetlen a robusztus kiberbiztonsági intézkedések és az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés biztosítása.

A BIM-menedzsment ezen aspektusa folyamatos éberséget és beruházást igényel a kiberbiztonsági infrastruktúrába és képzésbe.

Hol tartunk most és mit hoz a jövő technológiája ?

A BIM integrációja az olyan újonnan megjelenő technológiákkal, mint az IoT és a mesterséges intelligencia, valamint a digitális ikrek és a felhőalapú számítástechnika fejlődése a digitalizáció felé fogja tolni az építőipart. Ezek a technológiák fokozhatják a prediktív karbantartást, optimalizálhatják az erőforrások kihasználását és javíthatják a projektek általános eredményeit.

Az iparágnak azonban meg kell oldania az interoperabilitás, a készségfejlesztés, a szabályozási megfelelés és az adatbiztonság kihívásait ahhoz, hogy ezeket az előnyöket teljes mértékben kiaknázhassa.

Mivel az építőipar folyamatosan fejlődik, a legújabb BIM-trendekkel és -technológiákkal való naprakészség elengedhetetlen a versenyelőny megtartására törekvő szakemberek számára. A képzésbe való befektetés, a szabványosított gyakorlatok elfogadása és a fejlett technológiák kihasználása kulcsfontosságú lesz a kihívások leküzdéséhez és a BIM-ben rejlő teljes potenciál kiaknázásához az építési projektekben.

Az épületinformációs modellezés (BIM) használata az építőiparban nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem egy alapvető szemléletváltást is a tervezési és építési folyamatok kezelésében. Az egyik legfontosabb bölcsesség, amit a BIM alkalmazása sugall, hogy az együttműködés és az integrált megközelítés elengedhetetlen a sikerhez.

Ahogy Antoine de Saint-Exupéry mondta: “A tökéletesség nem az, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem amikor már nincs mit elvenni.” A BIM célja pontosan ez: a felesleges folyamatok és hibalehetőségek kiküszöbölése, hogy egy letisztult, hatékony rendszert kapjunk.

A digitális környezetben való tervezés és adatkezelés lehetőséget ad arra, hogy a valós világ problémáit előre láthassuk és megoldhassuk, mielőtt azok fizikai formában megjelennének. Ahogy Herakleitosz is megjegyezte: “Semmi sem állandó, csak a változás maga.” Az építőipar folyamatosan fejlődik, és a BIM bevezetése lehetővé teszi, hogy ezekre a változásokra gyorsan és hatékonyan reagáljunk.

Végül, az adatvezérelt döntéshozatal fontossága kiemelkedő. Albert Einstein szavaival élve: “Nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amellyel létrehoztuk őket.” A BIM új, adatközpontú megközelítést kínál, amely lehetővé teszi a pontosabb és megalapozottabb döntéshozatalt az építési projektek minden szakaszában.

Az építőipar jövője a BIM-re épül, amely nem csupán egy eszköz, hanem egy új, átfogó módszertan, amely az együttműködés, az optimalizálás és az innováció irányába mutat.

Keressen valamilyen témában

Cikkek amelyek érdekelhetik.....