Mesterséges intelligencia az épületekben

Olvasási idő:5perc

Mit értünk azon hogy mesterséges intelligencia alatt az épületekben ? A mesterséges intelligencia (AI) kifejezés szinte minden olyan aktuális vitában felbukkan, amely az emberi, társadalmi vagy műszaki problémák megoldásáról szól. Bár a mesterséges intelligenciát majdnem olyan nehéz definiálni, mint magát az intelligenciát, általában úgy tekintik, hogy magában foglal mindent, ami túlmutat az egyszerű „ha x / akkor csináld y” jellegű, rögzített utasítások követésén.

Kapcsolódó cikkek

Jellemzően „tanulást”, minták és összefüggések megtalálását és ezekből történő extrapolálást foglal magában. A fejlettebb mesterséges intelligencia hipotéziseket fogalmazhat meg, amelyeket aztán validálni lehet. Az eredmények a viszonylag egyszerű előrejelzésektől kezdve, mint például, hogy mikor akarom a legnagyobb valószínűséggel bekapcsolni a fűtést a lakásomban, egészen a rendkívül összetett előrejelzésekig terjedhetnek.

Bár a mesterséges intelligencia koncepciója már több mint 60 éve létezik, az olcsó, intenzív feldolgozási teljesítmény, a szinte korlátlan adattárolás (gyakran a felhőben) és a gyors, megbízható adattovábbítás kombinációja tette konkrét és gyakorlati jelenlétté.

Az épületek és rendszereik egyértelműen nyilvánvalóan alkalmasak a mesterséges intelligencia alkalmazására. Gyakran nagyok és összetettek, és mindenféle módon kölcsönhatásba lépnek mind a bennük élő emberekkel és tevékenységekkel, mind pedig a tágabb külvilággal, oly módon, hogy idővel gyökeresen megváltozhatnak.

Az épületek emellett nagymértékben használják a környezetvédelmi szempontból fontos erőforrásokat, például az energiát (az összes energiafogyasztás kb. 40%-át teszik ki), ami nagy hatással van az emberi jólétre és termelékenységre.

Egyre keresettebbek azok az épületrendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni és „intelligensen”, kevesebb közvetlen emberi felügyelet mellett működni. A mesterséges intelligencia az épületek és szolgáltatásaik szinte minden területén szerepet játszhat. Az energia tekintetében képes azonosítani a fogyasztási mintákat, amelyek valamilyen módon rendellenesek, például az időzítésükben vagy az intenzitásukban.

A hibák előrejelzése és megelőzése szintén olyan tevékenység, amelyre a mesterséges intelligencia alkalmas. A meghibásodások bekövetkeztére vonatkozó információk összegyűjtésével, korrelálásával és elemzésével megjósolható, hogy hol és mikor fordulhatnak elő a jövőben, és azonosíthatók olyan figyelmeztető jelek, amelyek megelőzési intézkedésekre ösztönözhetnek. Ha a berendezés kritikus fontosságú, a meghibásodások megelőzése óriási különbséget jelenthet, pénzt és potenciálisan életeket menthet.

A riasztások és a biztonság egy másik nyilvánvaló alkalmazási területe a mesterséges intelligencia, amely biztosítja, hogy a tűzveszélyt téves riasztások nélkül azonosítják, és hogy a biztonsági videók adatait helyesen értelmezik, például a megbízható vagy potenciálisan fenyegető személyeket azonosítják.

A mesterséges intelligencia olyan területekre is kiterjedhet, amelyek eddig nem nagyon kapcsolódtak az épületrendszerekhez, mint például a vízminőség ellenőrzése. Az intelligens épületrendszerek a mindennapokban is megkönnyíthetik az épületek működését, akár annak meghatározásával, hogy mikor kell takarítani a helyiségeket, akár azzal, hogy a látogatók autóit a szabad parkolóhelyek felé irányítják.

A mesterséges intelligencia az épület funkcióinak javítása mellett átalakíthatja az épület használóinak az épülettel való interakcióját is, amire a legnyilvánvalóbb példa a beszédfelismerés, amely az olyan termékeken keresztül, mint az Amazon Alexa, már most is átalakítja sok ember otthonával való interakcióját, és a kereskedelmi épületekben is alkalmazhatók.

Mindazonáltal fontos, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetét perspektívában tartsuk. Az első fontos szempont az, hogy a mesterséges intelligenciának – az emberi intelligenciához hasonlóan – mindig lesznek korlátai, és hajlamos lesz a hibázásra. Gyakorlatilag lehetetlen például előre jelezni egy épületrendszer minden meghibásodását anélkül, hogy „hamis pozitív” jeleket generálnánk. A trükk a megfelelő egyensúly megtalálása, de ehhez tapasztalatokat kell gyűjteni.

Ezt tetézi az a tény, hogy azok a szervezetek és személyek, akik értik az épületeket és azok sajátosságait, általában más háttérrel és kultúrával rendelkeznek, mint azok, akik úttörő szerepet játszanak a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A mesterséges intelligencia épületekben történő sikeres megvalósításához e két hagyomány találkozására van szükség.

Egyes esetekben a mesterséges intelligenciát például fúziók és felvásárlások révén „vásárolják be”, más esetekben a vállalatok megpróbálják felvenni és kiépíteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeiket. Egy amerikai cég nyomon követte az AI-vállalatok felvásárlásait, és talán nem meglepő módon azt találta, hogy az öt legtöbb felvásárlást az öt amerikai székhelyű technológiai óriás hajtotta végre, élükön az Apple-lel. Nem véletlen, hogy ezek közül négy aktívan részt vesz az intelligens otthonok vagy más intelligens épületek területén.

A mesterséges intelligencia potenciálisan csökkenti az emberi készségek szükségességét, például az épületek hibáinak elhárítása sokkal automatizáltabbá válik, de más készségek iránti igényt is növeli. Az AI-alapú megoldásokat tervező és megvalósító rendszermérnökök mellett az épületüzemeltetőknek és a felhasználóknak is eléggé érteniük kell ezeket a rendszereket, és rendelkezniük kell a hatékony reagáláshoz szükséges eszközökkel.

Ha például egy intelligens rendszer figyelmeztetést vagy riasztást vált ki, akkor vagy automatikusan ki kell javítani a problémát, vagy valakinek rendelkeznie kell a tudással és az eszközökkel, hogy befolyásolni tudja a lehetőséget.

Minél intelligensebb, minél összetettebb és minél jobban összekapcsolt az épület, annál inkább fontos hogy a kiberbiztonságot potenciális feladatnak tekintsük. Jelentős, hogy a kiberbiztonság maga is a mesterséges intelligencia egyik fő alkalmazási területe.

A jelenlegi vélemény szerint a mesterséges intelligencia, bár kezd hatást gyakorolni az épületgépészeti szolgáltatásokra, még mindig leginkább a kezdeti szakaszban van. Ha az épületek emberek lennének, akkor még csak most kezdenének két lábon járni, és még fejlődniük kell, mielőtt valóban intelligensnek tekinthetnénk őket.