Olvasási idő:6perc

Az építőipar az egyik legnagyobb iparág világszerte, és az országokra is lebontva az építőipar a vezető iparág, amely a globális GDP 13%-át adja. Ez magába foglalja az infrastruktúrát, az ipari szerkezeteket, a kereskedelmi és magáningatlanokat, és a munkagépeket, ezért nagyon fontos hogy az építőipari cégek felkészüljenek a jövő kihívásaira a fenntarthatóság, és a modern építőipari technológiák minél előbbi bevezetése szempontjából. Ma már sok építőipari vállalat úgy alakítja át üzleti modelljét, hogy a jövőben felállított építőipari „mércéknek” megfeleljenek.

Kapcsolódó cikkek

Tény, hogy a COVID-19 katalizátorként szolgált az építőipari cégek számára a minél modernebb technológia adaptálásához. A világjárvány során előtérbe került a valós idejű együttműködés szükségessége, valamint a technológiára való támaszkodás a jobb építési és üzleti ellenőrzés fenntartása érdekében. A vállalkozók felismerték, felismerik a modern építési technológiára való áttérés fontosságát, hogy a bizonytalan időkben javítsák a teljesítményt és a termelékenységet.

Úgy tűnik tehát, hogy sokan felteszik a kérdést, hogy mi lesz az építőipar jövője a COVID-19 után (vagy alatt) most 2022-ben, és milyen feltételeknek és kihívásoknak kell megfelelni hogy a felszínen tudjanak maradni.

Mindazoknak, akik azon tűnődnek, hogy milyen lesz a jövő az építőiparban, fel kell készülniük az iparág átalakulására, és készen kell állniuk arra, hogy a változó piacon helytálljanak. Mivel a technológiai fejlődés egyre nagyobb teret nyer, és az új belépők céltudatosan vezetik be a modern technológiát, az építőipari ökoszisztéma jelentős változások előtt áll.

Egy olyan iparágban, amely már korábban is válságokat élt át, az alapvető változás, amely most végigsöpör az építőiparon, a biztonság jobb előmozdítása, a körkörös gazdaság kivitelezése és a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés iránti aggodalom lesz. A változás katalizátoraként szolgálnak majd a megfizethető lakhatás növekvő költségei, a szakképzett munkaerő hiánya, a várhatóan szigorúbb szabályozásokkal rendelkező munkaterületek és az ügyfelek változó igényei is. Ami fontos, hogy a folyamatok digitalizációját érdemes figyelemmel kísérni, mivel ez fogja alakítani az építőipar jövőbeli dinamikáját.

Nézzük meg azokat a tényezőket, amelyek fokozzák a változás szükségességét, és hogy milyen irányba kell az építőiparnak lépéseket tenni annak érdekében hogy modernebbé és fenntarthatóvá váljon.

Fenntarthatósági és biztonsági előírások nagyobb figyelembevétele

Az építési szabályzatok esetleges szabványosításától kezdve a biztonsági és fenntarthatósági előírásokig, a zöld épületek és a fenntarthatósági követelmények iránti kereslet növekedni fog. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a szakképzett munkaerő minél nagyobb arányú bevonása mellett a fenntarthatóság továbbra is fontos tényező marad a döntéshozatalban. A szén-dioxid kibocsátás csökkentésével kapcsolatos viták miatt számos építőipari cégnek figyelembe kell majd vennie a környezeti hatásokat, és az építés biztonságosabbá tételét a jövőbeli munkaerő számára.

További tényezők, amelyek választ igényelnek majd, az ellátási lánc optimalizálása és a korábbi projektalapú megközelítés helyett a termékalapú szemlélet elfogadása. A moduláris építés, a helyszínen kívüli gyártás és az adatvezérelt modellek is megjelennek és valószínűleg meghatározóak lesznek az építőiparban. A kivitelezőknek a végfelhasználói szegmensekre kell majd specializálódniuk, és azok lesznek az „nyerők”, akik hajlandóak lesznek a globális szénlábnyomukat csökkenteni.

A márkaépítés szerepet fog játszani

A „termékesítés” kibontakozásával az építőipari igények kiszolgálására összpontosító, meggyőző márka hozzáadott értéket fog képviselni. Emellett az építőipari cégeknek olyan megkülönböztető identitást kell kialakítaniuk, amely kiemeli terméküket a többi közül, megbízhatóságukkal, szolgáltatási minőségükkel, értékükkel, szállítási idejükkel, garanciáival és szolgáltatási kínálatukkal, hogy versenyképesek maradjanak a többi építőipari cég között.

Beruházás a technológiába

Az építőipari cégeknél gyors ütemben zajlik a digitalizáció és a technológia bevezetése. Az építkezések a jövőben inkább tőkeigényessé válnak, és a robotika, a drónok, a fejlett automatizálási berendezések, valamint a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadások valószínűleg tovább nőnek. Ez minden bizonnyal innovatív, új termékek kifejlesztéséhez fog vezetni, és lendületet ad az újabb technológiák egyre szélesebb körű bevezetésének, hogy a termelékenyebb építőipari cégek kialakuljanak.

Növekvő igény a specializációra

Az építőipari cégek, akik az élre akarnak törni, előreláthatólag nagymértékben fognak beruházni az innovációba, beleértve az új anyagokat és technológiákat a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben. Nagyobb fokú ismételhetőséget (például az ugyanolyan építőelem hatékonyabb gyártása) és szabványosítást prognosztizálnak, ha az építőipari cégek skálázni kívánják a tevékenységüket. Ez nagyobb konszolidációhoz fog vezetni a nagyobb szabványosítással és a specializáció szükségességével, amikor az építőipari termékek kínálatról van szó.

Beruházás az emberi erőforrásokba

A munkaerő bevonzása és a tehetséggondozás kiépítése érdekében az építőiparban egyre nagyobb igény lesz a tehetségek házon belüli fejlesztésére és megtartására. Ez arra fogja kényszeríteni a szereplőket, hogy többet fektessenek be a humán erőforrásba, és szükségük lesz olyan elkötelezett digitális tehetségekre, akik fejlesztőként lépnek fel a jövőbeli építkezési eljárásokkal, termékek fejlesztésével, a kivitelezéssel, vagy az üzleti modellekkel kapcsolatban. Az építőipari szaktudás következő normája arra fogja kényszeríteni a munkáltatókat hogy beruházzanak, és többféle képességű szereplőket vonzzanak be a jövőbeli kihívások kezeléséhez.

Termékalapú megközelítés

A jövőben egyre nagyobb szükség lesz olyan szolgáltatásokra és struktúrákra, amelyek szabványosított termékeket fognak forgalmazni. Az építőipar sem lesz kivétel, és a moduláris építés, amikor az építőelemeket az építési helyszínen kívüli gyárakban fogják gyártani, és ahogy a modulok tervei egyre inkább testreszabhatóvá válnak, az építőipar teljesen más megközelítést fog alkalmazni az építéshez, ami minden bizonnyal termékalapú lesz.

A jövő lehetséges útja

Az építőiparban a következő évek az építőiparban a zavarokkal való megbirkózásra irányuló intelligens stratégiák kidolgozásáról szól. Lehetőséget kell teremteni annak érdekében hogy megtervezettek legyenek a bekövetkező változásokra való válaszok, hogy amikor bekövetkeznek akkor már egy kész stratégiával tudjanak előállni és folytatni a munkát.

Az építőipari cégeknek alapvetően fel kell készülniük arra, hogy újra feltalálják magukat. Ezenkívül meg kell védeniük az alaptevékenységüket, és fel kell karolniuk az építőipari technológiát, hogy agilisakká és képessé váljanak a fejlődésre az átalakulással szemben.

Így azok az építőipari vállalkozók vagy cégek, akik megismerkednek a technológia adta lehetőségekkel, versenyelőnyben maradnak, mivel jobb megoldásokkal lesznek felvértezve. Ezért az építőipari cégeknek el kell kezdeniük a logisztika optimalizálását, meg kell erősíteniük az ügyfélkapcsolatokat hogy jobb pozícióban legyenek az értékteremtésben, és az ellátási lánc képességeire is összpontosítaniuk kell.

Ahhoz, hogy sikeresen meglovagolhassák a következő technológiainak nevezett hullámot, az építőipari szereplőknek előrelátóan kell kezelniük a változásokat, hogy tisztességes hozamot érjenek el. Minden mozgatórugó, nevezetesen a digitalizáció, az iparosodás és a globalizáció egyszerre gyakorol nyomást az építőiparra. Így az egymást követő hullámok manőverezéséhez szükséges lépések cselekvésalapú megközelítést követelnek meg a piacon lévő vállalatoktól, hogy a versenyben a csúcson maradhassanak.

Az átalakulással szemben a legjobb gyakorlat az, hogy feltérképezzék hogy mi befolyásolja az építőipari cégek alkupozícióját, és a trendek figyelésével az elsők között lehessenek akik a változást ki tudják használni. A folyamat már elkezdődött, de az építőipari cégek előtt az a kérdés, hogy készen állnak-e arra, hogy ebben az új technológiai környezetben milyen mennyiségben és minőségben használják ki a technológia által adott lehetőségeket, és a fenntarthatóságnak mennyire vetik alá magukat, ami előbb vagy utóbb követelmény lesz.