A műanyag újrahasznosítása az építészetben

  • Olvasási idő:5perc

A műanyag, vagy a polipropilén ami egy nehezen lebomló anyag, és annyi környezeti szennyezés fő okozója, az utóbbi években az építőipar megpróbálja hasznosítani építőanyag gyanánt, és a sikerek nem maradnak el. A hulladék műanyagot újrahasznosítják, amiből legtöbbször műanyag téglákat készítenek, és azt az újonnan felépülő ház építőelemeiként használják fel.


Kapcsolódó cikkek


Egy ilyen ház legtöbbször különálló egységekből áll, amelyek tetszés szerint összekapcsolhatók és ezáltal kibővíthetővé válnak. Ilyen módszerrel akkora ház hozható létre amekkora az igényekhez szükséges. Lehet építeni egy-két személy számára elégséges 30-40-50 négyzetméteres házacskát, vagy akár egy több generáció számára egy 100 négyzetméterest is.

Újrahasznosított műanyag granulátum amiből különböző építészeti elemek gyárthatóak
Újrahasznosított műanyag granulátum amiből különböző építészeti elemek gyárthatóak

Az intelligens elhelyezésnek, a jó szigetelésnek, a napkollektorok használatának, és a legújabb technológiáknak köszönhetően a ház szinte teljesen önellátó lehet energetikailag. A többi építőelemnél is ahol lehetséges, 100%-ban újrahasznosított műanyagot használnak. Például a homlokzat teljes egészében műanyaggal lehet burkolva, akárcsak a kültéri terasz. 

Pár szó a műanyagokról

A műanyag tulajdonképpen egy nagyon sokoldalú anyag: könnyű, erős, nagyon sokáig kitart, nem korrodálódik, és mindenféle tulajdonsággal rendelkezhet (gondoljunk csak a színre vagy a hajlékonyságra). Ugyanakkor a műanyag néhány előnye egyben hátránya is. Vegyük például azt a tényt, hogy a műanyag ha a környezetbe kikerül, nagyon sokáig tart még lebomlik, és addig is mindenféle káros következményekkel jár az ökoszisztémákra és az állatokra nézve. És az a tény, hogy a műanyagok különböző tulajdonságúak, megnehezíti a szétválogatásukat és az újrahasznosításukat.

Mi a műanyag ?

A műanyagok úgynevezett polimerekből állnak: hosszú, sok szénatomot tartalmazó molekulaláncokból. A legtöbb műanyagot (több mint 99%-át) kőolajból állítják elő, de készülhetnek más vegyületekből is. Ahhoz, hogy a műanyagoknak egy kívánt tulajdonságot (például rugalmasságot vagy keménységet) adjanak, a szénlánchoz más molekulákat is hozzá kell adni, amelyeket adalékanyagoknak nevezünk.

A műanyag újrahasznosítása

A legtöbb műanyag elméletileg újrahasznosítható. Használat után beolvaszthatók, majd új (és így újrahasznosított) termékké alakíthatók. Egyes műanyagokat, ha már egyszer megformázták őket, nem lehet újraolvasztani, ezért nem újrahasznosíthatók. Szerencsére ez a teljes műanyag termékeknek csak a 8%-át érinti. A műanyag újrahasznosítása az erőforrás-hatékonyság szempontjából előremutató megoldásnak minősül, ahelyett, hogy egyszerűen csak kidobnánk.

Közép-Európában 2010 óta külön gyűjtik a műanyagot újrahasznosítás céljából. Az Európai Unióban az újrahasznosítási arány átlagosan még 50% alatt van, és világszerte is ez az arány még mindig nagyon alacsony: 14%-ot gyűjtenek szelektíven, és csak 5%-ot hasznosítanak újra. A csomagolóanyagok egyharmada egyáltalán nem kerül begyűjtésre, helyette a környezetbe kerülnek mint potenciális szennyezőanyag.

Ez az egyik fő oka a vizekben, folyókban, óceánokban előforduló „műanyagleveseknek”. És mint tudjuk, nagyon gyakran a műanyag öli meg az állatokat, az emlősöket, madarakat, halakat, ezért rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen technológiával lehetne a leghatékonyabban eltávolítani a műanyagot az óceánból.

Miért fontos a műanyag újrahasznosítása ?

A PET-palackok és a HDPE (általános használatra gyártott) palackok újrahasznosítása mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból szükséges. Kevesebb energia szükséges mint az új műanyag előállítása során, és természetesen kevesebb nyersanyagra is, többek között kőolajra, van szükség a legyártásukhoz. Ráadásul a műanyag palackok többé nem kerülnek a hulladéklerakókba. Ezáltal kettős előny valósul meg: kevesebb nyersanyag szükséges az előállításhoz, és kevesebbet szennyeznek. Azonban sokan vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a műanyag újrahasznosítás nem működik. Természetesen fel kell tenni a kérdést, hogy megéri-e az újrahasznosítás.

Az újrahasznosítási folyamat egyszerűen

Miután a műanyag hulladékot a szelektív kukába bedobta, és azt elvitték, a gyűjtőállomáson megmérik a súlyát és ellenőrzik a minőségét. Azokat a tételeket, amelyek túl sok szennyeződést tartalmaznak (például sok adalékanyagot), azok a égetőbe kerülnek. A kellően „tiszta” tételeket összepréselik, és egy válogató-állomásra szállítják. Ott a lehetőségekhez mérten szétválogatják, felaprítják és beolvasztják a műanyagot. Ezután granulátumot készítenek belőlük, amelyek végül egy új termékbe fognak bekerülni.

Gondoljunk csak a játékokra, virágcserepekre, műszerfalakra, kerti székekre vagy csövekre. Másrészt, nem kétséges, hogy a műanyag újrahasznosítás napjainkban az egyik legjobb újrahasznosítási ötlet. Mindenesetre folyamatos üzlet lesz a jövő újrafelhasználással foglalkozó vállalkozói számára.

A műanyag számtalan formában, méretben, színben és minőségben létezik, és  drága az újrahasznosítása (de nem annyi mintha egy új terméket gyártanának). A színek sokasága például megnehezíti a válogatógépek számára, hogy szétválasszák a műanyagokat a nem műanyagtól. A különböző műanyagtípusok (gondoljunk csak a PET-palackra és a műanyag fólia anyagának különbségeire, hiába mindkettő műanyag) szintén megnehezítik a műanyag újrahasznosítását ha a válogatás nem teljesen sikeres. Gyakran előfordul, hogy az újrahasznosított műanyag rosszabb minőségű, mint az újonnan gyártott műanyag, és részben emiatt az újrahasznosított műanyag iránti kereslet is alacsonyabb. 

Nem minden műanyag csomagolást lehet egyformán újrahasznosítani. Sokféle műanyag létezik, amelyeket a legkülönfélébb felhasználási területekre használnak. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan újrahasznosíthatóak legyenek, elegendő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk, és kellően jó minőségűnek kell lenniük. Ma ez kétféle műanyag „típusra” igaz, nevezetesen a PET-ből készült palackokra és a HDPE palackokra. Ezeknek a műanyag palackoknak és flakonoknak az összetétele széles körben ismert, így szélesebb körben felhasználhatóak. A többi műanyagtípus újrahasznosítása ökológiai és/vagy gazdasági szempontból kevésbé vonzó a változatos anyagminőség, és összetétel miatt.

A bioalapú műanyag

A bioalapú műanyag megújuló, biológiai anyagokból készül, például kukoricakeményítőből, cukornádból vagy növényi zsírokból és olajokból, és elvileg ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kőolajból készült műanyagok. A bioalapú műanyag előnye, hogy megújuló anyagokból készülnek (ellentétben a kőolajból készült műanyaggal), és általában kevesebb üvegházhatású gázkibocsátással jár a gyártásuk.

A bioalapú műanyagnak azonban hátrányai is vannak. Az alapanyagokat gyakran mezőgazdasági területen állítják elő, ami helyet vesz el az élelmezési célra szánt növények területéből. Ráadásul a nyersanyagok termesztéséhez műtrágyát és növényvédő szereket használnak, ami energiafelhasználással jár, és a használatuk pedig károsítja a természetet és az ökoszisztémákat. Ez hatással lehet az éghajlatváltozásra.

A biológiailag lebomló műanyagok (biodegradálható vagy komposztálható műanyagok) olyan műanyagok, amelyek napfény, nedvesség vagy baktériumok hatására lebomlanak. Néha olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segítik a lebomlást. Mivel ez a lebomlás gyakorlatilag természetes körülmények között történik, ez nem megoldás a hulladék vagy a vizekben lévő „műanyagleves” ellen. 

legfrissebb cikkek
cikkek amelyek érdekelhetik