Az építőipar a világ egyik legnagyobb energia, és nyersanyagfogyasztója, ami a környezetet is megviseli: az EU-ban az építőipar felelős a CO2-kibocsátás mintegy 40%-áért és az összes hulladék közel egyharmadáért. A lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való áttérés azonban hatalmas ökológiai javulást eredményezne. De mielőtt közelebbről megvizsgálnánk hogy mi az a körforgásos gazdaság az építőiparban, először pontosítsuk ezt a fogalmat.

Kapcsolódó cikkek

• Zöld építési megközelítések és trendek
• Mi az a biofilikus építési tervezés, és mik az alapelvei ?
• Milyen zöld technológiák fogják meghatározni az építőipart a jövőben ?

Körforgásos gazdaság meghatározása

A körforgásos gazdaság a hulladék és a környezetszennyezés kiküszöbölésének, a termékek és anyagok használatban tartásának, valamint a természetes rendszerek regenerálásának elvein alapul. Ez ellentétben áll a hagyományos lineáris modellel, amely a “vedd meg, használd és dobd el” koncepción alapul.

A körforgásos gazdaság olyan koncepció, amelyben mindent úgy terveznek, hogy folyamatosan újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen. A tervezés, a gyártás, az értékesítés, az újrafelhasználás, az újrahasznosítás és a fogyasztói tulajdonlás újragondolását igényli, hogy az erőforrások a lehető leghosszabb ideig használatban maradjanak, és a lehető legnagyobb értéket “hozzák ki” a termékből vagy alapanyagból.

A “szokásos üzletmenet” során az építési vállalkozók, és az ellátási lánc a megszokott hulladékhierarchiát követi: csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás, kisebb-nagyobb mértékben (de inkább kisebb mértékben). A körforgásos gazdaság koncepciója azonban túlmutat ezen, és a teljes anyag, erőforrás, és a hatékonyság maximalizálására törekszik.

A víztől és az elektromosságtól az acélig és a betonig rengeteg erőforrásra van szükség otthonaink, irodáink és útjaink építéséhez, ami nem mellesleg egyre drágább. Európában az építőipar a teljes energiafogyasztás több mint egyharmadát teszi ki. És amikor az épületek elérik élettartamuk végét, az építési hulladéknak csupán 20-30%-át hasznosítják újra. A legtöbb ilyen újrahasznosított építőipari anyagot nem új épületek, hanem másodrendű építkezésekhez, például utak építéséhez használják fel.

Nem meglepő tehát, hogy az európai országok körforgásos gazdasági stratégiáiban az építőipar szerepel a leggyakrabban. Ezek célja a hulladék és a környezetszennyezés minimalizálása (vagy akár megszüntetése) a hatékonyság javítása, valamint a termékek és anyagok minél további használatban tartása, és a megfelelő hulladékgazdálkodás. Az építőiparban ez a tervezési fázistól kezdve az építésen, a felhasználáson és végül a lebontáson és újrahasznosításon keresztül mindent magában foglal.

A körforgásos gazdaságban, bár előnyösebb, ha a hulladék újrahasznosítása az építkezési vállalaton belül, vagy a telephely közelében történik, mert ők tudják elviekben a legjobban kezelni az építési, vagy építkezési hulladékot. A másik előnye az ilyen hulladékkezelésnek hogy az építési vállalat hulladékai gyakran értékesek más vállalatok számára. A körkörös hulladékgyűjtésre és szállításra vonatkozó megoldások hiánya azonban kihívást jelent.

Továbbá azt is meg kell fontolniuk az építési vállalatoknak, hogy miként árazzák be az építési hulladékukban talált új értéket. Összességében az építőiparnak olyan új modellekre van szükségük, amelyek jobban megfelelnek a körforgásos gazdaságnak.

Az építőipari vállalatoknak ráadásul nehéz leküzdeniük az újrahasznosított vagy újrafelhasznált termékek rossz megítélését. A körforgásos gazdaságban való valódi előrelépéshez az építőiparnak olyan körforgásos termékeket kell előállítaniuk, amelyek nem csak a fenntarthatóság tekintetében versenyeznek a meglévő termékekkel.

Legtöbbször a legnagyobb ellenállást minden innovációval szemben a piacon már jelenlévő iparági piacvezetők hozzáállása váltja ki. Sok nagyobb vállalat kerül ebbe a csapdába, amikor a gazdasági körforgás megvalósításához közelít. A technikai, és az új építőanyagokkal kapcsolatos kihívások miatt a körforgásos modellekre való áttérés pénzbe kerül.

Ezzel az építőipari vállalatok azt kockáztatják, hogy elveszítik a piaci vonzerejüket a versenytársaikkal szemben, akik továbbra is ragaszkodnak a lineáris gazdaság bevett gyakorlataihoz. Az előrelátó építőipari cégek azonban a gazdasági, és a felhasznált építőanyagokkal való körforgást elősegítő koncepciót befektetésnek tekintik, nem költségnek.

Nyílt innováció

A körforgásos gazdaság felgyorsítása érdekében az építőipari vállalatoknak nemcsak jobb termékekkel és technológiákkal, hanem új üzleti modellekkel, ellátási láncokkal és piacokkal is innoválniuk kell. Ennek megvalósításához elengedhetetlen az összes érdekelt féllel való szoros együttműködés. A nyílt innováció azt sugallja, hogy a vállalatoknak külső innovációt is kereshetnek és kell is keresniük. A nyílt innováció kínálja a leggyorsabb utat a körforgásos gazdaság felé a legtöbb építőipari vállalat számára.

Íme két módszer, ami segítségével körkörösebbé teheti építőipari vállalkozását

Technológiai felderítés: Az új technológiák hatékonyabbá és skálázhatóbbá teszik az újrahasznosítást. A technológiai felderítés révén megtalálhatja ezeket a technológiákat, és megnézheti, hogyan illeszkednek a meglévő rendszereihez, valamint az innovációs céljaihoz.

A körforgásos trendintelligencia: A körforgásos gazdaság új bevételi forrásokat nyit a vállalatok számára a hulladék értékké alakításával. A trendintelligencia lehetővé teszi, hogy megtalálja azokat a hulladékból értékké alakítási lehetőségeket, amelyek a legjobban működnek az építőipari cég, vagy vállalkozás számára.

A körkörös megközelítés előnyei azonban messze túlmutatnak az ökológiai szempontokon. Jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel is járhat. A környezetbarát építőanyagok használata például pozitív hatással van a jólétre, és bizonyítottan akár 10%-kal növeli a termelékenységet.

A teljes értéklánc mentén megvalósuló üzleti modellek innovációjával 2025-re több mint 600 milliárd eurós globális piacra számítanak, évi 12%-os növekedési ütem mellett. Európa várhatóan 240 milliárd eurós piaci részesedésével vezető szerepet fog játszani ebben a körforgásos gazdaságban.

A körforgásos építőipari gazdaság növekedésével az egyes üzleti modelleken belüli haszonkulcsok is növekedni tudnak, bár eltérő ütemben. A skála egyik végén a felesleges anyagok újrahasznosítása 5-7%-os haszonkulcsot mutat, az újrahasznosított építőanyagoké pedig 5-9%-ot. A másik oldalon a technológiai innováció 20-25%-os haszonkulcsot eredményez az erőforrás-hatékony építőiparban és az életciklus végén történő újrahasznosításban.

A körforgásos építőipari üzleti modell sikerének tényezői

A teljes ellátási lánc újragondolása. Nyereséges üzleti modelleket csak akkor lehet kigondolni és megvalósítani, ha minden beszállító a körforgást helyezi előtérbe a lineáris megközelítésekkel szemben.

Vegye figyelembe a projekt teljes élettartamát. Elemezze az anyag, és energiaáramlást az építési projekt teljes élettartama alatt, és optimalizálja a hatékonyságot.

Hozzon létre egy együttműködő ökoszisztémát. A holisztikus átalakulás csak az ellátási lánc egészét átfogó együttműködéssel érhető el. A befektetőknek, a tervezőknek és az építőknek ökoszisztémát kell létrehozniuk.

Vegye igénybe a digitális technológiát. Az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) a leghatékonyabb eszközei az építőipari körforgásos üzleti modelleknek.

Fejlesszen ki üzleti modelltervezési folyamatot. A szigorú megközelítés elengedhetetlen ahhoz, hogy ezen a területen kiemelkedő eredményeket szülessenek.

Működjön együtt. Meg kell fontolni a legígéretesebb ügyfelekkel való piaci előrenyomulást, és skálázza az újonnan megszerzett képességeket a szervezeten belül az új üzleti modellek kihasználása érdekében.