Az élő zöldfalak hasznossága városi környezetben

  • Olvasási idő:5perc

Az embereknek és a közösségeknek szükségük van arra, hogy tudatosan döntsenek a fenntarthatóbb életmódra való áttérés mellett. A tervezés, az épületek építése, kivitelezése és karbantartása óriási hatással van a környezetre és a természeti erőforrásokra. A világ minden táján hatalmas
épületek épülnek, és még sok fog a „földből kinőni”. A kihívás az, hogy ezeket okosan, megújuló energia felhasználásával, minimális szennyezéssel, fenntartható módon és minimális energiaköltséggel építsék.


Kapcsolódó cikkek


Egyéb fontos kérdések közé tartoznak az épületek építésénél, és a bennük élő és dolgozó emberek kényelmének, egészségének és biztonságának növelése. Most, a 21. században az emberek lassan kezdenek rájönni, hogy a zöld építészet szükségességét előtérbe kell helyezni, (ahol új szempontok és technológiák kezdenek megjelenni a zöld épületek tekintetében), mint például a zöld falak „használata”, lehetőleg az épületek minél nagyobb felületén, amelyek a városi hősziget jelenségének és az energiatakarékossági szempontoknak az újraértelmezését is jelentik.

A növényekkel borított zöld függőleges felületek jelentős környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel járulhatnak hozzá az egészségesebb élettér kialakításához.

Az élő fal (vagy tető) a városi mezőgazdaság, a városi környezetvédelem és a városfejlesztés szempontjából is fontos szerepet játszhat. Néha beltérben építik ki a zöld falakat, hogy segítsenek enyhíteni a beteg épület szindrómát. Az élőfalak különösen különösen alkalmasak a városok számára, mivel lehetővé teszik a rendelkezésre álló függőleges felületek jó kihasználását. Aszályosabb területeken is hasznosak, mivel az esővíz (még ha ritkán is esik) a függőleges falon (ha növényekkel van tele) nehezebben párolog el, mint a vízszintes felületeken.

Zöld fal az épületen
Zöld fal az épületen

A történelem során az épületek külső falainak (például a borostyánfal) és tetőinek zöldítésére mindig is sor került. Ennek okai a következők voltak: a szigetelés (nyáron hűvösen tartani, télen pedig távol tartani a hideget az épület belsejétől), a szebb esztétika hatás, a jobb beltéri és kültéri klíma, az üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid (CO2), a szén-monoxid (CO) és a nitrogén-dioxid (NO2) csökkentése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Az évek során, a városi területeken a növényzettel borított felületek beton vagy aszfaltburkolattal, és ezáltal vízhatlanná váló felületekkel való helyettesítése a következő gondokat okozta: a burkolt területek hőmérséklete a környező vidéki területekhez képest emelkedett. Ennek oka, hogy a burkolt felületek elnyelik a napsugárzásból származó hőt, amitől már felmelegednek, és az még utána éjszaka vissza is sugárzódik a közvetlen környezetbe, így nem tud lehűlni a terület.

A környezeti hőmérséklet városi területen akár 6 Celsius fokkal is magasabb lehet mint a városon kívül területeken ahol növényzet van, vagy nincs burkolva a talaj.

Teljes oldalfalat beborító növényzet
Teljes oldalfalat beborító növényzet

A városi területek fejlődése (növekedése) még jobban megnövelték a városokban nyáron kialakuló hőszigetek számát, hőmérsékletét és gyakoriságát. A több burkolt út és földfelszíni terület még több hőt „fog meg” az elmúlt évekhez képest, viszont ilyenkor növekednek a negatív környezeti hatások is.

A városi hősziget kialakulásának okai

Építőanyagok
Napközben több érzékelhető hő tárolódhat az építőanyagokban, például a betonban, a téglában és az aszfaltban, a nagy hőelnyelési képességeik miatt. A tárolt hőt aztán éjszaka visszasugározzák a környezetbe.

Üvegházhatás
A napból származó hő az üvegházhatás miatt könnyen csapdába eshet a szennyezett városi légkörben.

Antropogén (emberi tevékenységből származó) hőforrások
Az ipari tüzelésből, közlekedésből, légkondicionáló berendezésekből stb. származó antropogén hő tovább súlyosbíthatja a hőszigetek számát és gyakoriságát.

Kevés a zöld felület a városokban
Az hőhatást párologtató elemekkel, például növényzettel, víztestekkel stb. lehet enyhíteni. Sajnos, az ilyen jellegű párologtató hűtési elemek hiánya a városokban fordul elő, ami a hőmérséklet emelkedését okozza.

Hőmegrekedés
A (főleg a magasabb épületek környezetében) sűrűn beépített területeken a szél nem tud rendesen járni az épületek között, ezért hűtőhatása se érvényesül (hőérzet). Ezért is hasznosak a parkok vagy terek, ahol a szél utat tud magának találni, és ezáltal kisebb lehet a hőérzet is.

Milyen módszerek vannak az élő zöldfal kialakítására ?

A falra telepített kúszónövények nagyon elterjedt és hagyományos zöldfal módszer. Bár ez egy időigényes folyamat, a kúszónövények természetes módon boríthatják az épületek falait. Néha többirányba növesztik őket rács vagy más tartórendszerek segítségével.

Lógatott növényekkel való zöldfal kialakítás

A lefelé „lógó” növények telepítése szintén egy másik népszerű megközelítés a zöldfalak esetében. Könnyen alkothatnak egy teljes függőleges zöldövezetet egy többszintes épületen az egyes szinteken történő ültetéssel.

Modulos zöldfal

A modul típus a legújabb koncepció az előző típusokhoz képest. Bonyolultabb tervezést és megvalósítást igényel mert itt a falakon lévő tartókra telepítenek tálcákat, amikbe a növényeket ültetik.

Környezeti előnyök

A növények két mechanizmus, a közvetlen árnyékolás és a párologtatás révén hűsítő hatásúak lehetnek a városban. A zöldfalakon olyan növényeket használnak, amelyek jó árnyékolást biztosítanak az épületnek (borostyán és a japán vagy más néven tapadókorongos vadszőlő a leggyakoribb növények a zöldfal létrehozásához), de ez nagyban függ a növények (telepítési) sűrűségétől.

Zöld fal az épületen belül
Zöld fal az épületen belül

Ennek eredményeképpen nemcsak az árnyékolt épület, hanem a környezet is viszonylag alacsony hőmérsékletűbbé válik, ezáltal a hőmérsékletcsökkenés nemcsak az épületre, hanem a városi környezetre is hatással lehet, ha minél több épületen használják ezt a megoldást.

A növényekről, különösen a fákról, széles körben ismert tény, hogy hatékonyan elnyelik mind a CO2, mind a részecske nagyságú szennyezőanyagokat a levegőből. Azáltal, hogy leveleikben kiszűrik a levegőben lévő részecskéket, javíthatják a levegő minőségét, valamint a páratartalmat is növelik valamelyest. A zöldfalak alkalmazásával a szűkös hely vagy a területhiány többé nem jelent problémát, mivel betakarhatják velük az épületek jelentős nagyságú felületeit, így a városi területeken is javulhat a levegő minősége.

Zöldfal öntözése

A városi területen a csapadékvizet hagyományosan a vízzáró felületekről vezetik le és elvezető-csőrendszerekben szállítódik el jellemzően a csatornába. A zöld fal valójában egy mulcsozási technika, mivel az épület vízhatlan felületét növényekkel borítja (akár a tetőn, akár a falakon telepítik őket). A zöld fal képes szabályozni a tetőkről lefolyó vizet, de ezáltal az öntözésük is megoldódik. De ha a tetőről „futtatják” le őket, vagy emeletenként egy növényládából „indulnak” akkor is egyszerű az öntözésük, mert azt egyből az égből kaphatják, tehát az öntözésükkel nem szokott gond előfordulni.

legfrissebb cikkek
cikkek amelyek érdekelhetik