A digitalizáció számos iparágban jelentős, és visszafordíthatatlan változást eredményezett. Egy olyan új világba lépünk, ahol a számítógépek mindent képesek kiszámítani, vagy előállítani. A digitalizálás felgyorsította a koncepciótól a végleges épített termékig tartó folyamatot. Számos lehetőséget teremtett globálisan a világ minden táján szétszórt építkezési vállalatok számára. A digitalizálás javította a munka hatékonyságát, és időt takarít meg. A digitalizáció iránti igény a COVID- 19 világjárvány kezdeti szakasza óta megnövekedett, ami minden területen növelte a munkalehetőségeket. Az egyik ilyen iparág az építésmenedzsment területe.

Kapcsolódó cikkek

• A gyártó által készített BIM (épületinformációs modellezés) modellek előnyei
• Mi az a BIM (Épületinformációs Modellezés) az építőiparban ?
• Kockázatkezelési tippek építési vállalkozóknak és cégeknek

Az építésmenedzsment olyan szakmai szolgáltatásként definiálható, amely egy építéssel, vagy építkezésekkel kapcsolatos projekt tervezését, kivitelezését és építését felügyeli a kezdetektől a végéig, meghatározott projektmenedzsment-módszerek alkalmazásával. Az építésirányítás célja, hogy nyomon kövesse a projekt időszerűségét, költségeit és minőségét. Néha projektmenedzsment-háromszögnek is nevezik.

A tervezési, pályázati, építési, a köz, és magánszféra közötti partnerségek mind kialakuló és kompatibilis projektmegvalósítási rendszerek az építésmenedzsment számára. A hivatásos építésvezetők a hosszú távú, nagyszabású és nagy költségvetésű tőkeprojektek (kereskedelmi ingatlanok, közlekedési infrastruktúra, ipari létesítmények és katonai infrastruktúra) esetében alkalmazhatók.

A tipikus építésvezetői feladatok a következők: a projektcélok és tervek meghatározása, beleértve a hatókör meghatározását, a költségvetés, az ütemezés, a teljesítménykövetelmények és a projekt résztvevőinek kiválasztását. A folyamat során számos művelet, például a tervezés, a becslés, a szerződéskötés és a kivitelezés koordinálása és ellenőrzése.

Az építésmenedzsment folyamata több szakaszt foglal magában, a projekt megszerzésétől az üzleti modellek elkészítéséig. A folyamat az építés típusától függ, amely lehet mezőgazdasági, lakossági, kereskedelmi, intézményi, ipari, nehéz építőipari vagy környezetvédelmi. Mivel a lépések mindegyiknél ugyanazok maradnak, az időigény a projekt nagyságrendjétől függően változik.

A digitális építésirányítás szükségessége

A projektek széttagolt szerkezete akadályozta (akadályozza) az építőipar fejlődését a hatékonyság és a termelékenység szempontjából. Az építési projektek lazán kapcsolódnak egymáshoz, kisebb életciklusuk van, kevés korábbi vagy jövőbeli együttműködéssel és tanulással. Ennek eredményeként a projekttervezés és a tervek újrafelhasználása továbbra is a teljesítménynövelés kihasználatlan forrása marad.

Továbbá az egyes projekteken belüli építési munkálatok lazán vannak „összekötve”, (nincsenek használható információk arról hogy az építkezésen ki kivel dolgozik össze, melyik munkafázist vegyék előbbre, stb) ami több projektet is veszélyeztet. A feladatok és a különböző területekről származó résztvevők laza kapcsolatához hozzájárul egyrészt az építőipar széttagolt szerkezete, másrészt a szereplők feladatspecifikus munkába való időhöz kötött bevonásának működési gyakorlata. E résztvevők mindegyikének megvannak a maga elképzelései arról, hogyan lehet a projektet egyik szakaszból a másikba tovább vinni.

Az építési folyamatok során jópár rögtönzés jön létre, amelyek a nem tervezett, vagy nem várt körülményekből adódnak. Amikor valami váratlan dolog történik, nincs elég idő több tervezési erőforrás biztosítására, ami improvizációhoz vezet. Másrészt improvizációk akkor keletkeznek, amikor bizonyos munkákat és feladatfelületeket szándékosan tervezetlenül hagynak. Továbbá a projekt szereplői eltérő tapasztalataik miatt a terveket eltérően érzékelhetik, ami az eredeti céltól eltérő, improvizált összehangolási tevékenységeket eredményezhet.

Ha a tervek lehetővé teszik annak hatékony értelmezését, az érintett személyeknek akkor is speciális képességekkel kell rendelkezniük, és összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a tennivalók megfelelő végrehajtását. Még ha az építőmunkások teljesítménye és az improvizáció megfelelőnek tekinthető, a szakértői és hallgatólagos tudásra való hagyatkozás gyakran vezet jövőbeli problémákhoz. A digitális közeg tehát megkönnyíti e töredékek összekapcsolását, és teret ad a tervekben az improvizációnak, de szem előtt tartva az időkorlátokat.

Az építőipari szakemberek ma egy olyan, világszerte rendkívül versenyképes mérnöki és építőipari ágazatban dolgoznak, amely megköveteli a vezetés, a technológia, a pénzügyek, valamint a kereskedelmi és jogi ismereteket. A tehetséges menedzserek többek között tudják, hogyan kerüljék el a költséges késedelmeket, hogyan maximalizálják a meglévő költségvetést, és hogyan tartsák ellenőrzés alatt a projekt terjedelmét.

A digitalizáció bevitelének szükségessége az építkezésekbe azért fontos, hogy az építőipar alacsony termelékenységével kapcsolatos problémákra hatékony és gyors válaszokat tudjon adni. Az épületinformációs modellezés (BIM) eszközeinek felhasználásával ez a törekvés arra irányul, hogy az eljárásokat az építési projekt teljes életciklusa során integrálja.

A cél az, hogy az érdekeltek következetes digitális információkat fejlesszenek ki és használjanak az egész építési, és az épület egész életciklusa alatt. Eddig számos építési projekt profitált a BIM-rendszerek előnyeiből a környezettervezés, fejlesztés, az optimalizálás, a biztonság, valamint természetesen az építkezés terén.

A BIM-rendszereket az ilyen projektek alacsony termelékenységi nehézségeinek leküzdésére javasolták megoldásként. Más szóval, az építőiparra paradigmaváltás nyomása nehezedik a termelékenység, a hatékonyság, az infrastrukturális érték, a minőség és a fenntarthatóság javítása, valamint az életciklusköltségek, az átfutási idők és a duplikációk csökkentése érdekében, az építési projektek érdekelt felei közötti hatékony együttműködés és kommunikáció révén.

A digitalizáció adaptálása az építkezéseken, és utána magára az épületre a munkalehetőségek növekedéséhez vezethet. Emellett a határidők könnyen betarthatók, a tervezésben történő, számítástechnikával megtámogatott improvizációkkal. A digitális technológia lehetőséget ad az új tervek felfedezésére, kipróbálására, hasznosítására és megvalósítására.