A zöld tervezés, vagy zöld intézmény nem csupán az energiahatékony anyagok használatát jelenti, hanem annál sokkal többet. Olyan termékek és rendszerek létrehozását is magában foglalja, amelyek a teljes életciklusuk során csak kis mértékben terhelik a környezetet. Az életciklus a gyártástól a szállításig, a telepítésig, a használatig és az újrahasznosításig terjed.

Kapcsolódó cikkek

• Körkörös gazdaság elősegítése az építőiparban
• Zöld építési megközelítések és trendek
• Mi az a “zöld” otthon ?

A fenntartható fejlődésre, vagy a zöld tervezésre tehát nem csupán célként, hanem folyamatként kell gondolni, ami lehetővé teszi a termék környezeti kérdéseinek, gazdasági és társadalmi hatásainak szélesebb körű értékelését. A termékeket úgy kell tekinteni, mint egyedi egységeket, és mint a környezetükben lévő rendszer részeit, ami a környezetvédelem szempontjából hatékony.

Környezetvédelem

Az építés és az életciklus környezeti kérdéseit figyelembe véve néhányan csak a termékek hulladékelhelyezéssel kapcsolatos kérdéseire összpontosítanak. A termék „használati szakasza” a termék környezetre gyakorolt hatásának akár 90 százalékát is jelentheti. Gondoljunk csak a szigetelésre. Egy termék társadalomra gyakorolt hatásának számos tényezőjét és befolyását kell értékelni és szembeállítani a termék teljesítményével.

A rendszerszemléletű megközelítés lehetővé teszi a termék környezeti hatásának meghatározását az energiafogyasztás szempontjából a termék életciklusának minden egyes állapotában. Kezdve a nyersanyagok földből történő kitermelésétől, a feldolgozáson, gyártáson, előállításon, felhasználáson és végül az ártalmatlanításon, újrahasznosításon vagy újrafelhasználáson keresztül. Az anyagok és termékek szállítása az egyes folyamatlépésekben szintén szerepelnie kell.

Környezetvédelmi megfontolások

A környezetvédelmi megfontolásoknak és az energiahatékonyságnak az épületek tervezésénél a beszerzési kritériumainak részét kell képezniük. Ezt megfelelően egyensúlyba kell hozni más fontos kritériumokkal, mint például a termékbiztonság, az ár, a teljesítmény és a rendelkezésre állás.

Az energiahatékonyságot és a környezeti teljesítményt „rendszer” megközelítéssel kell értékelni, arra összpontosítva, hogy az egyes összetevők hogyan hatnak egymásra az épületrendszerben, és meghatározva azokat a lehetőségeket, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek az energiahatékonyság javítására és az általános környezeti hatások csökkentésére.

A „fenntartható” épületek/termékek kritériumainak megállapítására irányuló folyamatnak tudományos alapokon kell nyugodnia, átláthatónak és nyitottnak kell lennie valamennyi érdekelt fél számára, és figyelembe kell vennie minden új és jelentős információt.